Fertőszéplak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Fertőszéplak
Fertőszéplak1.jpg
Fertőszéplak látképe a római katolikus templommal
Fertőszéplak címere
Fertőszéplak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Kóbor Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 9436
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 1266 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 58,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fertőszéplak  (Magyarország)
Fertőszéplak
Fertőszéplak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 16° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 16° 49′ 60″
Fertőszéplak  (Győr-Moson-Sopron megye)
Fertőszéplak
Fertőszéplak
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Fertőszéplak weboldala

Fertőszéplak (németül Schlippach am See, horvátul Siplak, Siplaka) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település német neve Schlippach am See. Horvátul két neve van. A kópháziak által használt Siplak, és a hidegségiek által használt Siplaka.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő tótól délre található.Önálló község a 85. számú úttól kb. 2 km-re. A Fertő menti falvakat összekötő országút szeli át. Vasútállomása Fertőddel közös. Közúton könnyen megközelíthető, Ausztria a kb. 10 km-re fekvő Pamhagennél érhető el.

A település felszíne változatos. A Kisalföld és az Alpok nyúlványainak találkozásánál épült. A falutól keletre a Kisalföld feltöltött síksága, nyugatra az Alpokalja, északra a Fertő lapálya határolja. Éghajlata szélsőséges: a nyár meleg, a tél hideg, gyakori az északi–északnyugati szél. Az évi csapadék kb. 600 mm. Helyi sajátosság a Fertő vízének tükröző hatása okozta magas hőmérséklet, a zöldség- és szőlőtermelést jótékonyan befolyásoló sugárzás. Mára a tó kb. 6 km-nyit húzódott vissza, helyét nádas borítja.

A falu területe 1993 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park része; északra eső szikes rétjein védett növények és állatok élnek. A környék csendes, levegője tiszta, a kiépített kerékpárút sok bel- és külföldi látogatót vonz.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első legrégibb oklevelet, amely a falut Siplak néven említi 1250. február 16-án állították ki.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széplak ősidők óta lakott hely. Bella Lajos régész a Lóránt-dombon korai vaskori települést tárt fel 1892-ben. Római kori emlék a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával. Széplak (Síplak) már korán jelentős hely volt, ezt bizonyítja egy 1250 körüli oklevél, ekkor az Osl-család birtoka. 1269-ben IV. Béla Hegykőre helyeztette át az emberemlékezet óta tartott hetivásárát. A jobbágyok a 12-14. században gabonát termesztettek, állatot tenyésztettek, szőlőt és gyümölcsöt termesztettek, és jelentős volt a halászat is.

A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként tartották nyilván Széplakot. Egy 1359-es oklevél fürdőházról tesz említést. A 15. században a falu több birtokos tulajdona, például Zsigmond királyé is, aki jogait 1430-ban a lózsi nemeseknek adományozta. A falu később az enyingi Török-családé, majd a Nádasdyaké lett. Mindkét család protestáns, így a falu népe is áttért az új hitre. Nádasdy lefejezése után a birtokot Draschkovitsch Miklós vette volna meg az udvartól, de mivel kifizetni nem tudta, a későbbi nádor, Esterházy Pálé lett. 1682-ben Széchényi György érsek zálogba vette Esterházy Páltól a kastélyt a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, így lett Széplak a Széchényiek lakhelye másfél évszázadon át. A család, amelynek neve Széchényi Ferenc óta összeforrt a magyar történelemmel, a falut kultúrközponttá alakította – gyakran jártak itt neves politikusok, zenészek stb. A Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése volt.

A kuruc háborúk idején, 1709-ben a falu sok kárt szenvedett, két évvel később a német seregek szálláshelye volt. A 18. század közepén az addig tiszta magyar faluba sok német költözött. 1736-ban kamalduliakat telepítettek le az alsó kastélyba a kálvária gondozására, és ők egészen II. József rendeletéig itt is maradtak. Segédkezni soproni franciskánusok jártak ki, az egyházi ruhákat egy soproni remete javította. Az Esterházyak a birtokot 1771-ben váltották vissza; valószínűleg ezután alakították át a kastélyt magtárrá.

1742-1784 között a Fertő vízszintje jelentősen megemelkedett, elöntötte az alacsonyabban fekvő területeket. A termés kiesése tovább rontotta a jobbágyok szűkös életkörülményeit. Többnyire halászattal és pákászattal foglalkoztak, szegényes viskókban éltek.

Az 1848-49-es szabadságharc idején a falu népe Kossuth Lajos mellé állt; Jaksics György vezetésével nemzetőrséget alakítottak. A szabadságharcban nyolcan veszítették életüket.

1880-ban felépül a téglagyár.

A XIX. század közepén megjelent lexikon szerint „a községnek jó termésű földje van, szép szarvasmarhát és sok ludat tart, náddal bővelkedik.” Ferszéplak Eszterházával közösen 1889-ben készítette el az önkéntes tűzoltóegylet alapszabályát. A társasági élet igénye hozta létre a különféle egyesületeket: 1906-ban a Gazdasági Egyesületet, 1908-ban a Katolikus Ifjúsági Egyesületet, 1925-ben a Levente Egyesületet, 1928-ban az iparosok társaskörét, 1939-ben a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet és 1943-ban a Gazdakört.

1945-ben a földosztó bizottság 263 főnek 722 kh. földet osztott szét. 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet, amely 1956-ban feloszlott, majd 3 évvel később 250 taggal újjászerveződött. Szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, a Fertő szikes területein pedig rét- és legelőgazdálkodást folytattak.

A 100–250 embert foglalkoztató téglagyárat 1948-ban államosították.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területének nagy része mezőgazdasági termelésre alkalmas, amelyet napjainkban a Zöld Mező Tsz és néhány vállalkozó hasznosít. Korábban a falu lakosságának jó része a helyi téglagyárban és a téeszben dolgozott, de ezek ma már csak keveseknek adnak megélhetést. A szőlőművelés hagyományai fennmaradtak, de egyre kevesebben termelnek bort. A lakosság jelentős része a közeli városokba jár dolgozni, és naponta ingázik. A falu határában épült, higiéniai eszközöket gyártó és forgalmazó üzem csak kevés embernek nyújt munkát. A villamos (villanyszerelés) és a számítástechnikai - informatikai (szoftver) ipar, szolgáltatás és kereskedelem részben azért már megtelepült, habár a VISZK Bt. a székhelye fenntartása és üzemeltetése mellett jelenleg főleg a telephelyének a kialakításával és beindításával foglalkozik. A jelenleg főleg az interneten keresztül terjesztett és forgalmazott TKR szoftverek, rendszerek és szolgáltatások azért már bárhonnét elérhetőek, habár jelenleg csak magyar nyelven.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-ben elkészült a művelődési ház mozival és a ma már közel 6000 kötetes könyvtárral. Az igényeknek megfelelően számítás-technikai, német nyelvi terem és színpad is található az épületben. 1960-ban épült a tanácsháza (polgármesteri hivatal), az orvosi rendelő és az óvoda, majd a temetői ravatalozó és az új tűzoltó szertár. A falu iskolája annak idején 1854-ben épült egy tanteremmel, 1963-ban alig kilenc hét alatt építették fel az általános iskola felső tagozatosokat befogadó szárnyát. Az iskolát Széchényi Ferencről nevezték el. 1964-ben minden házban kigyulladt a villany. 1967-ben befejeződött az új postahivatal és a sportpálya építése.

A templom homlokzata Széchényi Ferenc és Mindszenty József emléktáblájával
A kálvária
A falumúzeum
Lakóház4.JPG

Az I. és a II. világháborúban elesettek emlékhelye a Hősök Ligetében látható.

A község útjainak többsége szilárd burkolatú. Az ivóvízhálózat kiépült, a vezetékes gázellátottság 65%-os. Megoldott a szennyvízelvezetés és a szemétszállítás, az elmúlt években kiépült a telefonhálózat és a kábeltévé-hálózat. Fertőszéplak három alapítványa szociális és karitatív feladatokat támogat. A falu az 1970-es évektől Fertőd társközsége volt, önállóságát 1990-ben nyerte vissza. A helyi önkormányzat támogatja a munkahelyeket teremtő vállalkozásokat. Célul tűzte ki, hogy a földrajzi adottságokat és a gazdag kulturális örökséget kihasználva fellendítsék a falusi turizmust és az idegenforgalmat.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom

Falusi méretekben hatalmas, kéttornyú templomot építettek az 1250 körül már állt templom helyére. A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre, ezeket tagolt párkány osztja ketté. A homlokzat közepén ajtó, felette a Széchényi-címer és a körszeletíves oromzaton Szent József, keresztelő Szent János és Szűz Mária szobra áll. A 18. századból megmaradt az eredeti berendezés, különösen szép a gazdagon faragott szószék. Ritka érdekesség szent Peregeus, a lábfájósok védőszentjének mellékoltára. A két toronyban összesen hat harang volt; az egyik, jelzés nélküli harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Szent Anna és nepomuki Szent János szobra áll a templom előtt; mindkettő 1750 körül készült.


  • A kálváriához díszes kapun át 21 lépcsőfok vezet fel.

Középen magas emelvényen Piéta, két oldalt síró angyalkák, mögötte feszület, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A bejárat két oldalán a közelmúltban helyezték el Széchényi Ferenc és Mindszenty József domborművű emléktábláját.

A templommal szemben áll a volt Széchenyi-kastély két, merőleges szárnya. Kapuja félköríves, oldalt toszkán félpillérekkel. Az udvari belső oldalfalon olvasható a Széchenyiek jeligéje „Ha Isten vezet, nem lesz hiányom semmiben”

  • Falumúzeum

A Porpáczy Aladár Általános Művelődési központ kezelésében lévő Falumúzeum a falu néprajzi hagyományait, berendezési tárgyait, lakóinak életmódját a mutatja be. Az öt házból álló, szép, egységes, fűrészfogas beépítésű utcasor a Kisalföld népi építészetének remeke.

  • Vasúti lámpamúzeum

Az ország kevés magánmúzeumának egyikét, Haragovics József 22 ország 251 vasúti lámpát felvonultató gyűjteményét a látogatók egy, a múlt század elején épült tornácos parasztházban tekinthetik meg.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Varga Imréné cikkének átdolgozásával.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fertőszéplak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőszéplak témájú médiaállományokat.