Mária Magdolna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, a kiből hét ördögöt űzött vala ki. Mk 16,9
Caravaggio ábrázolása
Tiziano Vecellio: Bűnbánó Magdolna (Ermitázs)
Bűnbánó Magdolna tisztelete a Szentírás félreértésén alapszik. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát (Lk 7,36–50), – a bűnbánó „rossz hírű nő” képe e jelenetből származik – névtelen volt. Csak a hagyomány azonosította vele Mária Magdolnát.

Mária Magdolna vagy Mária Magdaléna az Újszövetségben szereplő bibliai személy. Alakjával találkozhatunk az újszövetségi apokrifek között is. A katolikus, az ortodox és az anglikán egyház szentként tiszteli. Nevének jelentése: a Magdalából való Mária. Mária Magdolna életével kapcsolatban élénk vita folyik.

Mária Magdolna az Újszövetségben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangéliumok összesen hét alkalommal említik Jézus különböző női kísérőinek neveit.[1] A felsorolások közül hat Mária Magdolnát említi elsőként, a hetedik bejegyzés Jézus anyját helyezi a sor elejére, míg másutt Mária Magdolna egyedül szerepel.

  • A Jézussal való kapcsolatában Máriát úgy mutatják be, mint a nő, aki „szolgálatára volt”, ill. aki „gondoskodott róla”.[2]
  • A négy evangélium pontosan megegyezik abban, hogy a Jézus temetése utáni napon Mária Magdolna azok között volt, akik először a sírhoz mentek.[3]
  • Az utolsó evangéliumi megjelenésekor pedig - Márk és János evangéliumában - ő az, aki először beszél a sírnál a feltámadt Jézussal,[4] de Máté evangéliuma szerint is, amikor Jézus először megjelent, a másik Mária (Jézus anyja?) társaságában ott volt Mária Magdolna is.[5]
  • A fentieken kívül mindössze még egyetlen megjegyzés szerepel az evangéliumokban, amely Mária Magdolna „vétkére” utal. Ezt a Lukács-féle bemutatásban találjuk.[6] majd az utalás megismétlődik a feltámadási jelenetben.[7]

A személye körüli viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyes feltételezések szerint (E. Hennecke) Mária Magdolna Jézus bizalmasaként – János evangéliuma szerint – megelőzte a tanítványokat, magát Péter apostolt is. Mindezt azonban a gnosztikus és apokrif irodalom hatásának is lehet tekinteni, így a kérdés történetileg megnyugtató módon egyelőre nem dönthető el.
  • Viták folynak továbbá arról is, hogy Mária Magdolna, Betániai Mária valamint a „bűnös nő” nem azonosak-e? Mind az azonosításnak, mind a megkülönböztetésnek helye lehet.[8]
  • Mások szerint meg Jézus felesége és közös lányuk – Sára – anyja. Annyi viszont kitapintható az evangéliumokból és apokrifekből, hogy tényleg szerelmes lehetett Jézusba.[9]

Mária Magdolna a művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Herbert Haag: Bibliai lexikon. Apostoli szentszék könyvkiadója, Bp., 1989. 1162-63. o. ISBN 963-360-465-6

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mt 27,55-56; Mt 28,1; Mk 15,40-41; Mk 16,1; Lk 8,2-3; Lk 24,10; Jn 19,25.
  2. Mk 15,41 és Lk 8,3.
  3. Mt 28,1; Mk 16,1; Lk 24,10; Jn 20,1.
  4. Mk 16,9 és Jn 20,16
  5. Mt 28,9
  6. „Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén magdalai, akiből hét ördög ment ki”,Lk 8,2
  7. „Először Mária Magdolnának jelent meg, akiből a hét ördögöt kiűzte”Mk 16,9
  8. Haag, 1163
  9. Hisz-e Ön a Da Vinci kód történetében? National Geographic Magyarország, 2006. május 11.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Magdolna témájú médiaállományokat.