Bécsújhely
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bécsújhely (Wiener Neustadt) | |||
 |
|||
| A bécsújhelyi Dóm | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria |
||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Rang | Önálló tartományi város | ||
| Polgármester | Bernhard Müller SPÖ | ||
| Irányítószám | 2700 | ||
| Körzethívószám | 02622 | ||
| Forgalmi rendszám | WN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 39 652 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 650 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Legmagasabb pont | 265 m | ||
| Terület | 60,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Bécsújhely
|
|||
| Bécsújhely weboldala | |||
Bécsújhely (régi magyar nevén Német-Ujhely, németül Wiener Neustadt vagy egyszerűen Neustadt) város Alsó-Ausztriában. Ma egyike Alsó-Ausztria legnagyobb városainak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Fischa-patak mellett, a magyar határ közelében található.
[szerkesztés] Nevezetességei
Legjelentősebb épülete a prépostségi főplébánia-templom (közkeletű nevén a Dóm), kettős tornyával. (Bécsújhely korábban püspöki székhely volt, székesegyházzal, ma már csak címzetes püspökség). Román stílusú főhajója a 13., kórusa és (gótikus) kereszthajója a 14. századból való. Érdekes faragványok (Szent Sebestyén a 16. századból) és síremlékek (Khlesl bibornoké, meghalt 1630-ban) láthatóak benne. Kivül a torony déli oldalán Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc sírköve van befalazva, akiket itt fejeztek le 1671-ben.
A város délkeleti szögletében van a Babenberg hercegi kastély a 12. századból (a 15. és 18. században átalakították). Gótikus stílusú kápolnájában három pompásan festett ablak, főoltárán pedig egy Szent Györgyöt ábrázoló szép ércszobor van (a 15. századból). A kastély udvarában III. Frigyes címertáblája és szobra (1453-ból), végül tágas kertjében Mária Terézia szobra látható. A kastély 1752 óta a Mária Terézia Katonai Akadémiának ad otthont (Theresianische Militärakademie, mai elterjedt rövidítése „MilAk”). 1910-ben Bécsújhelyen létesült az Osztrák–Magyar Monarchia első pilótaiskolája. Itt szerezte pilótaképesítését Steinschneider Lilly és Petróczy István a korai magyar repülés két úttörője. A repülőiskolának az Aviaticum repülőmúzeum állít emléket.
A város keleti részén van a Neuklosterkirche, III. Frigyes császár nejének síremlékével, továbbá a városháza, kis régiséggyűjteménnyel, amelyben többek közt egy 0,82 m magas, zománcdíszítésű, aranyozott ezüstserleg, az úgynevezett Korvin-serleg (Corvinusbecher) látható, melyet állítólag Mátyás király adott a városnak a Frigyes császárral történt békekötés alkalmával.
[szerkesztés] Története
E határszéli város három ízben is szerepelt történelmünkben.
- Mátyás király 1487 január 13-án érkezett Bécsből a várost ostromló táborba, és augusztus 17-én egyezség útján el is foglalta. Mátyás király ez alkalommal ajándékozta Bécs-Ujhely polgárainak az úgynevezett Corvin-kupát, melyet császári és magyar királyi jelvényekkel diszítve, még III. Frigyes német-római császár készíttetett a Mátyással kötött béke emlékére 1463-ban. Ezt az aranyozott ezüstserleget ma is őrzik a városi elöljáróság levéltárában. Képe legutóbb Fraknói: Mátyás király cimű művében jelent meg (Magyar Történelmi Életrajzok. 1890. VI. köt.). Szakszerű leírását dr. Mayer J. adta az Archaeologiai Értesítő 1891. évf. 26. lapján. Ugyanott őrzik e korból Mátyás király arcképét, valamint azt a nyerget és teljes lószerszámot, melyet szintén Mátyás ajándékozott a városnak.
- Másodszor 1671-ben játszott szerepet Bécsújhely a magyar történelemben. Április 30-án az itteni fegyvertárban fejezték le Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet. A szomorú tény helyét máig mutatja egy gondosan megújított felirat a régi fegyvertári épületen. A főtemplom falán a torony alatt egy sírkő látható az alábbi latin szöveggel: „Hoc in tumulo jacent Comes Petrus Zrinyius Banus Croatiae, et Marchio Franciscus Frangepan, ultimus familiae. Qui quia coecus coecum duxit, ambo in foveam occidere”. Ez után egy palloson nyugvó két halálfej van kivésve, mely alatt e sorok: „Discite mortales, casu discite nostro observare fidem Regibus atque Diis. Anno Domini MDCLXXI. Die XXX. aprilis, hora IX”. A kőtáblák felirata német és horvát nyelven is olvasható.
- 1701-ben II. Rákóczi Ferencet Eperjesen elfogva ide hurcolták ugyanabba a börtönbe, melyből 30 évvel azelőtt nagyapja, Zrínyi Péter a vérpadra került. Rákóczi a börtönből Gottfried Lehmann császári kapitány segítségével november 7-én megszökött, Lengyelországba menekült, ahonnan másfél év múlva egy hadcsapat élén vonult be hazájába. Segítőjét, Lehmann kapitányt halálra ítélték, és kivégezték, testét felnégyelték.
Az 1834-es tűzvész után, amely csak 14 házat kímélt meg, egészen újjá kellett építeni. 1890-ben 24 000 lakosa volt.
