Árpás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árpás
Árpás légifotó1.jpg
Szent Jakab apostol templom
Árpás címere
Árpás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Téti
Kistérség Téti
Jogállás község
Polgármester Szabó András[1]
Irányítószám 9132
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 265 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 16,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árpás  (Magyarország)
Árpás
Árpás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 17° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 17° 23′ 30″
Árpás  (Győr-Moson-Sopron megye)
Árpás
Árpás
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Árpás község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pihenő evezősök hajói az árpási Rába-parton

Árpás község Magyarország északnyugati részén, a Rába-parton, a 83-as, 85-ös és 86-os főutak között fekszik, Győrtől 32 km-re, Csornától 18 km-re. Közúton a 83-as útról (Győr–Pápa) Tét, Mórichidán át érhető el. A Rábán átívelő hídja fontos átkelőhely. A 85-ös útról, Csornáról Rábapordányon át, a 86-osról Rábacsanak leágazással Egyed községen keresztül közelíthető meg. Ma már a megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozik. Győrhöz naponta 8–10 menetrendszerű autóbuszjárat kapcsolja.

Határának talaja néhol homokos öntésiszap, de túlnyomórészt kötött, agyagos, gyakran nehezen művelhető. Az uralkodó szélirány az északnyugati, a déli szelek ritkábbak: „Ha fúj, fordul és, ha egy csöppöt is, de esőt hoz” – tartja a helyi mondás. Felszíne síkság, melyből a falu közelében két-három lapos, homokos talajú hát emelkedik ki. A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az eszteru[m 1], amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni. A Rábába ömlik a Sárdos-ér (hivatalos nevén Vág–Sárdos-ér–Megág-főcsatorna), a határt árkok hálózzák be, jelentéktelen árokként indul itt az északabbra kiszélesedő Kepés-Lesvári-főcsatorna is. Három kis, feltöltődőben lévő, talajvíz táplálta tó is van a határban. Mezőgazdasági művelésű táj, a szántókat és réteket fasorok és kisebb ligeterdők teszik változatossá. Állatvilága gazdag, főleg apróvadas terület, de gyakori az őz, és előfordul vaddisznó is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harangláb a Kossuth Lajos utcán
Az I. világháborúban elesett árpásiak emlékműve

A település nevét 1030-ban említik először oklevelek, majd pár év múlva már a határában található rév jövedelméről szól az írás. 1240-ben királyi látogatásról tudósítanak a fennmaradt iratok.

Az őskor emberének ittlétét újkőkori leletek bizonyítják. A bronzkor, majd a vaskor kelta edényei tanúsítják a hely megtelepedésre alkalmas voltát. I–V. sz.: a Rába keleti partján, az Arrabonát Savariával összekötő út mentén, mely itt haladt át a Rába vizein, virágzó város alakult ki helyi iparral, kereskedelemmel. A neve Mursella volt, falmaradványai még a XX. század elején is a föld felszíne fölé buktak.

791-ben Nagy Károly az avarok elleni hadjáratában itt, a rábai átkelőnél vezette át frank harcosainak egyik seregrészét. A 10. században alakul ki a besenyők által lakott Árpás, részeként annak a gyepűnek a védelmére létesített láncnak, mely Kapuvártól majdnem Győrig húzódott.

Az első, 1030-ból való oklevéllel, amely a falu nevét említi, Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta Árpást, majd 1037-ben az árpási rév jövedelmét is. (Maga az Árpás név közvetve a növény nevéből, közvetlenül a Rába egy azonos nevű mellékágából ered.)

Egy 1086-os okirat az árpásiaknak az apátsággal szembeni kötelezettségeit rögzíti: fele termésük, sörfőzés, robot. 1222-ben Gyula nádor - panaszuk kivizsgáltatása után - visszaállította az „árpási besenyők” katonai szolgálataik fejében élvezett kiváltságait, ispánjukat pedig megbüntette. 1242. október 6.: IV. Béla király itt kiadott oklevele tanúsítja jelenlétét. 1300-ban Cseszneki Lőrinc birtoka. Az 1322 és 1464 között kelt okmányok meg-megújuló perekről tudósítanak, amelyeket a bakonybéli apátság, a Mórichidai család és a mórichidai prépostság folytat a hídvám, a malmok és erőszakos birtokfoglalások tárgyában. Cseszneki Lőrinc utódai erőszakos foglalásaikról és az evangélikus vallás terjesztéséről emlékezetesek.

1594: a Győrt ostromló török had portyái elpusztítják a falut, a lakosság elmenekül. Az üres telkekre a Török család rácokat telepít, de 1619-ben ők is elhagyják a települést. 1633: 24 árpási egésztelkes jobbágyot és a hidat a vámmal együtt visszakapják az apácák. 1706–1707: Bottyán János kurucai kemény harcokat vívnak a híd környékén, a község sokat szenved. A harcok pusztításait az 1709-ben tetőző pestisjárvány tovább növelte. 1782: II. József feloszlatja a birtokos apácarendet, az uradalom a kincstár kezébe kerül. 1803-ban I. Ferenc gr. Colloredó–Crenville Victoriának adományozza. A földhiány miatt az árpásiak a nádasok lecsapolásával növelik irtásföldjeiket. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban honvédként heten vesznek részt a faluból. 1851-től végbemegy a jobbágyfelszabadítás. 1893: befejeződnek a Rába-szabályozási munkák, s ezzel egyrészt új földeket nyernek az árpásiak, másrészt a meglevők is értékesebbé válnak.

1900 körül több tucat ember vándorol ki a faluból, főleg Amerikába.

A szocializmus időszaka a falu folyamatos sorvadását, leépülését hozza. Először a tanács veszíti el önállóságát, majd 1976-ban a tsz is, végül a tagiskolát is bezárják.

1990-ben, a rendszerváltás után ismét önálló önkormányzat alakul, majd 1993-ban önálló mezőgazdasági szövetkezet jön létre.

Mai helyzete és élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andrássy utcai ház

A település nagyjából egységes tömböt alkot. Különálló részei Dombiföld (az egykori Kis-Árpás) a Rába jobb partján és Kálmánpuszta, ahol két család lakik, illetve a két gátőrház és a tsz-major épületei. A falu legfőbb gondja a népesség folyamatos csökkenése és elöregedése. 1959–60-ban a téeszesítés, majd a közigazgatási önállóság megszűnése, a tsz beolvasztása, végül a tagiskola megszüntetése erősítette fel – úgy tűnik, visszafordíthatatlanul – a folyamatokat. 1962-ben Árpáson még öt híján 600-an éltek, de ez a lélekszám 2008-ra 249-re csökkent. A folyamat elején a fiatalok elvándorlása volt a jellemző, az utóbbi évtizedben azonban már az elhalálozások és születések közti negatív mérleg a fogyás fő oka. Csak az 1986–95 közti évtizedben 16 születés és 34 halálozás különbözete 18 lélekkel, a 49 beköltöző és 84 elvándorló közti különbözet 35 fővel, együtt a két tényező 53 fővel csökkentette a népességet. A népesség korösszetétele a foglalkoztatottság mutatóit is meghatározza.

A faluban két felekezet van, kisebb részben evangélikusok, nagyobb részt római katolikusok. A kultúrház a nagyobb csoportos rendezvényeknek ad otthont: gyűlések, ünnepségek, ritkán kulturális események. A könyvtár 4 ezer kötetes választékával egyre kevesebben élnek. 1995-ben megszűnt a sportkör működése, elsősorban a fiatalok megfogyatkozott száma miatt. A legnagyobb, több mint 100 éves múltra az önkéntes tűzoltó egyesület tekint vissza.

Eltűnőben vannak évszázados népszokások: a húsvéti locsolás, a lucázás, az aprószentekkor járó „mustározás”. Az ezredfordulón még szinte minden lányos ház elé állítottak májusfát a legények május elsejének hajnalán - 2010-re e szokásnak már nyoma sem maradt...

Nyáron a falu élete az átmenő idegenforgalomnak köszönhetően felpezsdül. Műemlékei, a Rába, a szép környezet vonzóvá teszik. Az utóbbi időben nem egy megüresedő házat magyar és külföldi vevők nyaralónak vásároltak meg.

A zöldség- és gyümölcsféléket főleg önellátásra termesztik az árpásiak, de a málnát, a ribizlit, és az uborkát eladásra is. A tej, tojás, húsfélék tekintetében jobbára ma is önellátó a falu, de a sertés- és marhatartás visszaesett. A családok jövedelmi viszonyai között nincsenek lényeges eltérések. Minden negyedik lakosra jut egy gépkocsi. A földeket jobbára a Rába Mezőgazdasági Szövetkezet műveli, de néhány egyéni vállalkozó, őstermelő is foglalkozik földműveléssel. Helyben megtelepedett ipar nincs, egy egyéni vállalkozás kivételével. A kereskedelmi szolgáltatást két kis vegyesbolt és egy italbolt látja el. A háziorvosi, alapvető egészségügyi ellátás megoldott. Az óvoda konyhája szociális étkeztetést is biztosít.

Árpád-kori Szent Jakab-templom
Kápolna tér

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Jakab-templom, egykori premontrei prépostság A prépostságot Nagy Móric ispán alapította 1251-ben Szent Jakab tiszteletére. 1526-tól 1577-ig premontrei apácák laktak a monostorban. A török hódoltságot követően a 17. század végén a nagyszombati klarisszák költöztek be, akik 1750-ben a templomot a tornyok, a homlokzat és a szentély kivételével barokk stílusban átalakították. A rend feloszlása óta az épület a település plébániatemplomaként működik.

Az évszázadok alatt rárakott vakolattól az 1992-es helyreállítás során megszabadították, így ma eredeti szépségében tárul elénk a román stílusból a gótikába hajló téglaépítészet e ritka magyarországi példája.

A két torony között, a templom kapujában még a román kor félkörívét is látjuk, de a kapubéllet külső oszloppárja már gótikus csúcsívben találkozik, s a gótika jegyeit viselik a szentély keskeny, csúcsíves ablakai is.

A köpenyes Madonnát ábrázoló oltárképet ismeretlen festő festette az 1660-as években. A kép, melynek alján együtt térdel a pápa, Lipót császár, Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és a kép megrendelője, Széchényi György 1658 és 1668 között győri püspök (később, 1673-74-ben a protestáns lelkészeket elítélő pozsonyi vésztörvényszék tagja), a császár és Magyarország kiegyezésének szükségességét sugallhatta. (Mint ismeretes, e kiegyezés nem történt meg, Wesselényi 1667-ben meghalt, Zrínyit és Nádasdyt pedig letartóztatták és 1671-ben kivégezték.)

A 18. századi átépítés korából valók többek közt az oldalfalak támpillérei, a lenyúzott bőrét tartó Szent Bertalan, a hallal ábrázolt Szent Péter, a kardos Szent Pál és a kelyhes Szent János szobrával díszített oltár, a barokk szószék és keresztelő kút.

Nepomuki Szent János-kápolna A kis, nyolcszög alaprajzú kápolna 1780-ban épült. Ajtajában Szent Ferenc és Szent Klára szobra áll, a falfülkében pedig Nepomuki Szent János.

A kápolna mellé a 19. század végén állították a fa haranglábat és a kőkeresztet, majd az 1920-as években az I. világháborúban elesett árpásiak emlékművét.

Kikapcsolódás Árpás és környéke a pihenésre és túrázásra vágyóknak ideális. A nevezetességek gyalogosan is könnyen megtekinthetők. A Rába-part sátorozásra, lábtengózásra és fürdőzésre ad lehetőséget.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Árpás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A régi magyar nyelvből eredő szóval kapcsolatban ezt olvassuk a Rábaszabályozó Társulat 1888-as zsebkönyvében: IV. Bélának 1226-ban kelt kiváltságlevele a borsmonostori minoriták egyháznépét felmentette az alól, hogy "a víznek gátjához, mely népiesen iztra (ebből eredt a mai eszteru) nevet visel", kirendeltessék.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]