Bodonhely
| Bodonhely | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Téti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kenesei Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 9134 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 299 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 26,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bodonhely
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bodonhely
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,5667°, k. h. 17,4000° | |||
| Bodonhely weboldala | |||
Bodonhely község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község a Rába mentén fekszik, Csornától 17 km-re délkeletre, illetve Győrtől 30 km-re délnyugatra. Híd köti össze a túlparton Kisbabóttal. A talajtakaróra jellemző a változatosság, de döntően a réti öntés és a lápos réti talajok jellemzőek. A község lakóinak életét évszázadokon át meghatározta a folyó és az átkelőhely. A település az egyutcás falu képét mutatja.
Története [szerkesztés]
A községet 1446-ban említik először "Bodonhel" néven mint Kanizsai birtokot. 1536-ban a Nádasdyak, 1558-ban gróf Cseszneky János, 1861-ben pedig az Eszterházyak kezére kerül.
A község lakói a török időkig a középkori jobbágyok életét élték. Az 1540-50-es években a földesúr- Nádasdy Tamás nádor- a Rábahíd védelmére várat emeltetett. Ettől kezdve a lakosok főképp katonák. A megyei közgyűlések jegyzőkönyvei szerint Bodonhelyen gyalogosok és lovasok egyaránt szolgáltak. 1594-ben a török a bodonhelyi várat is elfoglalta. Győr visszafoglalásakor (1598) a mérgesi és bodonhelyi erősségeket elhagyták. A falut új telepesekkel kellett benépesíteni. A vár helyett kastély, a Rába partra erődítmény épült. A község lakói már a XVI: században áttértek az új hitre és evangélikusok lettek. A rekatolizáció azonban itt is éreztette hatását. A török háborúk lezárásával a lakosság katonai szolgálata is véget ért. A lakosok megélhetésük érdekében irtás révén bővítették földterületüket. 1768-ban a község szerződést kötött az urasággal az úrbéres szolgáltatások megváltására. A szabadságharcban a községből 11-en szolgáltak honvédként.
A két világháború ugyancsak emberi áldozatokat követelt a falu lakosai közül. A visszavonuló német csapatok felrobbantották a Rába hídját, ami csak 1968-ban épülhetett újjá.
Mai élete [szerkesztés]
Az önkormányzat egy óvodát működtet. Konyhájáról látják el a házi szociális gondozásban és szociális étkezésben részesülő időseket. Általános iskolába a gyerekek Bágyogszovátra járnak. Rendelkezik a község orvosi rendelővel,a betegek ellátását a szomszédos faluban élő háziorvos látja el. A település infrastrukturális ellátottsága kielégítőnek mondható. A lakások vezetékes vízzel, telefonnal ellátottak. Az utak portalanítottak. Megoldott a hulladékkezelése is, megtörtént a csatornázás és kiépítették a vezetékes gáz hálózatát is. A községben evangélikusok és katolikusok egyaránt élnek, 1/3-1/4 arányban.
Látnivalók [szerkesztés]
- Katolikus templom: Építése még a török hódoltság idejére tehető. A hagyomány szerint régen csak őrtoronyként szolgált a templom. Egy török vitéz gyógyulása után építette az őrtoronyhoz a mai templomot.
- Sarlós Boldogasszonyt ábrázoló szobor: Érdekessége, hogy csupán négy ilyen szobor található Magyarországon.
- Evangélikus templom: Az 1800-as években épült.
Források [szerkesztés]
- Nagy Imre: Sopron vármegye története
További információk [szerkesztés]
- ↑ Bodonhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
 |
Ez a Győr-Moson-Sopron megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
|||||
