Gyömöre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyömöre
Gyomore rk templom.JPG
Szent Mihály római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Téti
Kistérség Téti
Jogállás község
Polgármester Németh Csaba[1]
Irányítószám 9124
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1214 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 61,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyömöre (Magyarország)
Gyömöre
Gyömöre
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 17° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 17° 34′ 00″
Gyömöre (Győr-Moson-Sopron megye)
Gyömöre
Gyömöre
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Gyömöre község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásbsn.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye déli határánál a Győr–pápai vasútvonal melletti domboldalakon és völgyekben helyezkedik el. A Bakony-ér völgyét nyugatról szegélyező, kissé kiemelkedő földháton található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősidők óta lakott hely. Az avar gyűrű feltehetőleg idáig terjedt, legalábbis ennek emlékét sejtjük a határ gyürháti és gyüroldali dűlőinek neveiben. Régi okleveleinkben első birtokosául (1377) Gemevrei vagyis Gyömörei Györgyöt ismerjük, majd a Gencsy és gróf Cseszneky családok következtek. I. Ferdinánd 1536-ban egyéb jószágokkal együtt ezt is enyingi gróf Török Bálintnak adományozta, s ekkor lettek a jobbágyok reformátusok. A birtok Nyáry Pálnéra szállott, akitől vétel útján az Esterházy család birtokába jutott. 1594-ben Győr után a Pápát ostromló Hasszán a falut elpusztította. Ez időben behódolt faluként volt számon tartva. 1619-ben a lakosság visszatelepült.

Millenniumi kereszt a templomkertben

Az 1629. évi megyegyűlés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy abban az időben két Gyömörét különböztettek meg. (Gyömörő-Várfalvát és Gyömörő-Nemesszert). Ami Pápához (a Török-féle birtok) tartozott az a Várfalva nevet viselte. A gyömörei plébánián 1729-től van az anyakönyv vezetve. A katolikus templom 1775-ben a pápai nagytemplom mintájára épült. Az első iskoláról az 1788. évi összeírás tesz említést. A falu 1839-ben teljesen leégett. Az 1871-ben nyílt Győr–szombathelyi vasút Gyömörei állomása hamarosan több község személy és áruforgalmát bonyolította. Az Esterházy-féle birtokon gazdasági szeszgyár is volt. Ezenkívül magántulajdonban ecet és pálinkagyár működött. Az első világháború előtt nagyon nehéz volt az élet. Munka nem volt, napszám és részes munka is kevés. Több család kivándorolt Amerikába. A harmincas években házhelyeket osztottak, ahova szoba-konyhás lakásokat építettek. A II. világháborúban 14 zsidó családot deportáltak. A háború után ismét földet osztottak, de sokan a győri üzemekbe mentek el dolgozni. Az Ilonka-pusztai kastélyból iskola lett.

A községi tanács megalakulása után a községfejlesztés került előtérbe. Járdaépítés, új utcák kialakítása, összkomfortos családi házak építése történt, sok kölcsönnel. Az ivóvíz mindig gond volt, ezért mélyfúrású kút létesült a Rózsa Ferenc utcában. A községben, 1956-ban két termelőszövetkezet alakult, s ha-marosan fel is bomlott. Majd 1959-ben ismét két szövetkezet alakult meg. Egy hónap múlva Új élet néven egyesültek. A község közös tanácsot alkotott Téttel. A rendszerváltás után vált ismét önállóvá. Az új testületek az infrastrukturális lemaradás lefaragását célozták meg.

A termelőszövetkezet a rendszerváltás után megszűnt. Az emberek nagy részéből kényszervállalkozó vagy őstermelő lett. A hegytörvény életbelépése nem vonatkozott a gyömörei hegyközségre annak kis mérete miatt. Így sajná-latos módon kimaradtak a Pannonhalmi borvidék tagjainak közösségéből. Az igazgatási munkát a polgármesteri hivatal látja el. Az intézményhálózatában jelentős helyet foglal el a napköziotthonos óvoda. Az általános iskola 8 tancsoportos, melyet társulásban működtetnek Szerecseny községgel. Idősek Napközi Otthona 20 férőhellyel gondoskodik a munkában elfáradt, magára maradt időskorúak napközbeni ellátásáról, szórakoztatásáról. Háziorvosi és védőnői körzet van a településen.

A soproni postaigazgatóság volt vezetője kezdeményezte 2001-ben új postahivatal építését, amit 2002-ben három hónap alatt megvalósítottak. Az ivóvíz-szolgáltatást a Pannonvíz Rt; a szervezett hulladékszállítást a Győri Kommunális Kft. végzi. Vezetékes gázberuházást hajtottak végre, mely 1998-ban elkészült. A csatornázás is befejeződött, ezért az önkormányzat a belterületi utak nagy részét már helyrehozatta. A gyömörei cigányság a 20. század elején telepedett le a faluban a mostani vasútállomás környékén. Majd a Felpécre vezető út mellé telepedtek át. A szocialista lakásépítési programban kerültek a községbe. Kisebb nagyobb összezörrenéssel beilleszkedtek a falu életébe. Többségüknek van munkahelye, a fiatalok képességeik szerint tanulnak. A közösség kulturális életét színesíti az évente rendszeresen megrendezett „Elhozta az Isten piros Pünkösd napját” hagyományőrző nap. Ma már hagyományosnak tekinthető a Térségi Népzenei Gála, amelyet 2003-ban már negyedik alkalommal rendeztek meg. Rendszeresen megjelenik a Gyömörei Lapok című helyi lap.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barokk stílusú római katolikus temploma 1767 és 1772 között készült el a pápai templom mintájára. Építtetése Eszterházy Károly és Fellner Jakab tervei alapján történt. Homlokzati órapárkányos tornyát gazdagon képzett törtvonalú sisak fedi. Berendezése a díszes főoltár 1666-ból való, a mellékoltárok, pedig a XVIII. századi alkotások. A szószék gazdagon díszített, míves faragású (XVIII. századi). Különösen értékesek az 1770 körüli rokokó padok. A templom előtt kőkereszt 1861-ből való. A dombon álló templomhoz lépcsősor vezet a Vörösmarty Mihály utcából. A templom közelében evangélikus harangtorony található a Rákóczi u. 12. számú ház előtt. A temetőben romantikus stílusú kápolna, melyet Friedrich Károly és Mihály Borbála építtetett 1928-ban. A hívő elődök évszázadokon keresztül úgy is kifejezték hitüket, hogy anyagi erejükhöz mérten a településen és annak határában fa és kőkereszteket állítottak fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998; CEBA Kaposvár,2004) Bárdos Dezső irásainak átdolgozásával.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyömöre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]