Szil (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szil
Szil címere
Szil címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Lengyel Lajos[1]
Irányítószám 9326
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1335 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 39,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szil  (Magyarország)
Szil
Szil
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 17° 13′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 17° 13′ 60″
Szil  (Győr-Moson-Sopron megye)
Szil
Szil
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Szil község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szil község Magyarország északnyugati, a Kisalföld középső részén, szinte teljesen a Rábaköz központjában fekszik, közel egyforma távolságra a Hanság mocsárvilágától és a Rába folyótól. Csornától 16 km-re délre, a 86-os főút mellett helyezkedik el. A település vonattal megközelíthető a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonalon (Szil-Sopronnémeti vasútállomás, a falutól 4 km-re).

Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csücskös, négyelt pajzs, melynek első negyedében bástya piros mezőben, a másodikban búzakalász kék mezőben, a harmadikban ekevas kék mezőben, a negyedikben szablyát tartó páncélos kar piros mezőben. Az ekevas és a bástyatorony már az 1786-os pecséteken is szerepel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve egy 1230-ban kelt oklevélben tűnik fel először. 1492-ben megkapta a mezővárosi rangot, a térség jelentős központja volt már akkor is. Egyes feljegyzések szerint már a 16. században több mint 3000 ember lakta Szilt. Mai templomának elődje a 18. század elején épült, körülötte temető terült el még 1887-ben is. A falu népessége a 19. század közepén 2500-3000 között volt, csak mezőgazdaságból éltek. A roma közösség 1870 körül került a faluba, ma is mintegy százan élnek Szilban, gyakori családnév a Karika, az Orsós és a Balogh közöttük. Gyakori magyar nevek: Mészáros, Boda, Domonkos, Ruzsits, Kovács, Gyurasits, Perlaky és Jakab.

A 19. század második felében a Schlitter család is jelen volt a faluban, gyanítják a helyiek, hogy a 2009-ben megtalált vaskoporsóban is egy Schlitter-sarj pihen. A közeli téglagyáruk tette őket gazdaggá. 1886 körül új templom építését sürgették a sziliak, a régi életveszélyessé vált. 1887-ben lebontották, a temetőt megszüntették és áthelyezték. Az új templomot és a mellette lévő parókiát az utolsó vacsora tiszteletére szentelték föl 1890-ben, Gyurasits János bíróskodása idején. Az épület robusztus, egyhajós, neoromán stílusú. Azóta 1990-ben (Gyurasits Ottó végezte a festőmunkát) és 2004-05 között is restaurálták, többek közt Czigány Jenő hagyatékából. Jelenlegi misézője Ács Lajos kanonok atya.

A századfordulón több középület is épült: kultúrház, postahivatal, iskola, zárda, a későbbi tanácsháza vagy a mai gyógyszertár. A faluban gyakoriak a tömésházak még a '30-as években is. Többségben bakdúcos fedélszékek készültek, néhol még ma is ilyen épül. A világháborúkban sokan elestek, zsidókat is hurcoltak el, akik közül csak páran tértek haza. A 20. század derekán a lakosság 3000 fő körül volt, ekkor kezdett csökkenni a városba költözők miatt. A maszek világban népszerű volt a „cigóri” nevű kávénövény termesztése. 1959-60-ban termelőszövetkezet alakult Győzelem néven, melyet többször is elismeréssel illettek. Ugyancsak fejlett volt a Kovács János vezette Szil és Vidéke Takarékszövetkezet 1962 és 1987 között.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község nevéhez helyi ejtés szerint mély toldalék járul (Szilban stb.).

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]