Fenyőfő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyőfő
Fenyőfő címere
Fenyőfő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Pannonhalmai
Jogállás község
Polgármester Ifj. Klauz Dezső[1]
Irányítószám 8432
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 119 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 3,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fenyőfő  (Magyarország)
Fenyőfő
Fenyőfő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 59″, k. h. 17° 45′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 59″, k. h. 17° 45′ 48″
Fenyőfő  (Győr-Moson-Sopron megye)
Fenyőfő
Fenyőfő
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Fenyőfő (németül Fichtenhöh[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az Öreg (vagy Magas) Bakony átlagosan 270 méteres magasságban lévő községe. Győr-Moson-Sopron megye legdélebbi csücskében található 2002. október 20-a óta. A község azon hat település egyike, amelyek 1999 nyarán kezdeményezték a Veszprém megyétől való elszakadást a lakosság előzetes véleménynyilvánítása alapján.

A hegyek gyürűjében

A falutól délre a Bakony legészakibb s legmarkánsabb vonulata húzódik. Ide tartozik a hegység legmagasabb pontja, a Kőris-hegy a maga 709 méteres magasságával. A községet több magaslat is övezi: Sándor-hegy (393 m), Kakas-hegy (412 m), a Mennydörgő-hegy (418 m), Pápalátó-kői-hegy (390 m) és a Késellő-hegy (450 m).

A község közúton Győr felől a 82-es úton Bakonypéterdig, onnan Romándon át, Bakonygyirót és Bakonyszentlászló érintésével, Veszprém felől szintén a 82-es úton Bakonyszentkirályig, majd Bakonyszentlászló érintésével érhető el. A községet vasúton, a Győr-Veszprém vonalon a tőle keletre 4 km-re eső Vinyétől lehet megközelíteni.[4] Jellemző, hogy a tőle légvonalban 12 km-re lévő Zircet, közúton 30 km-es úttal lehet elérni.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ősfenyves

Elszigeteltsége ellenére a település 8 évszázados múlttal rendelkezik. Az első írások 1230 körül Feneufey, Fenewfey módon írva említik, később (1557 körül) Fennyeewfel módon. Az elnevezés kettős értelmű, de magyar eredetű. Jelenthet „fenyővel benőtt magaslat alatti települést” vagy „a fenyvessel borított völgy kezdetét” is. A középkorban az ugodi és a pápai várbirtok jobbágyfaluja volt. A török időkben elhagyott helyként szerepelt az adójegyzékben.

A római katolikus templom

A falu elszigetelt fekvése a lakosság fokozatos elvándorlását okozta. A település lakossága 1829-ben 529 fő volt, s ez a mai napig fokozatosan csökkent 100 fő körülire. A mezőgazdasági termeléshez az itteni viszonyok nem voltak megfelelőek, s az ipari tevékenység is csak kiegészítő tevékenységként funkcionált. A vinyei fafeldolgozóüzem mellett a tájon az 1960-as évek elejétől napjainkig országos jelentőségű bauxitbányászat folyt a falutól 2–3 km távolságra. Ez némi fellendülést hozott, mert 1961-ben valósult meg a vezetékes áramszolgáltatás. Ezt követően orvosi rendelője illetve kultúrháza is épült. Sőt önálló postahivatala is volt az elmúlt évig, melyet a Magyar Posta megszüntetett. Helyette a sokat vitatott mobilposta szolgáltatást vezette be.

A község társadalmi és kulturális élete gyakran kapcsolódik Bakonyszentlászlóhoz. Ezt egyrészt a közös közigazgatás, másrészt a közös oktatás is indokolja. Önálló képviselő-testülettel rendelkezik a település, de a lakossági hatósági ügyeket a körjegyzőség látja el, melyhez 2004. január 1-jétől csatlakozott Bakonygyirót község is. A napköziotthonos óvoda és az általános iskola Bakonyszentlászlón működik, ahová a községből járnak a gyerekek. Az egészségügyi ellátást is onnan biztosítják. A településen az idősek, a szociálisan rászorultak részére, falugondnoki szolgálatot vezettek be. Az időseket, betegeket, orvoshoz, kórházba szállítják. Részükre Bakonyszentlászlóról ebédet szállítanak ki. Kérésre a kisebb nagyobb bevásárlásokat is elintézik.

A lakosság mindig római katolikus hitű volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ősborókás
  • A falu körül természetvédelmi terület húzódik. Megtekintésre felsorolhatatlan mennyiségű természeti érték látnivaló érdemes. A homoki ősfenyves páratlan szépségével, maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi keverék flórájával méltán hazánk egyik 1954 óta kiemelten védett területe. Kitaibel Pál európai hírű orvosból lett botanikus tudós 1799-ben hívta fel a figyelmet erre a különleges fenyves erdőre. A fenyves megőrizte hidegtűrő hegyvidéki és melegkedvelő alföldi növényeit. Előfordul itt homoki varjúháj, fényes poloskamag, fekete kökörcsin, pázsitos és tarka nőszirom. Az ősfenyves keleti szélén a vasútvonal mellett áll Kitaibel Pál kopjafája.
  • A falu határában, 1812-ben emelt kőkereszt található.
  • A környéken a fődolomit töbreiben alakult ki Európa legvastagabb, 60 m-es bauxit lencséje, melyet külszíni fejtéssel termeltek ki, sajnos az ősfenyvest megbontva. Az ősfenyves mellett a Bakony felé húzódó ősborókást is érdemes megtekinteni. A környékbeli kirándulások, gyalogtúrák során számos botanikai, geológiai látnivalóban lehet gyönyörködni. Túrázni lehet a Cuha-patak szurdokvölgyében, a Hódos ér völgyében, a környező hegyek erdőségeiben (barlangok, források, emlékművek, kilátók, romok)
  • Bakonyszentlászlóról Zircre illetve Veszprémbe az 1896-ban épített nagyvasúton, melyen 40 km/ó sebességgel kanyarogva, alagutakon keresztül halad a vonat, különleges utazásban vehetnek részt a turisták.
  • A település önkormányzata Ősfenyves nevű vendégházat üzemeltet a községbe látogatóknak. A családoknak nyugodt pihenést, igény szerinti ellátást, jó levegőt, falusi turisztikai programokat (disznóölés, szántúra, nyáron kerékpárkölcsönzés, illetve lovaskocsikáztatás) biztosítanak.
  • Római katolikus templom, mely román kori alapokra épült, mai stílusjegyeit az 1771-es átépítés során kapta. Legutóbbi felújítása 1995-ben fejeződött be. A templomban tiroli faragású oltár, valamint Závory Zoltán festőművész stációi és freskója látható.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fenyőfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  4. Korábban a Pápa–Tatabánya vonalról, a tőle 5 km-re lévő Pápateszérről is lehetettt, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőfő témájú médiaállományokat.