Rábapordány
| Rábapordány | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pásztorné Szakács Gabriella[1] | ||
| Irányítószám | 9146 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1028 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 46,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,5667°, k. h. 17,3333° | |||
| é. sz. 47,5667°, k. h. 17,3333° | |||
Rábapordány község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Magyarország északnyugati részén, Csornától 9 km-re délkeletre található.
Közúton a 85-ös (Győr–Sopron) útról Csorna mellett, a döri elágazásnál letérve, Dör községen át közelíthető meg. Vasútállomása is van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.
A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes útmenti nyárfasorok szabdalnak.
Története[szerkesztés]
Szláv személynévből származó nevét[3] egy 1351-es okmány említi először "possessio Pardan" formában.
A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsayak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak.
Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.
A XX. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába.
Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül.
A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.
Az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak.
Mai élete[szerkesztés]
A községben működő legjelentősebb termelő egység továbbra is a termelőszövetkezet, amely főleg állattenyésztéssel foglalkozik, de egy tucat magángazdaság is jelentős – 20-80 hektáros – földterületet művel.
A település legfőbb gondja a születések számának folyamatos csökkenése, ami oda vezetett, hogy szép nagy épülettel rendelkező iskolája a bágyogszováti iskola tagiskolája lett, s csak az alsó osztályos diákok tanulhatnak helyben, a felsősöknek a szomszéd faluba kell iskolába járniuk.
Óvoda és napközis konyha továbbra is működik a községben.
Az 1888-ban alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület, valamint a falu két futballcsapata és női kézilabdacsapata[4] évről évre szerepel a különböző versenyeken, bajnokságokban.
A nyugdíjasklubban ötvennél is többen tevékenykednek, s helyi szervezete van a Vöröskeresztnek és a Máltai Szeretetszolgálatnak is.
Az 1990-es évektől egyre több külföldi vásárol és újít fel régi parasztházat a községben. Támogatják a helyi kezdeményezéseket, új színt visznek a település életébe.
Látnivalók[szerkesztés]
Római katolikus templom[szerkesztés]
A templom 1867-ben épült. 1912-ben kereszthajóval bővítették, s ekkor kapta második, kisebb tornyát is. A templom falfestményeit Samodai József készítette.
Késő barokk kőkereszt[szerkesztés]
A különös szépségű kőkeresztet 1804-ben állították.
Források[szerkesztés]
- Pájer Imre: Rábapordány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
- Bedécs Gyula: Rábapordány. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
- Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978
- ↑ [A polgármesteri hivatal szóbeli közlése, 2010. április 10
További információk[szerkesztés]
|
|||||

