Rábapordány
| Rábapordány | |||
 | |||
| Rábapordány hősi halottainak emlékműve háttérben a Szent András apostol templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Visy László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9146 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 934 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″ | |||
 Rábapordány
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Rábapordány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rábapordány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Rábapordány község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Magyarország északnyugati részén, Csornától 9 kilométerre délkeletre található. A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes út menti nyárfasorok szabdalnak.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton a legegyszerűbben a Győr és Sopron közt húzódó 85-ös főút felől, Csorna előtt, a döri elágazásnál dél felé letérve, Dör községen át a 8422-es úton érhető el. A község főutcája a belterületén kelet-nyugati irányban végighúzódó 8423-as út, ezen közelíthető meg Bágyogszovát és Szilsárkány felől.
Vasútállomása is van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
Szláv személynévből származó nevét[3] egy 1351-es okmány említi először "possessio Pardan" formában.
A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsaiak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak.
Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.
A 20. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába.
Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül.
A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.
Az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak.
-
Kőkereszt a templomkertben -
Az iskola épülete -
Szent András apostol templom -
Templomkert -
Hősi emlékmű
Mai élete[szerkesztés]
A községben működő legjelentősebb termelő egység továbbra is a termelőszövetkezet, amely főleg állattenyésztéssel foglalkozik, de egy tucat magángazdaság is jelentős – 20-80 hektáros – földterületet művel.
A település legfőbb gondja a születések számának folyamatos csökkenése, ami oda vezetett, hogy szép nagy épülettel rendelkező iskolája a bágyogszováti iskola tagiskolája lett, s csak az alsó osztályos diákok tanulhatnak helyben, a felsősöknek a szomszéd faluba kell iskolába járniuk.
Óvoda és napközis konyha továbbra is működik a községben.
Az 1888-ban alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület, valamint a falu két futballcsapata és női kézilabdacsapata[4] évről évre szerepel a különböző versenyeken, bajnokságokban.
A nyugdíjasklubban ötvennél is többen tevékenykednek, s helyi szervezete van a Vöröskeresztnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak is.
Az 1990-es évektől egyre több külföldi vásárol és újít fel régi parasztházat a községben. Támogatják a helyi kezdeményezéseket, új színt visznek a település életébe.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Dr. Balogh Károly (független)[5]
- 1994–1998: Dr. Balogh Károly (független)[6]
- 1998–2002: Szabados László (független)[7]
- 2002–2006: Balogh Zsolt (független)[8]
- 2006–2010: Pásztorné Szakács Gabriella (független)[9]
- 2010–2014: Pásztorné Szakács Gabriella (független)[10]
- 2014–2019: Visy László (független)[11]
- 2019-től: Visy László (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1034 | 1021 | 1023 | 991 | 935 | 934 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 1,1%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 1,6% (20,7% nem nyilatkozott).[12]
Látnivalók[szerkesztés]
Római katolikus templom[szerkesztés]
A templom 1867-ben épült. 1912-ben kereszthajóval bővítették, s ekkor kapta második, kisebb tornyát is. A templom falfestményeit Samodai József készítette.
Késő barokk kőkereszt[szerkesztés]
A különös szépségű kőkeresztet 1804-ben állították.
Büszkeségpont[szerkesztés]
1956-os emlékművet és büszkeségpontot adtak át Rábapordányban, a helyi általános iskola előtti emlékparkban. A projekt megvalósulását az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.
Érdekesség, hogy az út Kelet – Nyugati irányba fut, amely mellé az emlékmű készült, éppen ezért a tervezés során fontos szempont volt a Budapest felé néző tájolás. A terveket Gloria von Berg bárónő és Árpási Tamás szobrászművész készítette. A 60. évforduló tiszteletére az igényes térburkolaton felül 1956 egyik, a tömeg által skandált jelkép követelését, a Kossuth – címert valósították meg a tervezők.
Az emlékműt illetve a címert oly módon osztották meg a tervezők, hogy az egyik részt vízszintesen helyezték el, a másik részt 30 fokos szögben megdöntve állították az aljzatra. A talapzaton egymástól elforgatva áll a két fél címer, az ország megosztottságát mutatva.
Az emlékmű fekete gránit burkolata a forradalom és szabadságharc leverése miatti gyászt, a két fél címert összekötő rész vörös színű burkolata a piros vért szimbolizálja az 56'-os események hőseinek tiszteletére.
A sokak által viselt Kossuth-címeres kitűző nemzeti önérzetet, a jövőbe vetett hitet, a hatalommal való szembenállást szimbolizálta, egyben 1848/49 emlékét idézte.
Források[szerkesztés]
- Pájer Imre: Rábapordány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
- Bedécs Gyula: Rábapordány. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
- Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978
- ↑ [A polgármesteri hivatal szóbeli közlése, 2010. április 10.
- ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rábapordány Helységnévtár
