Koroncó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koroncó
Koroncó címere
Koroncó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Győri
Jogállás község
Polgármester Radicsné Kincses Mária[1]
Irányítószám 9113
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 2054 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 73,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Koroncó  (Magyarország)
Koroncó
Koroncó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 31′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 31′ 60″
Koroncó  (Győr-Moson-Sopron megye)
Koroncó
Koroncó
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Koroncó weboldala

Koroncó község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település Győrtől délnyugatra kb. 10 km-re fekszik. A 83-as számú főközlekedési útról Győr-Ménfőcsanaknál jobbra kanyarodva 7 km-re található meg. Sűrű autóbuszközlekedése van a megyeszékhellyel. Egykor gazdasági vasút kötötte össze Győrszemerével, melyen személyforgalom is volt. [3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom

Első okleveles említése Koroncónak 1207-ben volt. Hogy a XIII. században már népes curunczue nemzetség adott-e nevet a helységnek, vagy a helységről írta-e magát annak a nemzetségnek, bizonytalan. 1585-ig Koronczay nemzetség tagjai szerepelnek a falu uraiként. Ekkor Koronczay Menyhérttel a név a megyéből eltűnik. Elköltözött a nemzetség, vagy kihalt, más nevet vett fel? Nem tudni. Birtokrészükből a győri káptalan részesült eladás folytán, továbbá a falu nemesi családjai. Levéltári adatok szerint Koroncó a középkorban a győri káptalan és "több nemes", így a Koronczay és Újszászy, Gencsy és gróf Cseszneky családok birtoka. A középkor végén okmányok említik a koroncói halastavat, mely Bakócz Tamás esztergomi érsek adományaként szerepel.

Feltehetőleg a mai plébánia előtt folyó Bakony-ér vízénél szélesebb és mélyebb tó volt. E tavat az akkor Füzegnek (Fyzegnek) nevezett, ma Bakony-ér néven szereplő folyócska táplálta. Ez a századok folyamán gondozás hiányában feltöltődött, eliszaposodott.

A falu a török hadjáratok alatt sokat szenvedett és hamar elpusztult. 1608-ban az okmányokban mint elpusztult, hódolt falu szerepel. Adóját 1619-ben 1 1/2 kapura vette a megye. 1621-ben két török ura volt. Olaj bég és Ali szpáhi, majd Izsép és Ali. Később a fehérvári Csorba Ali és Rab Ali sarcolták a falut.

A községháza

1683-ban a Bécs ellen vonuló török tábor egy része Koroncó és Patona között veretett hidat és ezen vonult át. A falu ekkor elpusztult. De hamarosan újra lettek lakói. Régi temploma ez időben még állt, de düledezett. A visszaszivárgott, megmaradt nép új erőre kap, vesszőből font, sárral tapasztott templomot állított. Ezt a helyet jelöli a községházával szemben álló kereszt. Körülötte volt a temető, mely elpusztult. Helye a Bercsényi út nevet kapta. De a Puszta temető név annyira rögződött, hogy a mai napig is használatos.

A török uralom 150 évig tartott. A falu elpusztult. Távozásuk után a visszaszivárgó csekély lakosság nem sokáig élvezhette az építő nyugalmat. Az 1700-as évek elején dúló kuruc-labanc háború egyik eseménye országos hírűvé tette Koroncó nevét. Ugyanis 1704. június 13-án a falu határában ütközött meg Forgách Simon, II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Heister császári tábornokkal és ekkor súlyos veszteséget szenvedett a kuruc csapat.

Vendégfogadó

Feljegyzések szerint a holttestek úgy feküdtek a harc helyén, mint aratás után a búzakévék. A csatavesztés rossz következményei az egész megyére kihatottak. A császári csapatok, amit lehetett, vittek, amit nem lehetett elvinni, elpusztították, nemcsak Koroncón, de megyeszerte. A kuruc szabadságharc elbukott.

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korszerű fehérneműüzem

Koroncó-Zöldmajorban működik az értelmi fogyatékosok intézete. 1980-ban létesült a községi óvoda, 1990-ben került a jelenlegi helyére. A településen működik a Horker Kft. uborka és konzervüzeme. Faluban 1999-ben indult meg a vezetékes gázszolgáltatás. A községben élénk a sportélet. Itt működik a Koroncói Tutti Judó Klub ahonnan többszörös aranyérmes cselgáncs versenyzők kerültek ki. 2003-ban elkészült egy magánlovarda is 26 férőhelyes istállóval, kiszolgáló helyiségekkel, fürdő és öltöző helyiségekkel.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Néma Sándor írása alapján.
  • Mai élete: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (CEBA, Kaposvár, 2004) alapján.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. 1950-es menetrend

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]