Iván (település)
| Iván | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Sopron–Fertődi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Baráth Károly[1] | ||
| Irányítószám | 9374 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1315 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 24,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 54,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Iván
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Iván
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,44150°, k. h. 16,90839° | |||
| Iván weboldala | |||
.jpg)
Iván (horvátul Ivamba[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Körjegyzőségi székhely a megye délnyugati szélén, Csáfordjánosfa és Pusztacsalád között. Szinte minden oldalról erdő határolja. Külterületének 8 tavát a horgászok szívesen keresik fel. Autóbuszjárat köti össze Sopronnal, Celldömölkkel és Kapuvárral, a három legközelebbi várossal. A korábbi Celldömölk-Soproni GYSEV vasútvonal felszámolása óta vasúti megközelítése Fertőszentmiklós (Eszterháza), Kapuvár, Répcelak, Celldömölk vasútállomásairól, csak menetrendszerű autóbuszcsatlakozással oldható meg. Legjobb közúti megközelítése a 84. sz főút simasági csomópontjából mellékútvonalon biztosított
Eredete [szerkesztés]
A falunév eredetének legvalószínűbb magyarázata az Árpád-korba nyúlik vissza. Az akkori gyakorlat vehető alapul, miszerint a korai időkben gyakori volt, hogy a birtokostól nyerte a település a nevét. Sőt Melich János professzor, a régi magyar nyelv kitűnő tudósa több ízben leszögezte, egészen magyar sajátosságnak tekinthető, hogy toldalék nélkül, csupán a személynév változik át helynévvé. Ezután a Képes Krónikában bukkantak rá egy bizonyos Ján (Iván) nevű soproni comes-re (ispán). 1071–ben – 3 évvel a cserhalmi ütközet után – Iván ispán vezetésével rendre visszaverték a bizánciakkal szövetkező besenyők támadásait. Ezen sikereknek köszönhetően a király és a herceg illendő köszönetet mondott, és királyi módon, bőkezűen megajándékozták. Tehát az akkor elismerésre szert tett ispán ekkor kaphatta meg a falut, és innét a név eredete.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon honnan származik ez az akkoriban szokatlan név? Nos ennek történelmi háttere van és ezen a logikai vonalon jutunk el egészen Kijevig, a normann-orosz állam központjába, ahol a Vazul–ág két hercege, I. András és Levente (herceg) is menedéket kapott, akiket 1046-ban hívnak vissza a magyar főurak, hogy András Magyarország királya lehessen. Katonai elitje – amely normann eredetű, még ha a sztálinista történetírás cáfolja is – a kor megbecsült és elismert katonai kíséretnek számított, akiket a magyar királyok is előszeretettel alkalmaztak. Valószínűleg ez időben érkeztek több százan a magyar előkelőkkel hazánkba, mivel András felesége a kijevi fejedelem leánya volt. E korból való adat Oroszvár nevének feltűnése is (nyugati határszél), vagy a már említett Iván soproni ispán neve.
Összességében tehát megállapítható hogy a falunév eredetét és magyarázatát a kitűnő vitéz nevében kereshetjük.
Története és mai élete [szerkesztés]
A rómaiak korában lakott hely. Iván első írásos említése 1234-ből származik, ez idő tájt a pornói apátság birtoka volt. 1357-ben már a Kapu várához tartozó királyi jobbágyok lakták. 1387-ben a kapuvári uradalom többi falvaival együtt a Kanizsayak, 1536-ban pedig a Nádasdyak lettek itt az urak. A 16. század derekán a Nádasdyakon kívül tiszttartóik, telekesi Török Pál és a völcseji Párnás János szereztek itt földesuruktól néhány jobbágytelket, sőt a Viczay család is birtokos lett a faluban. A Nádasdy birtokot 1671-ben elkobozták és a királyi kincstár tulajdona lett. 1678-ban Széchényi György érsek zálogba vette, 1714-ben pedig örök tulajdonként is a Széchényiek kezére került. Széchényi Ferenc 1787-ben az egész Sárvár-Felsővidéki uradalmat bérbe adta 6 évre Sághy Dánielnek. A bérlet 1792-ben szűnt meg, amikor az uradalom többi községeivel együtt Iván is visszakerült a Széchenyiek használatába.
Az iváni urasági majornak nagy múltja van. A középkori eredetű Várföldek, mint az uraság magánkezelésében álló birtokrész, már 1492-ben feltűnik. Ebből alakult ki a 16. század elején a major. A 16. században és a 17. század első felében fagyűjtésre, legeltetésre és makkoltatásra minden környékbeli lakos – nemes és jobbágy egyaránt – szabadon, fizetség és dézsma nélkül használhatta a nagyerdőt. A Nádasdyak iváni majorjának tiszttartói 1654 körül kezdték szabályozni a nagyerdő használatát. Az úrbéri állomány elkülönzése igen korán, 1797-ben megtörtént. Gróf Széchényi Ferenc szívén viselte jobbágyainak sorsát, ezért megvizsgálta az erdő- és legelőilletőségi járandóságok kihasításának körülményeit. Iván Sopron vármegye legnagyobb irtásfaluja. Szántóföld állományát a 16. századi 300 holdról 1850-ig 3800 holdra növelte. Nemcsak iváni jobbágyok irtottak, hanem a szomszédos községek lakói is. 1670-ben megszűnt a falu evangélikus egyháza. A katolikus plébános 1692-ben kezdte meg az anyakönyvek vezetését.
Az 1930-as években több tűzvész pusztított a faluban, ekkor kezdődött az első átépítés. A második világháborúban az orosz hadsereg különösebb esemény nélkül vonult át a községen. 1945 májusában a Széchenyi-nagybirtokot 359 földigénylő között osztották szét. 1956-ban a soproni egyetemisták nagygyűlést tartottak Ivánban. 1959-ben két Tsz alakult, ezek az 1960-as években egyesültek, az 1970-es években pedig Ivánhoz csatlakozott a pusztacsaládi és a répceszemerei Tsz. 1982-ben az egyesített termelőszövetkezetet öt felé osztották. A helyi ÁFÉSZ-t beolvasztották a sopronhorpácsi ÁFÉSZ-be, bezárták a téglagyárat és a Könnyűipari Gépgyár kihelyezett telephelyét.
1979-ben megszüntették a vasutat.
1990. szeptember 30-án alakult az új önkormányzati képviselőtestület.
A lakosság idősebb rétege földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, a fiatalabbak a közeli városok ipari üzemeiben dolgoznak. A faluban a munkalehetőségek hiánya a lakosság számának csökkenését eredményezte. Az 1960-as években épült az óvoda, felújították a TÜZÉP-telepet, portalanított utakat, járdákat, ravatalozót építettek. Az 1970-es években készült el a gyógyszertár, az áruház, a vízmű, a takarékszövetkezet, a kultúrház és a szolgálati lakások. Az 1980-as években négytantermes általános iskola épült tornateremmel, öregek napközi otthona, postahivatal, fogorvosi rendelő szolgálati lakással. Van a faluban orvosi rendelő, védőnő, állatorvos, több bolt és vendéglő. 1981-ben volt az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakulásának 100 éves évfordulójára. Az Árpád utca 11. számú ház falán tábla jelzi, hogy ott született Pintér Gizella, az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz egyik áldozata. Iványi-Grünwald Béla (1867-1940) festőművész kibérelte az Ivánhoz tartozó egykori Visztamajort, és számos képét ott festette. Ivánban volt plébános Rozmán Sándor (1900-1953) kerületi hitoktatási felügyelő, halálát a brutális rendőri bántalmazás utáni vesebetegség okozta. Bindes Ferenc (1934–) hittankönyvíró Németh J. László iváni tanárral együtt pedig a „Ha engem üldöztek…” című kötet szerzője. Élő népszokás a lucázás, a betlehemezés és Mikuláskor a korbácsolás. Nagypéntek a falu fogadott ünnepe az 1882. évi nagypénteki tűzvész emlékére.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Műemlék jellegű az egyhajós, szentély mellett álló tornyos, klasszicista Szent András római katolikus templom – a korábbi templom helyére gróf Széchényi Ferenc építtette 1820 körül –, 1883-ban a homlokzatát átépítették neoromán stílusban. Berendezése: copf stílusú padok a 18. század végéről, klasszicista mellékoltár és szószék 1820 körül.
További műemlékek:
- barokk Pieta-szobor a templomkertben a 18. század elejéről,
- Pestis-kereszt a 18. század elejéről, késő barokk Szent Anna szobor, klasszicista sírkövek a temetőben a 18. század első feléből.
- A falu közepén áll a Széchényi család egykori egyemeletes kastélya, amely 1830 körül épült késő klasszicista stílusban. Ma általános iskola működik benne. A kastélyparkban a Fájdalmas Szűz szobra a 18. századból való.
- A Szentháromság szobrot az Amerikába kivándorlók kis csoportja állíttatta.
- A templom falán emléktábla van az első világháború 78 és a második világháború 72 áldozatának emlékére.
Forrás [szerkesztés]
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből: Torma Margit cikkének átdolgozásával.
- Németh László: Adalékok Iván község helytörténetéhez (?)
- Kiss Tamás: Levelezés Enzsöl Géza barátommal (kézirat - KT_ARCHIV_VeML)
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
