Csepreg

Csepreg
Római katolikus templom (14. század)
Csepreg címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Járás 2013-tól	Kőszegi
Jogállás	város
Polgármester	Király Árpád
Irányítószám	9735
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	3503 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	70,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	49,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csepreg Pozíció Magyarország térképén
Csepreg Pozíció Vas megye térképén
é. sz. 47° 24′ 05″, k. h. 16° 42′ 37″47.4013888889, 16.7102777778
Csepreg weboldala

A belváros részlete

Horgásztó a Boldogasszony-patakon

Csepreg (németül Tschapring, horvátul Čepreg, Čaprieg, Čeprieg) Vas megye északi részének egyik városa a Répce mentén, a Kőszegi járásban.

Elnevezései

Csepreg német neve Tschapring. Horvát neve Čepreg. Régen az olmódiak Čaprieg-nek, a peresznyeiek Čeprieg-nek nevezték a falut.

Fekvése, közlekedés

Csepreg Vas megye északi részén, Bük szomszédságában fekszik. Határos még vele Tömörd, Horvátzsidány, Peresznye, Szakony (az utóbbi Győr-Moson-Sopron megyében). Autóbuszon a város Szombathely és Bük felől jól megközelíthető, de a környező településekre is innen jár busz. Vasútvonala az egykori Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal része volt, melyet 1974. május 26-án bezártak. Jelenleg nem közelíthető meg vasúton, a legközelebbi állomás a Sopron-Szombathely vonalon lévő Bük. Az autóbusz forgalmat a Vasi Volán bonyolítja, autóbuszállomása a Fő téren van.

Története

Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorból valók. A bronzkorból egy temető és egy lakóház maradványai maradtak meg, de a kelta idők is gazdag régészeti leleteket mutatnak.

A rómaiak és az avarok is megtelepedtek Csepregen, ahol lehetőség nyílt a Répce folyón való átkelésre. A mai város a 9. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott. A 10. században a honfoglaló magyarok kifosztották, majd birtokba vették a területet, amely később több törzs szállásterülete is volt.

Már az Árpád-házi királyok korában sűrűn lakott helynek számíthatott Csepreg környéke, mivel két erődítmény, egy templom maradványai és több más hasonló korú lelet került elő a környéken. Lakosai leginkább harcos szabadok, majd serviensek, később kisnemesek lehettek.

A város első említése 1255-ből való, ám ekkor már minden bizonnyal egy tágabb környék legjelentősebb települése lehetett. A 14. században többször Civitasként említik, címere 1362 előttről ismert, ám 1390-ben a király a Kanizsaiaknak adta a települést, így mezőváros lett.

1452-ben husziták foglalták el a települést, ám őket később kiverték a városból. A 16. században Csepreg újból kiemelkedő jelentőségre tett szert, többször volt színhelye (Sopron megyei) megyegyűlésnek. 1650 fős (1522-ben) lakosságával, két plébániatemplomával, zsidókkal egyike lehetett Magyarország legnagyobb mezővárosainak. Csepreg 1532-ben a Bécsbe irányuló török hadjáratot sértetlenül átvészelte, mivel az akkor már birtokesélyes Nádasdy család (1535-től tényleges tulajdonuk) a törökbarát Szapolyai János pártját fogta.

Az 1621. évi mészárlás emléktáblája

A 16. században a lakosság nagy része protestáns vallású lett. 1557-1643 között már protestáns iskola (kollégium) is működött Csepregen. Itt volt 1591 júniusában a csepregi protestáns zsinat, ahol eldőlt a két jelentős nyugat-magyarországi protestáns egyház, az evangélikusok és a reformátusok szétválása.

A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártját fogó települést a császár seregei feldúlták. A kegyetlen mészárlásnak 1223 lakos esett áldozatul. Ekkor a város Sopron és Kőszeg mellett a térség legjelentősebb települése volt, több céhes tömörüléssel, növekvő népességgel, zajló evangélikus kulturális élettel. A városban – más magyar mezővárosokkal ellentétben – polgármester, önálló bíróság működött (amelynek feljebbviteli szerve az úriszék volt). Kiterjedt szőlőföldjei voltak.

A községben 1621 és 1643 között nyomda működött, a nyomdász a Sopronkeresztúrról Csepregre költözött Farkas Imre volt. Számos termékéből ma mindössze 22 magyar és 4 latin nyelvű kiadványt ismerünk.

Csepreg Nádasdy Ferenc 1643-as katolizációja után sokat vesztett addigi jelentőségéből, mivel már nem volt képes a környék evangélikus lakosságának összefogására. 1676-ban, a Wesselényi-összeesküvés után a város császári tulajdonba került. 1776-ban tűzvész pusztította a települést.

A 19. század ismét fellendülést hozott a város életében. 1818-ban a korábbi árvízveszély elhárítására csatorna épült Csepreg határában. 1842-ben gyógyszertár, 1857-ben postahivatal, 1873-ban takarékpénztár nyílt a városban. A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasúttársaság kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon. Az első ipari nagyberuházást a Schöller cég cukorgyára tette.

Farkas Sándor könyvének címlapja

1876-ban létrejött a csepregi járás, melynek központja az 1886-ban nagyközségi rangot kapott Csepreg lett. 1887-ben jelent meg Farkas Sándor káplán Csepreg mezőváros története című monográfiája , amely akkor a legjelentősebb ilyen alkotásnak számított Magyarországon.

A 20. század elején még tovább fokozódott a város közélete. Bőrgyár, kórház épült, helyi lap jelent meg. 1913-ban a Sárvár–Bük–Csepreg–Kőszeg-vasútvonalon is megindulhatott a forgalom. A fejlődés a két világháború között sem állt meg, villany közvilágítás 1923 óta működik Csepregen. A kulturális életben is folyamatosan alakultak a különböző szerveződések ebben az időszakban.

A második világháborúban a környék zsidóságát a csepregi gettóba gyűjtötték, majd onnan deportálták. A város 1945. március 29-én került szovjet fennhatóság alá.^[forrás?]

Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt a csepregi járás, a települést egyszerű községgé fokozták le és Vas megyéhez csatolták. A későbbi időket kisebb fokú iparosítás, valamint az infrastruktúra (vezetékes víz 1964-től, szennyvízhálózat 1972-től) és közintézmény-hálózat (1954-től könyvtár, 1962-től középiskola) további kiépülése jellemezte. 1974-ben megszüntették az akkor már megkurtított Sárvár–Répcevis-vasútvonalat; ez is hátráltatta Csepreg fejlődését.

Az 1990-es években újból komoly fejlődést produkált a település, így 1995. július 1-jén városi rangot kaphatott. 2012-ig a Csepregi kistérség központja volt.

Gazdaság

Csepregen jónak mondható a mezőgazdasági termelés színvola. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben jelen van két gazdasági társaság és egyéni termelők.

A városban jellemző az élelmiszeripar, a könnyűipar (a Soproni Ruhagyár üzeme) és a fémfeldolgozás is. A szolgáltatási és kereskedelmi szektorban sok egyéni vállalkozó és kisebb társaság működik a településen.

Kultúra, oktatás, közélet

• A város kulturális élete kezd ugyanolyan aktív lenni, mint korábban volt. Ennek keretében egyre több kulturális és civil szerveződés működik a városban.

• Csepregen óvoda, általános iskola, zeneiskola és a Nádasdy Tamás Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola működik. A városi könyvtár jelentős gyűjteménnyel rendelkezik.

• A városban 1992 óta működik helyi havilap, a Csepregi Promenád.

Nevezetességei

• Római katolikus templom (gótikus)
• Helytörténeti Kiállítás
• Schöller-kastély
• Rottermann-kastély
• Szent Katalin templom és zárdaépület
• Szentkút-kápolna
• Boldogasszony-kápolna

Híres emberek

• 1587-89 között a csepregi kollégiumban tanulta a magyar szót Lackner Kristóf, humanista jogtudós és író, Sopron polgármestere.
• 1602-ben Csepregen született Pálffy Mátyás Pannonhalma egykori (1638-1646) főapátja.
• A XVII. század első felében itt született Kéry György festő és táblaíró.
• Nádasdy Ferenc országbíró Csepreg birtokosa volt a XVII. század közepén.
• A XVII század közepén a Szent Miklós templom plébánosa volt Szenttamási Máté a későbbi (1667-1676) erdélyi választott püspök.
• Itt született a XVIII. szd. közepe táján Jósa István orvos Szabolcs vármegye főorvosa.
• 1742. március 17-én Csepregen született Szabó József SJ. szerzetes, a magyar gabonanemesítés úttörője
• Csepregen született 1761-ben Haiszler György orvos, Sopron, majd Veszprém vármegye tiszti főorvosa.
• Itt született 1811-ben Bognár Ignác zeneszerző a Nemzeti Színház ének-karnagya.
• 1831. július 23-án Csepregen született Balogh Alajos színész és színigazgató.
• A csepregi templom segédlelkésze (1880-1890) volt, majd 1926-tól véglegesen a városba költözött Farkas Sándor kanonok, Csepreg mezőváros történetírója.
• 1870-ben Csepregen született és itt élt 1940-ben bekövetkezett haláláig Zauf János tanító, a katolikus elemi fiúiskola igazgatója.
• 1871. február 23-án Csepregen született Dr. Boda János kanonok, szombathelyi püspöki helynök és rendalapító.
• Itt született 1882-ben Csikor Elemér zongoraművész, a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola alapítója és első igazgatója.
• 1883. január 24-én Csepregen született Bognár Cecil Pál bencés szerzetes, pszichológus és egyetemi tanár.
• Itt volt erdész Takács Miklós (1906-1967) szociáldemokrata politikus, erdészeti szakíró.
• Itt született 1928-ban Zátonyi Sándor Állami díjas matematika–fizika szakos tanár, több fizikatankönyv szerzője.
• Itt tanított 1937–1973 között Kovács Zoltán Állami díjas pedagógus, a csepregi középiskola igazgatója (1965-1973).
• 1953-ban Csepregen született Antalovits Ferenc kétszeres európa-bajnoki bronzérmes és négyszeres világbajnoki bronzérmes súlyemelő

Testvértelepülése

• Delnice, Horvátország

Galéria

• 

  Hősi emlékmű

• 

  A Szent Miklós templom belseje

• 

  A Szentkúti kápolna

• 

  Utcarészlet

• 

  Boldogasszony kápolna a Golgotával

• 

  Boldogasszony kápolna

• 

  A vasúti emlékhely 2004-ből

• 

  Egykori vasútállomása a Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonalon

• 

  A Széchenyi tér légifotója

• 

  A Széchenyi tér légifotója

• 

  A Szent Miklós templom légifotója

• 

  A Nádasdy–Schöller-kastély légifotója

Külső hivatkozás

• Csepreg hivatalos honlapja
• Csepregi Horvát Kisebbségi Önkormányzat
• Légifotók a kastélyról
• Csepreg – Térkép Kalauz