Acsád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Acsád
Acsad3.jpg
Szegedy-kastély
Acsád címere
Acsád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Dr. Kovács Bernadett[1]
Irányítószám 9746
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 585 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 47,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Acsád  (Magyarország)
Acsád
Acsád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 16° 44′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 16° 44′ 04″
Acsád  (Vas megye)
Acsád
Acsád
Pozíció Vas megye térképén
Acsád weboldala
Római katolikus templom

Acsád (horvátul Jučad [3]) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Szombathelytől 14 km-re északkeletre, a Gyöngyös-sík északi részén, az Ablánc-patak mellett fekszik. Határos települések: Meszlen, Salköveskút, Vasszilvágy, Gór, Csepreg.
Vonattal megközelíthető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon.

Neve a régi magyar Acsád személynévből ered, mely az Acsa személynév kicsinyítős változata.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már római korban éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1930-ban római kőszarkofág került elő. A hagyomány szerint az Ablánc-patakon települt ősi malomban már az 1. században gabonát őröltek. Ablánc nevű határrészén feküdt a középkori Ablánc falu, melynek 865-ben szentelték templomát. Acsád települést 1255-ben Achad néven említik először. Nevét a hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egyik vezéréről Acsádról kapta. Temploma a 15. században épült. Lakói a 16. században evangélikusok lettek, de az ellenreformáció során nagyrészt rekatolizáltak. A megmaradt evangélikus hívek ezután Nemescsóra, majd Meszlenbe jártak istentiszteletre.

Vályi András szerint "ACSÁD. Nevezetes falu Vas Vármegyében, birtokosa Szegedy Uraság, a’ kinek szép kastéllyával díszeskedik, lakosai katolikusok, fekszik Kőszegtöl két mértföldnyire, 12határja sík térségből áll, mellynek a’ földgye termékeny, réttye elegendő, nem külömben legelője marháinak legelésére gazdag, fája a’ mennyi szükséges, szőlő hegyei kevesek ugyan; de e’ fogyatkozását a’ földeknek jósága megelőzi, vagyon kereskedések is a’ szomszéd Kőszegi piatzon, melly szép tulajdonságokra nézve az első Osztálybéli helységek közzé számláltatott." [4]

Fényes Elek szerint "Acsád, magyar falu, Vas vgyében, Szombathelyhez északra 2 óra, 161 kath., 300 evang. lak. Szép urasági kastély és kert. Gazdag búzatermő határ. F. u. Szegedy Ferencz" [5]

Vas vármegye monográfiájában a következőket találjuk: "Acsád, 110 házból álló magyar község, a szombathely-soproni vasútvonal mentén, 726 r. k. és ág. ev. lakossal. Van vasúti állomása, postája és távirója s körjegyzőségi székhely. Szegedy György és Béla cs. és kir. kamarásoknak itt csinos kastélyuk van, melyet Szegedy Ferencz hétszemélynök építtetett 1824-ben." [6]

1910-ben 860 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma középkori eredetű, valószínűleg a 15. században épült, barokk stílusban átalakították.
  • Szegedy-kastély – egy 1723-ban épült udvarház felhasználásával épült. 1824-ben, klasszicista stílusban átalakították. Körülötte 5 hektáros park terül el.
  • Itt található Magyarország legidősebb páfrányfenyője, 1820-ban telepítették. Ugyancsak nevezetes a kastélyhoz kapcsolódó védett platánsor.
  • Az Ablánc malomcsárda helyén egykor falu állt, környéke kedvelt kirándulóhely.
  • Evangélikus imaháza 1989-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. 
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsád témájú médiaállományokat.