Hegyhátszentjakab
| Hegyhátszentjakab | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség 2012-ig | Őriszentpéteri |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kránicz Ferenc[1] |
| Irányítószám | 9934 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 274 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 28,93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hegyhátszentjakab
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Hegyhátszentjakab
Pozíció Vas megye térképén
|
|
| é. sz. 46,86690°, k. h. 16,54799° | |
| Hegyhátszentjakab weboldala | |
Hegyhátszentjakab község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község a Vasi-Hegyháton, Körmendtől 20 km-re délre, Zalalövőtől 7 km-re északnyugatra helyezkedik el. 2002-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.
Története [szerkesztés]
A község területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítják a határában megtalált sírok. A falu keletkezéséről nincsenek adatok, de bizonyosan nagyon régi. A hagyomány szerint lakói egykor a Pusztaszentmárton nevű faluban éltek, melyet a török pusztított el. Lakói ezután vándoroltak volna a mai helyre. A falut ezután Kosárházának nevezték, mert holmijukat kosarakban hozták át ide. Ezután 1664-ben egy Jakab nevű vitéz kapta volna a falut a szentgotthárdi csatában szerzett érdemeiért.
A települést az írott források 1310-ben említik először, nevét templomának védőszentjéről kapta. 1423-ben Zenth Jacabfalwa néven szerepel egy a Festetics család keszthelyi levéltárában található oklevélben.[3] A templom 13. századi eredetű, eredetileg román stílusú. A 18. század első felében az Eszterházy, majd a század közepétől a Sigray család birtoka.
Vályi András szerint "SZENT JAKAB. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Zsigray, lakosai katolikusok, fekszik Szőcséhez nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, legelője, fája van, szőleje nints. " [4]
Fényes Elek szerint "Szent-Jakab, magyar falu, Vas vmegyében, Zala vmegye szélén, 152 kath., 50 evang., 18 ref. lakossal. Határa, mellyhez a Boldogasszony puszta is tartozik, közép termékenységű. Rétje kevés, de legelője roppant, mert 2,300 holdat foglal el. – F. ura gr. Sigray. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály." [5]
Vas vármegye monográfiájában "Szent-Jakab 77 házzal és 485 r. kath. és kevés ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája Zala-Lövő, távírója Körmend. Földesurai a Sigray grófok volt." [6]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. 1738-ban az Eszterházy család építtette át. berendezése is 18. századi. Egyhajós, szentélye félkör záródású, nyugati homlokzata előtt áll a torony. A 19. században sekrestyével bővítették.
- Határában található a Vadása-tó, kiépített straddal rendelkező üdülőhely. A tó, mely 1968-ban a Vadása-patak vízének mesterséges felduzzasztásával keletkezett, kiváló lehetőséget biztosít a pihenni, fürdőzni és horgászni vágyó turisták számára. A környék alkalmas kirándulásra, gyalogos és kerékpáros túrázásra.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hegyhátszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
