Orfalu

Orfalu
Orfalu címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Kistérség	Szentgotthárdi
Rang	község
Polgármester	Goda Ilona
Irányítószám	9982
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	62 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	8,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orfalu Pozíció Magyarország térképén
Orfalu Pozíció Vas megye térképén
é. sz. 46.88091° k. h. 16.26808°46.88091, 16.26808
Orfalu weboldala

Orfalu (szlovénül Andovci, németül Andelsdorf) község Vas megyében, a Szentgotthárdi kistérségben.

Fekvése

Az osztrák-magyar-szlovén határ találkozásánál, az osztrák határátkelőhöz 12 km-re, a szlovén határátkelőhelyhez 4 km-re található.

Története

1823-ban épült szoknyás harangláb a falu központi területén. 2001-ben felújították

Orfalu községet a vele szomszédos Újbalázsfalvával (ma Apátistvánfalva része) a 16. században említik oklevelekben. 1583-ban mint Orfalou néven lelehetjük fel az oklevelekben.

A község helye minden kétséget kizáróan a 12. század vége előtt lakatlan erdősség volt. Amikor III. Béla magyar király franciaországi ciszterci szerzeteseket telepített le Szentgotthárd helyén, akkor a térség fejlődésnek indult. A ciszterek szlovén főldmíveseket telepítettek le, s majorokat hoztak létre. Az orfalusi majorok egészen a XX. századig fennmaradtak. Az akkori mezőgazdaság fejlettségének ékes példája Orfalu természeti értékeinek mai napig meglevő sértetlensge.

A 17. század szomorú epizódja a falu történetében. 1625-ben meghódol Orfalu az oszmán-törökök előtt. Így olvashatunk erről a tiszttartó jelentésében: „Az holdulás előt való esztendőben rablotta el őket a török, az egész falut mind el égette, 18 ember ben éget, hatvant el vitt, kettőnek fejét vette, minden marhájokat el hajtotta, legh alabb No 300. Változtak megh bennek heten, Maticz Sebján feleségestül tall. (tallér) 300, Zeteg György feleségestül tall. 600, Zetek Markó tall. 100, Más Mesicz Sebján felesége tall. 150, Bothi Marton felesége tall. 80. Az többi mind oda vannak.” Akiket tudtak kiváltottak, de ezt követően több mint hat évtizeden át adót fizettek a törököknek, csakhogy el kerülhessék a pusztítást.

A falu említésekor már más birtokába tartozott. Előbb a Thurzók, azután a Poppelok, végül Széchy Mária tulajdonába került. A 17. században a szentgotthárdi ciszterci apátság visszakapta, s ennek tulajdonában volt a 19. század közepéig.

A 19. század végén még 289, nagyobbrészt katolikus, kisrészt ágostai evangélikus vallású orfalusi lakost tartottak nyilván.

A lakosok közül időközben sokan máshová települtek, nagyon sokan Amerikába, s 2000-re már csak 56 lakost tartottak nyilván. 2001-ben 55 lakosából 51 szlovén nemzetiségű volt. Ebben az évben a felújított harangláb mellett emléktáblát avattak fel, amelyen az akkor élt lakosok nevei láthatók alfabetikus sorrendben.

A 2000-ben Orfaluban élt lakosok névsora

Nevezetességei

• 1823-ban épült haranglábja
• Fekete-tó vagy más néven Fekete-láp (vend nyelvjárásban Črná mlaká) nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. A láp Orfalu község területén, Szalafő és Farkasfa falvak határában helyezkedik el. A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható. A tó helyén a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta.
• 2000-ben állított emléktábla, amely az akkor élt lakosok neveit tartalmazza
• Doncsecz Károly-emlékvitrin
• „Vend égbolt” nyári tábor

A községben született 1918-ban Doncsecz Károly országos hírű fazekasmester.
A község polgármestere volt 1994 és 2006 között Holecz Károly rábavidéki író és újságíró.

Források

• Magyarország Vármegyéi, Városai: Vasvármegye, 1898.
• M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára (Monošter-Szombathely, 1996)
• M. Kozár Mária: Felsőszölnök meghódolása a töröknek 1640-ben. Előadások Vas megye történetéről IV. (Szombathely, 2004)