Orfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orfalu
Orfalusi táj.jpg
Orfalu címere
Orfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szentgotthárdi
Kistérség Szentgotthárdi
Jogállás község
Polgármester Goda Ilona[1]
Irányítószám 9982
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 65 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 8,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orfalu  (Magyarország)
Orfalu
Orfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 51″, k. h. 16° 16′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 51″, k. h. 16° 16′ 05″
Orfalu  (Vas megye)
Orfalu
Orfalu
Pozíció Vas megye térképén
Orfalu weboldala

Orfalu (szlovénül Andovci, németül Andelsdorf) község Vas megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztrák-magyar-szlovén határ találkozásánál, az osztrák határátkelőhöz 12 km-re, a szlovén határátkelőhelyhez 4 km-re található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1823-ban épült szoknyás harangláb a falu központi területén. 2001-ben felújították

Orfalu községet a vele szomszédos Újbalázsfalvával (ma Apátistvánfalva része) a 16. században említik oklevelekben. 1583-ban mint Orfalou néven lelehetjük fel az oklevelekben.

A község helye minden kétséget kizáróan a 12. század vége előtt lakatlan erdősség volt. Amikor III. Béla magyar király franciaországi ciszterci szerzeteseket telepített le Szentgotthárd helyén, akkor a térség fejlődésnek indult. A ciszterek szlovén főldmíveseket telepítettek le, s majorokat hoztak létre. Az orfalusi majorok egészen a XX. századig fennmaradtak. Az akkori mezőgazdaság fejlettségének ékes példája Orfalu természeti értékeinek mai napig meglevő sértetlensge.

A 17. század szomorú epizódja a falu történetében. 1625-ben meghódol Orfalu az oszmán-törökök előtt. Így olvashatunk erről a tiszttartó jelentésében: „Az holdulás előt való esztendőben rablotta el őket a török, az egész falut mind el égette, 18 ember ben éget, hatvant el vitt, kettőnek fejét vette, minden marhájokat el hajtotta, legh alabb No 300. Változtak megh bennek heten, Maticz Sebján feleségestül tall. (tallér) 300, Zeteg György feleségestül tall. 600, Zetek Markó tall. 100, Más Mesicz Sebján felesége tall. 150, Bothi Marton felesége tall. 80. Az többi mind oda vannak.” Akiket tudtak kiváltottak, de ezt követően több mint hat évtizeden át adót fizettek a törököknek, csakhogy el kerülhessék a pusztítást.

A falu említésekor már más birtokába tartozott. Előbb a Thurzók, azután a Poppelok, végül Széchy Mária tulajdonába került. A 17. században a szentgotthárdi ciszterci apátság visszakapta, s ennek tulajdonában volt a 19. század közepéig.

A 19. század végén még 289, nagyobbrészt katolikus, kisrészt ágostai evangélikus vallású orfalusi lakost tartottak nyilván. Maga a település ciszterci birtokként sosem volt evangélikus, a reformáció terjedésekor a lakosság nem tért át erre a hitre. Viszont a szomszédos Bűdfalva település igen, ahol ma is számos evangélikus él. A két falu között szoros volt a kapcsolat, így kerülhettek később evangélikus vallásúak Orfalu községbe.

A lakosok közül időközben sokan máshová települtek, nagyon sokan Amerikába, s 2000-re már csak 56 lakost tartottak nyilván. Ebben az évben a felújított harangláb mellett emléktáblát avattak fel, amelyen az akkor élt lakosok nevei láthatók alfabetikus sorrendben.

A 2000-ben Orfaluban élt lakosok névsora

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1823-ban épült haranglábja
  • Fekete-tó vagy más néven Fekete-láp (vend nyelvjárásban Črná mlaká) nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. A láp Orfalu község területén, Szalafő és Farkasfa falvak határában helyezkedik el. A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható. A helyén a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta.
  • 2000-ben állított emléktábla, amely az akkor élt lakosok neveit tartalmazza
  • Doncsecz Károly-emlékvitrin
  • Vend égbolt” nyári tábor

A községben született 1918-ban Doncsecz Károly országos hírű fazekasmester.
A község polgármestere volt 1994 és 2006 között Holecz Károly rábavidéki író és újságíró.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Goda Ilonát választották Orfalu polgármesterévé (magyar nyelven). Vas Népe, 2011. január 9. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarország Vármegyéi, Városai: Vasvármegye, 1898.
  • M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára (Monošter-Szombathely, 1996)
  • M. Kozár Mária: Felsőszölnök meghódolása a töröknek 1640-ben. Előadások Vas megye történetéről IV. (Szombathely, 2004)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]