Szergény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szergény
Szergény címere
Szergény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterPiri Balázs (független)[1]
Irányítószám9523
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség258 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 17° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 17° 16′ 00″
Szergény (Vas vármegye)
Szergény
Szergény
Pozíció Vas vármegye térképén
Szergény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szergény község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Celldömölktől északkeletre, a Marcal mellett, Kemeneshőgyész és Kemenesmagasi között fekvő település.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen, annak főutcájaként végighúzódik, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 8411-es út, ezen érhető el déli szomszédai irányából. Északi külterületei között elhalad a 8412-es út is.

Az ország távolabbi részei felől Pápa vagy Celldömölk érintésével közelíthető meg a legegyszerűbben: a két várost összekötő 834-es főúton Nemesszalók központjáig kell eljutni, majd ott észak felé kanyarodni a 8411-esre. Celldömölk felől elérhető Vönöckön keresztül is, a 8611-es, majd onnan tovább a 8412-es úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Vinár vasútállomása, mintegy 2,5 kilométerre délre.

Története[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit a falutól nyugatra eső Szergényi-domb őskori leletei is bitonyítanak, de római korból való leletek is előkerültek a környéken.

A helység mellett, a Marcal folyón levő révátkelőről egy 1323-ban kelt oklevelében történt említés, majd 1408-ban a falu nevét is említette egy oklevél Zergyn néven. 1373-ban Nyéki Lőrinc fiai kapták meg a környéken fekvő birtokokat. A 15. században a somlói uradalomhoz tartozott. Birtokosa ekkor a Garai család volt, 1434-ben Kanizsai László, 1495-ben pedig Bakócz Tamás esztergomi érsek birtoka volt.

A 16. században Ugod várának tartozéka volt. 1528-ban I. Ferdinánd Várallyai Horváth Jánosnak adta adományként. Később a Nádasdyak, Balassák, majd az Erdődyek birtoka volt a jánosházai uradalom részeként.

1549-től török hódoltsági terület, de adót folyamatosan csak Pápa eleste után fizettek.

A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott. 1910-ben 845 lakosából 844 magyar volt. Ebből 102 római katolikus, 722 evangélikus, 14 izraelita volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bokányi Imre Tamás (független)[3]
  • 1994–1998: Tompa Zsolt (független)[4]
  • 1998–2000: Tompa Zsolt (független)[5]
  • 2001–2002: Pintér Imre (független)[6][7]
  • 2002–2006: Pintér Imre (független)[8]
  • 2006–2010: Piri Balázs (független)[9]
  • 2010–2014: Piri Balázs (független)[10]
  • 2014–2019: Piri Balázs (független)[11]
  • 2019-től: Piri Balázs (független)[1]

A településen 2001. április 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester halála miatt.[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Erdődy kastély
  • Evangélikus temploma - 1790-ben épült

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
325
327
331
232
273
258
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 7,4% németnek mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallási megoszlása[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Szergény 395 lakosának nagy többsége, 327 fő (82,8%) evangélikusnak vallotta magát, 48 fő (12,2%) római katolikusnak, 5 fő (1,3%) pedig reformátusnak.[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, evangélikus 74,8%, református 1%, felekezet nélküli 2,3% (12,9% nem nyilatkozott).[14]

Testvértelepülése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. a b A 2001. április 8-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. április 8. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. A 2001-es népszámlálás vallási adatai
  14. Szergény Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Szergény község honlapja [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]