Csákánydoroszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csákánydoroszló
Csdoroszló11.jpg
A templom a díszkúttal
Csákánydoroszló címere
Csákánydoroszló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Körmendi
Jogállás község
Polgármester Horváth István Mihály[1]
Irányítószám 9919
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 1771 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 66,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csákánydoroszló (Magyarország)
Csákánydoroszló
Csákánydoroszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 22″, k. h. 16° 30′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 22″, k. h. 16° 30′ 16″
Csákánydoroszló (Vas megye)
Csákánydoroszló
Csákánydoroszló
Pozíció Vas megye térképén
Csákánydoroszló weboldala

Csákánydoroszló község Vas megyében, a Körmendi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye nyugati határánál, a Rába folyó völgyében, az őrségi Nemzeti Park északi kapujában helyezkedik el.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 8-as főút mellett, Szentgotthárd (19 km) és Körmend (9 km) között található. Vasúton elérhető a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu területén ősidők óta éltek emberek, tőle északra az erdőben őskori halomsírokat találtak. A települést 1248-ban terra Chacan néven említik először a vasvári káptalan oklevelében. Csákány neve a török eredetű Csakan személynévből eredeztethető. 1260-ban Chakan, 1424-ben Eghazaschakan, 1469-ben Poss. Chakaneghazsoka, 1471-ben Czakan, 1500-ban Eghazassoka, 1513-ban Nagchakan néven említik.[3] A falunak már a 13. században állt Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma. Egy 1290-ből származó oklevél szerint Meduspataka, azaz a Medvéspatak északi partján állt ez az ősi templom.

A területen a későbbiekben több falu is keletkezett, Magyar, - és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, valamint Doroszló. Doroszló település 1388-ban Dorozlouchakana, 1471-ban Dorozlo, 1493-ban Dorozlofalwa néven szerepel.[3] A Doroszló név a szláv Draszlav személynévből származik.

Az elpusztult Magyarbüks falu felett a Várdombon állt a régi csákányi vár, melynek csekély nyomai láthatók. A 13. században a falu egy részének birtokosa a Rumy család volt, más része helyi nemeseké volt. Később Németújvár várának tartozéka. 1433-tól a Héderváry családé, majd 1525-ben II. Lajos a németújvári uradalommal együtt a Batthyány családnak adta. Kanizsa eleste után a Batthyányiak itteni udvarházát jelentős végvárrá építették ki. 1582-ben a települést török támadás érte. 1596-ban Batthyány Ferenc megkezdte a ma is álló kastély építését, a Rábán pedig hidat építtetett. A 16. század során a templom a reformátusoké lett. 1662-ben a katolikus Kisfaludi Balázs csákányi kapitány elkergette a református lelkészt és a templomot elfoglalta. 1674-ben a templom már Szent Cecília tiszteletére volt szentelve.

Vályi András szerint "CSÁKÁNY. Czadersdorf. Magyar Mező Város Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ivánczhoz közel: szép Vár forma Kastéllyal, ’s jeles kertel díszesíttetik, határbéli jó tulajdonságaira nézve, lásd Bajánházát, mellyhez hasonlít, külömbféle nevezetes vagyonnyaihoz képest, méltán első Osztálybéli." [4] "Raba Doroszló. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Rumi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csákány, és Körménd között, Pinka vizénél, határja szoross, javai meglehetősek; de földgye nem igen termékeny, melly miatt, második Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Csákány, magyar mváros, Vas vgyében, közel a Rábához, a gréczi országban, ut. p. Rába-Sz.-Mihály. Lakja 830 kath., paroch. templommal. Van szép urasági kastélya és kertje, termékeny határa, jó lótenyésztése. A város feje gr. Batthyáni Zsigmond uradalmának." [5] "Rába-Doroszló, magyar falu, Vas vgyében, 200 kath. lak., kövér rétekkel a Rába mentiben. Birja h. Batthyáni; ezelőtt Szegedy Károlyé volt, s ut. p. Körmend." [5]

Vas vármegye monográfiájában így írnak a községről:"Csákány, nagy magyar község, 186 házzal és 1310, túlnyomó számban r. kath. lakossal. Vasútállomás a gráczi vasút mellett. Van postája és távirója is. Kath. temploma a mult század közepén épült. Itt van gróf Batthyány Iván nagyszabású, tornyos kastélya, mely mögött gyönyörű angol park terül el. Az érdekes kastély újabb része a XVII. század elején épült s nagy kényelemmel és valódi főuri ízléssel van berendezve; a szobákat számos rendkívül értékes műtárgy, fegyver és ötvösmű díszíti. Gróf Batthyány Iván egyszersmind jelenlegi ura a németujvári várnak is, melyről másutt szólunk. A szt.-gotthárdi vereség után a törökök Csákány alatt táboroztak egy ideig, a XVII. század elején pedig Bocskay seregei és a császáriak között volt itt ütközet, míg a XVII. század második felében Batthyány Ferencz és Esterházy Pál seregei táboroztak itt, hogy a császáriak átkelését a Rábán megakadályozzák."
"Rába-Doroszló. Rábamenti magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Házszám 38, lélekszám 261. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Csákány. 1709-ben itt táborozott Esterházy Antal kurucz serege. A község határában terjedelmes kavicsbánya van. Földesura a Szegedy -család volt." [6]

1910-ben Nagycsákánynak 1780, Rábadoroszlónak 396 magyar lakosa volt. A mai községet 1939-ben egyesítették Nagycsákány és Rábadoroszló községekből. 1965. április 22-én a községet nagy árvíz pusztította, melynek a mentésre kivezényelt katonákkal együtt hat halálos áldozata volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A csákánydoroszlói várkastély vagy Batthyány-kastély 16. századi reneszánsz eredetű, tornya 1610-ben épült. 1728-ban részben bővítették, részben barokkizálták. 1853-ban romantikus stílusban építették át. Ma a kastély a fővárosi értelmi fogyatékosok otthonául szolgál.
  • Római katolikus temploma 1765-ben épült Nepomuki Szent János tiszteletére. A templom oratóriumában 2000-óta Batthyány emlékszoba található. A templom kertjében Batthyány emlékparkot alakítottak ki. Itt található az 1956-os emlékmű is.
  • A Mária-kápolna 1853-ban épült.
  • Nepomuki Szent János szobra a 19. század második felében készült.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csákánydoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csákánydoroszló témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]