Nemescsó

Nemescsó
A főutca az evangélikus templommal
Nemescsó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Járás 2013-tól	Kőszegi
Jogállás	község
Polgármester	Kendik Zoltán János
Irányítószám	9739
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	314 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	42,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemescsó Pozíció Magyarország térképén
Nemescsó Pozíció Vas megye térképén
é. sz. 47° 20′ 58″, k. h. 16° 36′ 57″47.3494444444, 16.6158333333

Nemescsó (németül Tschobing, szlovénül és horvátul Čobin) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése

Kőszegtől 6 km-re délkeletre, Lukácsházától 3 km-re keletre fekszik a Borzas-patak mellett.

Története

Már az őskorban lakott hely volt, határában kőkorszaki és római emlékeket is találtak. A települést 1248-ban Cho alakban említik először. Első ismert földesura Csói Márton volt. 1283-ban Chou, 1418-ban Chow, 1420-ban Felsew Cho alakban említik. 1511-től szerepel a nemes előtaggal, ekkor Nemes Cho alakban említik. Neve a régi magyar Chu személynévből származik. Nevének előtagja a 16. században alapított Pusztacsótól is megkülönbözteti és egykori kisnemesi lakosságára utal. A Csói család a 13. század második felében jelentős szerepet játszott. Az ellenreformáció idején egyike a megye két megmaradt evangélikus egyházának (a másik Nemesdömölk). Az 1681-es soproni országgyűlés döntése következtében ugyanis a protestánsok megyénként csak két templomban folytathattak vallásgyakorlatot. Ez a korszak meghozta a település felvirágzását és 100 évig tartott (1681-1781). Az evangélikusok két imaházban vehettek részt istentiszteleten, az egyik a magyarok, a másik a német nyelvűek számára működött. Az előbbi fazsindellyel fedett épület a mai evangélikus templom mellett átt, az utóbbi egy pajtaszerű faépületben működött, majd 1702-től egy erre a célra épített faépületben. A falunak református iskolája és tápintézete volt. A mai evangélikus templom II. József türelmi rendelete után 1784-ben épült fel.

A tűvészek sem kerülték el a községet, 1742. július 12-én egy lakóházból kijövő tűzkakas pusztított, majd 1754-ben a templom környéke égett le. Megrongálódott az iskola tető szerkezete is, melyet hatalmas összefogással két hét alatt helyreállítottak. Ezt követően az Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakuló ülés 1893. május 7-én volt.

Vályi András szerint "Némes Csó. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai evangelikusok, népes hely, és árváknak háza is van benne, síkon fekvő földgye termékeny, réttye jó minéműségű, fája elég, ’s eladásra is módgya lévén, első Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Nemes-Csó, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Kőszeghez 1 1/2 óra. Lakja 200 evang., 80 kath. Ágostai anyaekklézsiája a legrégibb időkben állitatott fel, mellynek eredetére felmenni alig lehet. A vallásbeli szabadságot létesitő kir. parancs előtt 3 predikátora volt, kik közül kettő német, egy magyar és egy vindus nyelven szolgált. A türelemparancs után 4 magyar, 5 vindus, és 11 német anyagyülekezet állitatott fel Vas vgyében. Határa termékeny, de szük. Többen birják."

1910-ben 421 magyar lakosa volt, Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

1902-ben létrejött Nemescsó székhellyel a körjegyzőség, amelyhez Kőszegpaty, Pusztacsó és Tömörd csatlakozott. Ekkor épült a jegyzőség épülete - a mai Faluház. Az 1950-es évektől a körjegyzőség átkerült Lukácsházára.

Az egyházi iskola 1701-től az államosításáig 1950-ig működött. 1928-ban felépült az új iskola, nagy, világos tanteremmel, irodával és előszobával. 1959-ben épült új tanterem majd 1996-ban létesült új vizesblokk. Az első világháborús emlékművet 1937-ben közadakozásból állították a hozzátartozók és a falu lakossága. A második világháborúban elesettek emlékművét 1989-ben, szintén közadakozásból állították fel.

Nevezetességei

Evangélikus templom

Először 1702-ben fa templomot emelnek, ehhez később egy másik templom is társul a szlovén nyelvű igehirdetés számára. A ma látható evangélikus temploma 1784-ben épült klasszicizáló késő barokk stílusban, tornyát 1879-ben építették. Szószékoltára 1713-ban, orgonája 1789-ben készült. Korábban körítőfal övezte, melyet 1789-ben bontottak le.

Szent Péter és Pál római katolikus templom

A római katolikus templom

A községbe a római katolikus hívek 1876-ban építették a templomukat. A feljegyzésekből kiderül, hogy abban az időben a katolikus hívek kevesen voltak, így Kőszeghez tartoztak. Az oltár 1762-ből származik. Az idősebb hívek elmondása szerint Vát és Szeleste között lévő Szentkút kápolnából származik. A templom Péter apostol és Pál apostolok tiszteletére épült. 1974-ben a templom belső és külső vakolatát teljes egészében a hívek felújították. Ezen alkalommal volt az oltár restaurálása, aranyozása is. 1978-ban a harangot újra öntötték, mivel a második világháborúban megsérült.

Weöres-kúria

A klasszicista stílusú földszintes épület a község központjában helyezkedik el. Az épület keletkezéséről nem lehet sokat tudni, a 18. század végén még nem jelöli az I. katonai felmérés a térképen. A 19. század elején azonban már a kúria és a parkrészlet is fel van tűntetve. Az 1890-es évek végén a kőszegi hadgyakorlatok idején a kor számos fejedelmének, és királyának, császárának adott szállást. Jelenleg irodaház.

Híres emberek

• Itt született 1724-ben Gieseke (Kőszegi) Miklós német tudós, költő.
• Itt született 1768. december 13-án Asbóth János tudós, a keszthelyi Georgikon igazgatója.
• Itt született Péterfy Sándor (1841. aug. 5. – Pándorfalu, 1913. aug. 10.): pedagógus, tanügyi író
• Itt volt erdész Takács Miklós (1906-1967) szociáldemokrata politikus, erdészeti szakíró.
• Itt élt Vanecsai Szever Mihály (1699-1750) szlovén író
• Itt tanult Küzmics István szlovén evangélikus bibliafordító és Szijjártó István költő

Külső hivatkozások

• A nemescsói evangélikus egyház története
• Nemescsó az evangélikus egyház honlapján
• Az Evagélikus Élet cikke