Pinkamindszent
| Pinkamindszent | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség 2012-ig | Körmendi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csiszár István[1] | ||
| Irányítószám | 9922 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 161 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 14,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pinkamindszent
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Pinkamindszent
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,03863°, k. h. 16,48284° | |||
Pinkamindszent (németül Allerheiligen) község Vas megyében, a Körmendi kistérségben, az osztrák határ mellett.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község Körmend - Németújvár között félúton helyezkedik el, Körmendtől 13 km-re, Németújvártól 12 km-re. Határában folyik a Pinka folyó.
Története [szerkesztés]
Ősrégi lakóhely, melyet leletek bizonyítanak. Az első okleveles említése 1221-ből származik. Katolikus plébániája 1698-ban keletkezett, temploma 1790-ben épült, berendezése késő barokk. Kegyura Mária Terézia Dorottya főhercegnő. Egy ideig a pornóapáti uradalom része, majd az Eszterházyak és a Liechtenstein hercegek birtokolták. A két világháború között nagyobb birtok a területén nem volt, lakosa közép-, kis-, és törpebirtokosok. A századfordulón az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasági prosperitása a községet kedvező helyzetbe hozta. A község virágkorát élte a Batthyány család alatt, több mint 800 fős lakosságával, vendéglőivel, malmával, vasútállomásával, iskolájával. Körjegyzőségi székhely volt: Nagysároslak, Lovászad, Vasalja, Németbükkös tartozott hozzá. A trianoni békeszerződést követő vonzáskörzet elvesztése, a második világháború utáni vasfüggöny, az urbanizáció, a körzetesítés a községet folyamatosan sorvasztotta el, mára 170 fő alá csökkent a lakosságszáma. A temploma előtt található első világháborús emlékmű a község 13 áldozatának állít emléket. 1945. április 14-én itt értek véget a magyarországi harcok. A Körmend–Németújvár-vasútvonal 1899. szeptember 1. nyílt meg 23 km hosszan. A második világháború után a vasútvonal forgalma csak magyar oldalon maradt fenn 1959. szeptember 30-ig, majd a pályát a teljes szakaszon elbontották. Az egykori vasútállomás emeletes épülete még áll.[3] Az infrastruktúra kiépítése későn kezdődött, a vízhálózat kiépítésének befejezése az 1990-es évek elején történt meg. Ezt követte a földgáz hálózat megépítése. Intézményként a faluban a Kultúrház található, mely épülethez könyvtár, nagyterem, orvosi rendelő, irodahelyiség és italbolt is tartozik. A településtől nyugatra 2004. május 1-jén került sor a Pinkamindszent-Szentkút átkelőhely megnyítására, majd a határellenőrzés a Schengeni egyezményhez való csatlakozással 2007-ben megszűnt. A falu központjában lévő utak megújultak és egy körforgalom is létesült. Északi irányba, a Nagysároslakra menő út megnyitására az osztrák falu lakosságának ellenállása miatt még várni kell.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Fő utca 110.házszám: Mindenszentek plébániatemplom, műemlék, 1800 körüli Winterhalder által festett szentéllyel, barokk szószékkel
- Hősök emlékműve
- Egykori vasútállomása
- Pinka folyó
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Pinkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ [1] – Egykori vasútállomás
- ↑ [2] – Egy beszámoló a határnyitásról
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
