Rábahídvég

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábahídvég
Rábahídvég01.jpg
A római katolikus templom
Rábahídvég címere
Rábahídvég címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Vasvári
Kistérség Vasvári
Jogállás község
Polgármester Borsits Zoltán Tamás[1]
Irányítószám 9777
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 1040 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 42,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábahídvég (Magyarország)
Rábahídvég
Rábahídvég
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 04′ 06″, k. h. 16° 44′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 06″, k. h. 16° 44′ 38″
Rábahídvég (Vas megye)
Rábahídvég
Rábahídvég
Pozíció Vas megye térképén
A híd légifotója
Bertha György adományából 1930-ban épült Népkultúrház
A Rába hídja Rábahídvégnél

Rábahídvég község Vas megyében, a Vasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rába bal partján fekszik, Vasvártól 5 km-re nyugat-északnyugatra. Megközelíthető a 8-as főúton.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település környéke már az őskorban is lakott volt, melyet bizonyítanak az itt talált mamutcsontok, ember által használt eszközök. Időszámítás előtti 6. században a kelták lakták e területet, akiket a rómaiak váltottak. Régészeti emlékek, pénzek bizonyítják a rómaiak jelenlétét, akiket a hunok söpörtek el.[3]

1265-ben Hydwegh néven említik először. A falu nevét arról kapta, hogy a Rábán átvezető híd végénél épült, lakói a hídfőt védő őrök voltak. 1280-ban Terra Hyduig, 1283-ban Hydwegh, 1286-ban Hyduig, 1450-ben Hydueg néven szerepel az írott forrásokban.[4]

A Hermán nembeli Hidvégi család ősi birtoka. A család őse a Hermán nembeli András 1280-ban kapta adományul, akinek utódai később felvették a Hidvégi nevet. (A Földrajzinév-bizottság a község nevében lévő i-t hosszú í-re változtatta, de a Hidvégi család nevének helyesírását e döntés természetesen nem érinti.) Mai temploma elődje az 1342-ben épített kápolna, melyet többször átalakítottak. A hídfő védelmére a középkorban vára is volt, melyet a török 1532-ben elpusztított. A község lakossága sokat szenvedett a török hadak, majd a császári seregektől. A mezőváros 1547-ben megyegyűlés színhelye volt. 1605-ben két ütközet zajlott itt Bocskai serege és a császáriak között.

Két templom volt a községben: egy izraelita és egy római katolikus. A római katolikus, barokk formájú templomot 1769-ben építtették, majd több alkalommal lett nagyobbítva, felújítva. 1783. március 3-án itt kötött házasságot Festetich György a Georgikon alapítója Jakabházi Judittal. Az izraelita templom a Bertha György utcában, Szabó József udvarában volt. Építési ideje ismeretlen, lebontására 1952-ben került sor.[3] 1834-ben a falu nagy része a tűzvész áldozata lett, a templom tornyával együtt. Az újjáépítés során a templom két oltárképét Bécsből hozták, melyek Dorfmeister festményei. A katolikus templomban 200 éves faragott, barokk faszobrok és freskók találhatók.[3]

Vályi András szerint "Rába Hidvég. Magyar mező Város Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vasvárhoz fél mértföldnyire, ’s az Uraságoknak házaival díszesíttetik, szőleje nintsen, de más javai vagynak, földgyei is termékenyek." [5]

Fényes Elek szerint "Rába-Hidvég, magyar mv. Vas vmegyében, a Rába jobb partján: 870 kath., 2 ref., 79 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Nagy és termékeny határ. Mind rétje, mind legelője elég; a honnan a birka- és marhatenyésztés szépen virágzik. F. u. Bertha, Varga, Tóth, Geiger s mások. Ut. p. Körmend." [6]

Vas vármegye monográfiájában "Rába-Hidvég, nagy magyar Rábamenti község, 171 házzal és 1479 róm. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben van, távírója Molnári. A körjegyzőség székhelye. Plébániája igen régi; templomát 1715-ben ujították meg." [7] "Földesurai egykor a Polányi -család, később a Bertha –, Varga –, Tóth – és Geiger -családok voltak." [7]

1910-ben 1433 magyar lakosa volt.

A település történetének és fejlődésének meghatározó személyiségei voltak a Bertha család tagjai. Tevékenységükkel segítették a falu gazdasági életét, az oktatás és kultúra fejlődését. A család legkiemelkedőbb tagja volt Bertha György. Vagyonának jelentős részét a község javára fordította: iskolát, kultúrházat, ispitát létesített a falu szegényei számára. Az általa létesített intézmények közül ma már az Ispita épülete nem található meg, mert azt lebontották. A község régi temetőjében a Bertha család temetkezési helye ma is megtalálható, sírfelirata nehezen, de olvasható.[3] Bertha György 1905-ben halt meg, aki teljes vagyonát a községre hagyományozta, abból 200 hold földdel az Ispita fenntartását, továbbá a szegény és tehetséges gyermekek tanulásának támogatására fordított, családi házát, kastélyát - a falura hagyományozta.[3]

1930-ban épült Népkultúrháza néhai Bertha György helybéli földbirtokos 300 holdas jótékonysági és kulturális alapítványából. Bertha György áldásos, településfejlesztő tevékenységének emlékére a község főutcáját és a kultúrházat Bertha Györgyről nevezték el. Rábahídvég az újkorban mezővárosi címet kapott, majd nagyközségi rangot, később pedig községi címmel rendelkezik. Lakossága színmagyar volt és az jelenleg is. Népessége az 1930. évi népszámlás adatai szerint 1536 fő volt, jelenleg 1000 fő körül változik.[3]

Közigazgatási önálló jegyzőségben, majd később tanácsban, aztán 1970-es évektől közös tanácsban jelenik meg Vasvárral. 1986. évtől ismét önálló, de Püspökmolnárival alakít közös tanácsot, majd 1990. évtől önálló Polgármesteri Hivatallal rendelkezik.

A második világháború borzalmai aránylag elkerülik a községet, de a visszavonuló német hadsereg felrobbantja a két Rába hidat. 1945-ben megkezdődött az ideiglenes híd helyett a fahíd építése a Rábán, mert az ideiglenes híd véglegesen a forgalomnak nem felelt meg. A fahíd építése mellett megkezdődött a felrobbantott híd roncsainak kiszedése is a Rábából. Ez a fa híd 1946 végére elkészült.[3] Az első betonhíd 1943 őszén készült el, s mindösszesen másfél éves volt felrobbantásakor. 1946 őszén az új betonhíd munkálatai is megkezdődtek. A híd a régi helyén épült meg, méretre és kivitelre pontosan megegyezett a felrobbantott híddal. A Rába folyó valamikori főágán a vízfolyás nagyon lecsökkent, és a nagyrét átvágásával a mellékágra terelődött. A nagyrét átvágása 1943-44-ben történt, amikor az első betonhíd épült.[3]

Intézményhálózata az 1930-as években az akkori korszak egyik legjobb hálózata volt, melyet az államosítás korában is megtartottak, illetőleg alapját képezte az oktatási és kulturális feladatoknak.[3] A településen jelentősebb ipari bázis nem volt. Jellemzően a kisipar és kiskereskedelem dominált a mezőgazdaság mellett. A mezőgazdaságot 1952-ben termelőszövetkezetbe vonták, mely később felbomlott, de 1959-ben újra megalakult. A település villamosítása 1953-ban fejeződött be. 1975. évben kiépül a vezetékes ivóvízhálózat, jelentős mértékben beindul a lakóházépítés, a cigánytelep felszámolása is megkezdődik.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1769-ben épült barokk stílusban, benne Dorfmeister-freskó és oltárképek vannak. Szentélye nyolcszög záródású, zárófalában Nepomuki Szent János szobrával. A templom 1834-ben leégett, de eredeti formájában építették újjá.
  • Seebach-kastély, amelynek középkori elődje elpusztult. Korábban a Polányi családé volt, barokk formában építették fel a mai épület elődjét, majd 1870-es évek közepén beköltözött a Seebach család akik eklektikus átépítették. Jelenleg általános iskola működik benne.
  • A Bertha család által alapított Kultúrház.
  • Vadvízi túrák kikötője a Rába-híd mellett.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rábahídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b c d e f g h i j [Rábahídvég Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2006.]
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ^ a b Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábahídvég témájú médiaállományokat.