Vasasszonyfa
| Vasasszonyfa | |||
 |
|||
| A község látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség 2012-ig | Szombathelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Desits József[1] | ||
| Irányítószám | 9744 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 380 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 35,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vasasszonyfa
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vasasszonyfa
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 16° 40′ 10″ | |||
| Vasasszonyfa weboldala | |||
Vasasszonyfa község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben, Szombathelytől 10 km-re északkeletre, a Surányi-patak mellett, a Gyöngyös-sík északnyugati részén. Kisasszonyfalva és Nagyasszonyfalva egyesítéséből jött létre 1937-ben, neve 1939-ig Asszonyfalva volt.[3] Nevét onnan kapta, hogy a középkorban a királyné birtoka volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A község területén avar település volt, melynek temetőjét feltárták. A leletek a kultúrházban rendezett kiállításon láthatók.
1284-ben Ozun, 1286-ban Oschun, 1342-ben Ozzun, 1359-ben Azunfalwa, 1392-ben Azonfolwa, 1428-ban Azzonfalwa néven említik. Nevéből ítélve a középkorban királynéi birtok volt. 1428-ban részben a Rumy család, részben Kőszeg várának birtoka.[4] 1549-ben 23 adózó portája volt. 1600 körül épült Nagyboldogasszonynak szentelt temploma. 1698-ban Kisasszonyfalva 144, Nagyasszonyfalva 178 lakossal rendelkezett. 1787-ben Kisasszonyfalvának 167, Nagyasszonyfalvának 257 lakosa volt.
Vályi András szerint "Kis Aszszonyfa. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Rosti, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze. Határbéli síkon fekvő földgyei termékenyek, réttyei jók, fája elég, eladásra is jó módgya, első Osztálybéli."[5] "Nagy Aszszonyfa. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kőszegi Uradalomban. Határbéli földgye termékeny, tája, legelője elég, eladása Köszögön, és Szombathelyen, réttye szűken, első Osztálybéli."[5]
Fényes Elek szerint "Kis-Asszonyfa, magyar falu, Vas vgyében, 206 kath. lak. F. u. Szegedy Károly. Kőszeghez 1/2 óra. " [6] "Nagy-Asszonyfa, magyar falu, Vas vármegyében, 284 kath., 4 evang. lak. F. u. b. Eszterházy. "[6]
Vas vármegye monográfiájában "Kis-Asszonyfa, magyar község 36 házzal és 293 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Szombathely, távírója Acsád. Földesura azelőtt a Rumy -család volt, e század elejétől pedig a Szegedyek ."[7] "Nagy-Asszonyfa régi nemesi község. Házainak száma 47, a lakosoké 358. Népe magyar és vallása r. kath. és ág. ev. Postája Szombathely, távírója Acsád. Kath. temploma 1600 körül épült. Földesura herczeg Eszterházy volt."[7]
A mai községet 1937-ben egyesítették Kisasszonyfalva (1570: Kys-Azzonfalwa) és Nagyasszonyfalva (1648: Nagy-Azzonyfalua) községekből. 1910-ben Kisasszonyfalvának 330, Nagyasszonyfalvának 392 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1600 körül épült.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Vasasszonyfa története a KSH helységnévtárában
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ^ a b Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
