Vaskeresztes

Vaskeresztes
Vaskeresztes látképe a Vas-hegyről
Vaskeresztes címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Kistérség 2012-ig	Szombathelyi
Jogállás	község
Polgármester	Balázs János
Irányítószám	9795
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	372 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	40,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vaskeresztes Pozíció Magyarország térképén
Vaskeresztes Pozíció Vas megye térképén
é. sz. 47° 11′ 36″, k. h. 16° 26′ 50″47.1933333333, 16.4472222222
Vaskeresztes weboldala

A templom a Pinka partján

A Szentháromság-szobor

Vaskeresztes (németül Großdorf), község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben. Német többségű falu.

Fekvése

A falu a Pinka mellett, a Vas-hegy lábánál, Szombathelytől nyugatra 15 km-re fekszik. Határában duzzasztják a Pinka patakot. Közúti kapcsolata a szomszédos Felsőcsatár, Németlövő-Csejke és Horvátlövő felé van.

Nevének eredete

Neve talán a régi magyar Keresztes személynévből való, de lehet hogy egykori birtokosa a jeruzsálemi ispotályos keresztesek lovagrendje volt.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a vaskorban emberi település volt. Diófás-dűlőben az i. e. 7. századból származó vaskori halomsírokat, a közeli Pinkaóvár urainak gazdag mellékletekkel ellátott sírjait tárták fel. A határában emelkedő szőlőhegyen már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. 1221-ben Kereztes néven említik először. Neve abban az oklevélben szerepel, melyben Hédervári István pornói birtokát a szentgotthárdi cisztercita kolostornak adja. 1351-ben ugyancsak Kereztes néven szerepel. Római katolikus temploma középkori eredetű, Szent Miklósnak szentelték. 1401-ben a pornói apát levele megemlíti az itteni bortermelést. Egy 1539-ből származó oklevél a pornói apátság birtokaként említi. 1551-ben az addig egységes települést külön Magyar- és Németkeresztesként említik. A két település a jáki és a pornó apátság birtokai voltak. A 18. századtól a megye hat jelentős borvidékének egyike volt. Az 1744. évi összeírásban külön is megemlítik, hogy bortermésést a jobb osztályba sorolják.

Vályi András szerint "Magyar, és Német Keresztes. Két elegyes falu Vas Várm. földes Urok a’ Tudómányi Kintstár, lakosaik katolikusok, és más félék, Magyar Keresztes, Német Keresztesnek filiája, fekszenek a’ Pornói Uradalomban, mellyhez tartoznak, határbéli földgyeik termékenyek, réttyek elég, és jó szénát teremnek, legelőjök, fájok, és szőlejek is van."

Fényes Elek szerint "Keresztes (Magyar-), (Groszdorf), német falu, Vas vgyében, a pornói uradalomban, 374 kath. lak. ut. p. Szombathely. Keresztes (Német-), Német falu Vas vgyében, az előbbeni helység mellett, mellytől csak a Pinka vize választja el, 382 lakossal. Szőlőhegye jó bort terem; erdeje van. A pornói urad. tartozik."

Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegyéből szóló kötetében "Magyar-Keresztes. Házszám 58, lélekszám 310. Lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Német-Keresztes, távírója Csajta. A falu a Pinkapatak mellett fekszik. Kath. temploma a XVII. századból való és kőfallal van körülvéve. A pornói uradalomhoz tartozott. Német-Keresztes, pinkamenti község 77 házzal és 402 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója pedig Szombathely. A körjegyzőség székhelye. Plébániája és temploma már 1698-ban fennállott, de az utóbbit, mely kőfallal van körülvéve, 1780-ban átalakították."

1910-ben Magyarkeresztesnek 289, Németkeresztesnek 411 német lakosa volt. A falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza Magyarország birtokába. (ld. még soproni népszavazás/További népszavazások a soproni siker nyomán ). A mai települést 1929-ben egyesítették Magyarkeresztes és Németkeresztes községekből. Az egyesített község ideiglenes neve Keresztes, majd Kettőskeresztes volt, mai nevét 1930-ban kapta.

„Vaskeresztes a milleniumig” helytörténeti forrás szerint 1890. február 6-án alakult és a mai napig is működik az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Emellett számos iparos, és egyesület működött egykor. 1898-ban fából, majd 1940-ban vasbeton hidat építettek a Pinkán. 1903-ban Fritz József a folyó vizével működtetett malmot átépítette. 1921. december 4. és 1923. január 10. között a település osztrák kézen volt, a Bucsu-Ják határvonaltól nyugatra. A falu 1930. és 1940. között újra virágzott. A második világháború véget vetett mindezen fejlődésnek. Kitelepítés, lakosságcsere keretében betelepítés következett. Mindezt megkoronázta a határ menti elzártság. A gazdasági fellendülést az 1990-ban itt bejegyzett MAM Hungária Kft hozta meg, mely 1995-ben újabb korszerű üzemet épített itt.

2005-ben a Vas-hegyen elkészült a Németlövő-Csejkére menő út magyar szakasza. 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozással a határok megnyíltak, az átjárás szabad lett.

Nevezetességei

• Határában, a Vas-hegyen híres vörösborokat termelnek. Legkedveltebb fajtái a Kékfrankos, a Zweigelt, az Oportó, a Cabernet Savignon és a Merlot. A termőhely a Soproni Borvidék részét képezi.
• Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma valószínűleg a 15. században épült gótikus stílusban, később átépítették. Ma is láthatók a templom késő gótikus jellegzetességei.
• A Szentháromság-szobor 1761-ben készült, a pornói apátság akkori birtokosai a soproni jezsuiták állíttatták.
• Vaskori halomsírok a Diófás-dűlőben.
• Sporthorgász Egyesületek Vas megyei Szövetsége székhelye
• Pisztrángos a Pinkán

Külső hivatkozások

• Európai borutak portál
• A község térképe
• A község az Írottkő Natúrpark honlapján
• Vaskeresztes címere
• Kőszeg és Környéke - Vaskeresztes és Környéke Hegyközség honlapja