Vasszécseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Vas vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szécsény (egyértelműsítő lap).
Vasszécseny
A barokk stílusban épült Ó-Ebergényi-kastély
A barokk stílusban épült Ó-Ebergényi-kastély
Vasszécseny címere
Vasszécseny címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterZsolnai Zoltán (független)[1]
Irányítószám9763
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség1307 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség74,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 58″, k. h. 16° 45′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 58″, k. h. 16° 45′ 58″
Vasszécseny (Vas vármegye)
Vasszécseny
Vasszécseny
Pozíció Vas vármegye térképén
Vasszécseny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszécseny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vasszécseny község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban. A mai község Lipárt és Szécseny falvak egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 12 kilométerre délkeletre, a Gyöngyös-patak jobb partján található.

Megközelítése[szerkesztés]

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8-as főutat Szombathellyel és Kőszeggel összekötő 87-es főút, ez Lipárt községrészen végig is húzódik, annak főutcájaként, Szécseny településrésznek pedig a déli szélén halad el. A tőle délre elhelyezkedő kisebb településekkel a 8703-as út köti össze.

Vasútvonal már évtizedek óta nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal és a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal közös szakaszának Vép vasútállomása kínálja, mintegy 9 kilométerre északra. 1974-es megszüntetése előtt áthaladt rajta a Szombathely–Rum-vasútvonal, melynek egy megállási pontja is volt itt: Vasszécseny vasútállomás. Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal, melynek Lipárton és Szécsenyben is lett volna állomása.[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv sjecsinje (= irtvány) főnévből származhat, de lehet a régi magyar Scechyn személynévből is, ennek eredete a szláv secsen (= vágott) szó.

Története[szerkesztés]

1283-ban Scechun néven említik először. Már a római korban lakott hely volt, határában a mai 87-es út vonalában haladt a Savariát Sopianaeval összekötő római út. Területén a középkorban kisebb erősség állott, mely Sárvár egyik elővára volt. 1318-ban a rábakeresztúri ciszterciek oklevelében Zechun alakban szerepel. 1346-ban már a sárvári váruradalomhoz tartozott. 1353-ban Villa Zechyn ad castrum Saruar néven említik. 1386-ban Zechen, illetve villa Scechen néven szerepel.[4] 1396-ban a vasvári káptalan a falu birtokosa. 1474-ben a Tapán család, 1495-ben a Váti család tulajdona. Lipárt 1329-ben az Anjou okmánytárban Lyparth alakban tűnik fel. 1374-ben a szombathelyi káptalan irattárában szintén Lyparth, 1482-ben Lypparth alakban szerepel. Temploma 1383-ban már állt.[4]

Mohács után a szécsenyi vár és a település Enyingi Török Bálint birtoka lett. A reformáció idején virágzó gyülekezet működött itt, akik 1613-ban zsinatot tartottak az itteni templomban. Az evangélikus templomot a 17. században Telekesi Török János és neje építtette, később ennek felhasználásával épült fel a szécsenyi templom. A lebontott vár helyén építette fel az 1710-es években gróf Batthyány Alajos a mai is álló barokk Ó-kastélyt. A falu birtokosai a 18. században az Ebergényiek lettek, akik 1790 körül új kastélyt építettek itt. Vasszécseny római katolikus templomát a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.

Vályi András szerint "SZÉCSÉNY. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura Ebergényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ikérvárhoz 1 1/4 mértföldnyire; határja középszerű, réttyei jók, fájok, legelőjök elég van, piatzok Kőszegen, és Szombathelyen. LIPART. Magyar falu Vas Várm. földes Ura a’ Szombathelyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős."[5]

Fényes Elek szerint "Szécsény, magyar falu, Vas vmegyében a Gyöngyös mellett, 556 kath., 3 ref. lak. Kath. paroch. szentegyház. Termékeny buzatermő határ. F. u. Ebergényi Benedek és Victor. Ut. p. Szombathely. Lipárt, magyar falu, Vas vármegyében: 261 kath. lak. F. u. a szombathelyi káptalan. Ut. p. Szombathely"[6]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiája szerint "Szécsény. Gyöngyösmenti magyar község, 83 házzal és 722 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Vép. Körjegyzőségi székhely. Plébániája a XVII. században már virágzott. Lipárt csinos magyar község a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-rumi vasut mentén, 61 házzal és 513 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. Birtokosa a szombathelyi káptalan. Kath. temploma a XVII. században épült."[7]

1910-ben Vasszécsenynek 781, Lipártnak 588 magyar lakosa volt. A Szombathely–Rum-vasútvonalat 1894. december 9-én nyitották meg, 1974. május 25-én azonban bezárták, habár 1909-ben tervezték Bérbaltavár, Türje irányába Balatonszentgyörgyig meghosszabbítani. A község egykori vasútállomása ma lakóházként áll, még őrizve egykori stílusjegyeit.

Vasszécsenyt és Lipártot 1948-ban egyesítették.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Varga Dezső (független)[8]
  • 1994–1998: Varga Dezső (független)[9]
  • 1998–2002: Varga Dezső (független)[10]
  • 2002–2006: Zsolnai Zoltán (független)[11]
  • 2006–2010: Zsolnai Zoltán (független)[12]
  • 2010–2014: Zsolnai Zoltán (független)[13]
  • 2014–2019: Zsolnai Zoltán Tamás (független)[14]
  • 2019-től: Zsolnai Zoltán (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1374
1331
1348
1259
1286
1307
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 1,3%-a németnek, 0,3%-a cigánynak, 0,2%-a románnak mondta magát, míg 11,8% nem nyilatkozott. (A végösszeg a kettős identitások miatt nagyobb 100%-nál.) A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,1%, református 1,4%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 3%, 20,4% pedig nem nyilatkozott.[15]

Galéria[szerkesztés]

  • A lipárti római katolikus templom a hősi emlékművel
    A lipárti római katolikus templom a hősi emlékművel
  • A vasszécsenyi római katolikus templom
    A vasszécsenyi római katolikus templom
  • A kastély légifotója
    A kastély légifotója
  • Vasszécseny légifotója
    Vasszécseny légifotója
  • Vasszécseny új játszótere és sportpályája
    Vasszécseny új játszótere és sportpályája
  • Lipárt egykori helységnévtáblája
    Lipárt egykori helységnévtáblája
  • Vasszécseny egykori vasútállomása
    Vasszécseny egykori vasútállomása
  • Új-Ebergényi-kastély 2016
    Új-Ebergényi-kastély 2016
  • Településrészek, a 800 éves alapítás emlékoszlopa
    Településrészek, a 800 éves alapítás emlékoszlopa

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az Ó-Ebergényi-kastély a 16. században épült barokk épület, dísztermét a magyar barokk jellegzetes vonásai díszítik, a kastélyszállót 3 hektáros őspark veszi körül[16]
  • Az Új-Ebergényi-kastély 1790 körül épült copf stílusú, műemlék kastély. A kastély szállodaként működik. A szabadon álló épületet 14 hektáros park övezi
  • A temetőben álló szécsenyi római katolikus templomot Ebergényi Benedek építtette 1837-ben a korábbi evangélikus templom helyén.
  • Lipárt Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, a 17. században átépítették.
  • A műemlék magtárépület a 18. században épült, a hagyomány szerint egykor kolostor volt benne.
  • A község határában kopjafa áll az egykori Császt falu helyén.
  • Az Ásványmúzeum[17] és földtani bemutatóterem 2008-ban nyitotta meg kapuit a Gyöngyös utcában, 120 négyzetméteren. Létrehozója és működtetője Pődör György mérnök-tanár, helyi lakos. A múzeum látogatása ingyenes. Három teremben ásványok, fossziliák és más, a bányászathoz köthető érdekességek láthatók. Előzetes bejelentkezés szükséges. (Elérhetőség a Múzeum honlapján.)

Szálláshelyek[szerkesztés]

Programlehetőségek[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Vasszécseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
  4. ↑ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. ↑ Vasszécseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Vasszécseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  10. ↑ Vasszécseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  11. ↑ Vasszécseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  12. ↑ Vasszécseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  13. ↑ Vasszécseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  14. ↑ Vasszécseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  15. ↑ Vasszécseny Helységnévtár
  16. ↑ Szálláshelyek. vasszecseny.hu. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  17. ↑ a b VASSZÉCSENYI ÁSVÁNYMÚZEUM. asvanymuzeum.com. [2021. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
  18. ↑ Pungor Ernő Művelődési Ház Vasszécseny (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
  19. ↑ Pixie Tarczy (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
  20. ↑ Varázsló LOVASműhely -Vasszécseny (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. október 21.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vasszécseny&oldid=26331519”