Bögöte
| Bögöte | |||
 |
|||
| Katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség 2012-ig | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Patyi Elemér[1] | ||
| Irányítószám | 9675 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 312 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 15,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bögöte
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bögöte
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,08802°, k. h. 17,04271° | |||
| Bögöte weboldala | |||
Bögöte község Vas megyében, a sárvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Vas, Veszprém és Zala megye hármashatárához közel (4 km), a 8-as számú főút mentén helyezkedik el.
Története [szerkesztés]
Első okleveles említése 1387-ből származik. Ennél jóval régebbi lehet, mert neve a honfoglalókra jellemző török eredetű személynév.
Más források szerint a község lakói eredetileg német telepesek voltak, akik teljesen elmagyarosodtak.[3]
1905-ben gróf Batthyány Ervin új szellemű, ún. reformiskolát hozott létre a faluban a parasztgyerekek számára. A helyi földbirtokos Horváth család, a vármegyei hatóságok, de főképpen a katolikus egyház hevesen támadták az iskolát, minden eszközzel igyekeztek megakadályozni megnyitását. Ady Endre a Budapesti Napló hasábjain több ízben írt az iskola védelmében, az iskolát ért egyházi támadások ellen. A Budapesti Napló 1905. október 27-ei számában például így: "Bögöte – Bögötén pedig legyen rend. Kegyetlen rend. Ha a világ megtudja, hogy Bögötén magyar pópák forradalmat csinálnak az iskola ellen, nem heverjük ki ezt sohasem. Ha majd meglesz a magyar imperium. Ha majd meglesz a magyar hadsereg. Akkor is ujjal mutat reánk minden idegen kultúrember – Bögöte miatt."[4]
Batthyány Ervin szerkesztésében, illetve közreműködésével Szombathelyen és Bögötén jelent meg 1907-ben havi két kiadásban a Társadalmi Forradalom, "a magyarországi forradalmi szocialisták lapja", illetve 1906-07-ben a Testvériség, a Vasvármegyei Szociáldemokrata Párt hetilapja.[5]
A faluhoz három major tartozott: Ferenc-major, Alsómajor, Felsőmajor,[6] ezek közül Ferenc-major már nem áll.
A falu központját az 1990-es évek első felében rendezték.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Keresztelő Szent János római katolikus (1756, Felsőbükki Czompó János által építtetett, barokk stílusú templom)
- Horváth-kastély (1875, Bozzay Imre által épített eklektikus stílusú kastély)
- Batthyány Ervin gróf kúriája (később István Lajos földbirtokos tulajdonában)
- Batthyány Ervin emlékére állított szobor és emléktábla (mindkettő Gaál Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrász alkotása)
- Az első világháború áldozatainak emlékműve
- gr. Batthyány Ervin Művelődési Ház
A falu híres lakói [szerkesztés]
- Nadler Herbert
- gróf Batthyány Ervin
- prof. dr. István Lajos, Széchenyi-díjas haematológus professzor (gyermekkorát töltötte a faluban)[7]
A falu híres szülöttei [szerkesztés]
- Szilasy János nagyváradi kanonok.
Irodalom [szerkesztés]
- Bögöte. Falutörténet. Szerk.: Kuntár Lajos. Szombathely, 2000.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Borovszky Samu: Vas vármegye (Magyarország vármegyéi és városai sorozat) Budapest, Apollo Nyomda,1898, http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_varmegyeivarosai/kozsegek.html
- ↑ http://vmek.oszk.hu/00500/00583/html/ady56.htm Ady Endre összes prózai műve 7. kötet 21. Jegyzetek a napról
- ↑ http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_hirlapbibl/bibliografia.html
- ↑ http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_tortenelmihelynevek/helynevek.html
- ↑ http://www.ovsz.hu/hu/istvanlajos
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
