Nagymizdó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagymizdó
Nagymizdoi szobor.jpg
Szobor az út szélén
Nagymizdó címere
Nagymizdó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Körmendi
Jogállás község
Polgármester Hittigné Katz Éva[1]
Irányítószám 9913
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 114 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 18,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagymizdó  (Magyarország)
Nagymizdó
Nagymizdó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 29″, k. h. 16° 39′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 29″, k. h. 16° 39′ 18″
Nagymizdó  (Vas megye)
Nagymizdó
Nagymizdó
Pozíció Vas megye térképén

Nagymizdó község Vas megyében, a Körmendi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körmendtől 9 km-re délkeletre fekszik, a Vasi-Hegyháton, a Rába völgye mellett.

Szomszédos települések: Katafa, Szarvaskend, Hegyhátsál.

Megközelíthető Körmendtől a katafai elágazáson keresztül. Vasútállomással nem rendelkezik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mizdó név a mézadó szóból származik. Az itt élő szolgálónép látta el mézzel a királyi udvart, és a nyugati határőrizet embereit.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település ősidők óta lakott. Határában neolitikus cserepekre és kőeszközökre bukknaktak a régészek. A határában elterülő Várdombon római kori kiserőd nyomai láthatóak.

Első okleveles említése 1237-ből származik. 1441-ben I. Ulászló király Gersei Petőnek adományozta a települést. 1423-1450 között Bokodi György valamint Mezőlaki János birtoka. 1468-tól Nádasdi Lászóhoz, majd 1495-1513 közötti időszakban Thyned Rusinhoz került. Az 1549-es összeírás szerint "Myzdo" csak pusztatelkekből állt. Valószínűleg a 1529-es oszmán-török kőszegi ostrom miatt pusztult el. 1600-ban a Vas vármegyei közgyűlés a Körmend környékére vezényelt katonák szálláshelyéül jelölték ki. Az 1690-es összeíráskor tizenhárom telkes jobbágy és hét zsellér élt a faluban. A győri katolikus püspökség 1733-as összeírásában is szereplő Nagymizdó a Szarvaskendi egyházközösséghez tartozott. Az 1760-as évektől a Festeticsek birtoka. Az 1787-ben keltezett írás szerint volt a faluban kocsmáros, kovács és molnár is.

A római katolikus templom 1886-ban készült el, amit Szent Anna tiszteletére ajánlottak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Anna templom épült: 1886-ban

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagymizdó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]