Gasztony
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Gasztony | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Járás 2013-tól | Szentgotthárdi | ||
| Kistérség 2012-ig | Szentgotthárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kóczán István[1] | ||
| Irányítószám | 9952 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 450 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 31,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gasztony
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Gasztony
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,96398°, k. h. 16,44937° | |||
| Gasztony weboldala | |||
Gasztony (németül Gasting) község Vas megyében, a Szentgotthárdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A falu a Rába völgyében, a Lahm-patak bal partján fekszik.
Megközelíthető a 8-as számú főúton. A község mellett halad el a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal, vasútállomás a szomszédos Rátóton van (1,5 km-re).
Története [szerkesztés]
1269-ben Goszton néven említik először. Neve a szláv goszt (= vendég) főnévből származik. Más feltevés szerint azonban a francia eredetű Gaszton személynévből ered. A középkor folyamán a források többnyire együtt említik a szomszédos, azóta elpusztult Kövesszarv nevű településeel. 1271-ben Terra Kueszoru, 1375-ben Poss. Kweszarm et Gozton, 1436-ban Gozthon, 1452-ben Joh. Gozthon de Kweszarm, 1454-ben Joh. de Gozthon filius Michaelis de Keueszorm, 1455-ben Kweszarw aliter Gozton alakban szerepel az írott forrásokban.[3]
Vályi András szerint "GASZTONY. Gaszting. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai Boros, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Raba Szent Mihálynak szomszédságában, és annak filiája, határja jó termékenységû, ’s vagyonnyai is külömbfélék, második Osztálybéli. " [4]
Fényes Elek szerint "Gasztony, magyar falu, Vas vmegyében, Csákányhoz óranegyedre: 494 kath., 5 evang. lak. Termékeny határ. Kövér rétek. F. u. közbirtokosok. Ut. p. Rába-Sz. Mihály." [5]
Vas vármegye monográfiájában "Gosztony, magyar község, a gráczi vasút mentén, 119 házzal és 806 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Rátót. A Goszthonyiak ősi fészke. Templomának külső falába egy arabs feliratú kő van falazva, melyről nem tudni, hogy honnét került ide. Itt van Pázmándy Dénes csinos, emeletes úrilaka és özv. Batthyányi Béláné gazdasága." [6]
1910-ben Gasztonynak 823 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
Címer leírás [szerkesztés]
Tárcsapajzson, kék mezőben, aranykoronából kiemelkedő vörösruhás kar ezüst kürtöt tart. A heraldikai korona arany, a pajzstakaró vörös, a sisakdísz szintén aranykoronából kiemelkedő vörösruhás kar. A pajzson lévő sisak ezüst.
A címer a Gasztony család (Kövesszarvi ág) címeres levelének (kelt: 1467. Mátyás kir. adományozásával) hű felhasználásával készült.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1789-ben épült, benne török eredetű emlékekkel, amelyek egy II. József korában ott szolgáló diplomata révén kerültek ide.
- A Pázmándy-kastély barokk eredetű, ma a polgármesteri hivatal és a kultúrház működik benne.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1843. július 8-án Széll Kálmán pénzügyminiszter, majd miniszterelnök és belügyminiszter,
- Itt született 1845-ben Széll Ignác Vas vármegye alispánja, államtitkár.
- Széll Kálmán magyar miniszterelnök szülőhelye Széll Kálmán magyar miniszterelnök keresztelésének helye, mivel itt építettek templomot, Piller Dezső tanító feljegyzései alapján Hertelendy Lászlóné adományai alapján. A miniszterelnök lakhely szerint Rátóton született. Mig kötödései a Rátót mellett közvetlenül fekvő Gasztonyhoz és a Hertelendy családhoz, valamint közös nevezetes pártfogójához Deák Ferenchez (magyar miniszterelnök 1867). Deák Ferenc nagyanyja Hertelendy Anna, és szülei halála után gyámja Hertelendy György, aki felneveli. Így rendszeresen látogatja a Fő u. 69. szám alatti Hertelendy kúriát,( Lebontották: Gasztony monográfiája Dr Kuntár Lajos), amikor látogatja az anyai ágon Hertelendy Széll Kálmánt, és gyámleányát Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát. Piller Dezső tanító feljegyzései alapján a gasztonyi temetőből egyik éjszaka "eltünt" családi gránit sírkövek őrizték a környezők összetartozását: lévai Cseh, Széll, rákosi Boross, Hertelendy családokét.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
További információk [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
