Gasztony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gasztony
Gasztony01.jpg
Gasztony címere
Gasztony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szentgotthárdi
Kistérség Szentgotthárdi
Jogállás község
Polgármester Kóczán István[1]
Irányítószám 9952
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 430 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 31,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gasztony  (Magyarország)
Gasztony
Gasztony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 50″, k. h. 16° 26′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 50″, k. h. 16° 26′ 58″
Gasztony  (Vas megye)
Gasztony
Gasztony
Pozíció Vas megye térképén
Gasztony weboldala

Gasztony (németül Gasting) község Vas megyében, a Szentgotthárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Rába völgyében, a Lahm-patak bal partján fekszik.

Megközelíthető a 8-as számú főúton. A község mellett halad el a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal, vasútállomás a szomszédos Rátóton van (1,5 km-re).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1269-ben Goszton néven említik először. Neve a szláv goszt (= vendég) főnévből származik. Más feltevés szerint azonban a francia eredetű Gaszton személynévből ered. A középkor folyamán a források többnyire együtt említik a szomszédos, azóta elpusztult Kövesszarv nevű településeel. 1271-ben Terra Kueszoru, 1375-ben Poss. Kweszarm et Gozton, 1436-ban Gozthon, 1452-ben Joh. Gozthon de Kweszarm, 1454-ben Joh. de Gozthon filius Michaelis de Keueszorm, 1455-ben Kweszarw aliter Gozton alakban szerepel az írott forrásokban.[3]

Vályi András szerint "GASZTONY. Gaszting. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai Boros, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Raba Szent Mihálynak szomszédságában, és annak filiája, határja jó termékenységű, ’s vagyonnyai is külömbfélék, második Osztálybéli. " [4]

Fényes Elek szerint "Gasztony, magyar falu, Vas vmegyében, Csákányhoz óranegyedre: 494 kath., 5 evang. lak. Termékeny határ. Kövér rétek. F. u. közbirtokosok. Ut. p. Rába-Sz. Mihály." [5]

Vas vármegye monográfiájában "Gosztony, magyar község, a gráczi vasút mentén, 119 házzal és 806 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Rátót. A Goszthonyiak ősi fészke. Templomának külső falába egy arabs feliratú kő van falazva, melyről nem tudni, hogy honnét került ide. Itt van Pázmándy Dénes csinos, emeletes úrilaka és özv. Batthyányi Béláné gazdasága." [6]

A kastély

1910-ben Gasztonynak 823 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.

Címer leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tárcsapajzson, kék mezőben, aranykoronából kiemelkedő vörösruhás kar ezüst kürtöt tart. A heraldikai korona arany, a pajzstakaró vörös, a sisakdísz szintén aranykoronából kiemelkedő vörösruhás kar. A pajzson lévő sisak ezüst.

A címer a Gasztony család (Kövesszarvi ág) címeres levelének (kelt: 1467. Mátyás kir. adományozásával) hű felhasználásával készült.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1789-ben épült, benne török eredetű emlékekkel, amelyek egy II. József korában ott szolgáló diplomata révén kerültek ide.
  • A Pázmándy-kastély barokk eredetű, ma a polgármesteri hivatal és a kultúrház működik benne.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1843. július 8-án Széll Kálmán pénzügyminiszter, majd miniszterelnök és belügyminiszter,
  • Itt született 1845-ben Széll Ignác Vas vármegye alispánja, államtitkár.
A templom
Az I. és II. világháborús hősök emlékműve
  • Széll Kálmán magyar miniszterelnök szülőhelye Széll Kálmán magyar miniszterelnök keresztelésének helye, mivel itt építettek templomot, Piller Dezső tanító feljegyzései alapján Hertelendy Lászlóné adományai alapján. A miniszterelnök lakhely szerint Rátóton született. Mig kötödései a Rátót mellett közvetlenül fekvő Gasztonyhoz és a Hertelendy családhoz, valamint közös nevezetes pártfogójához Deák Ferenchez (magyar miniszterelnök 1867). Deák Ferenc nagyanyja Hertelendy Anna, és szülei halála után gyámja Hertelendy György, aki felneveli. Így rendszeresen látogatja a Fő u. 69. szám alatti Hertelendy kúriát,( Lebontották: Gasztony monográfiája Dr Kuntár Lajos), amikor látogatja az anyai ágon Hertelendy Széll Kálmánt, és gyámleányát Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát. Piller Dezső tanító feljegyzései alapján a gasztonyi temetőből egyik éjszaka "eltünt" családi gránit sírkövek őrizték a környezők összetartozását: lévai Cseh, Széll, rákosi Boross, Hertelendy családokét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gasztony témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]