Rönök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rönök
Rönök06.jpg
A Szent Imre templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szentgotthárdi
Kistérség Szentgotthárdi
Jogállás község
Polgármester Pékó Tamás Lajos[1]
Irányítószám 9954
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 422 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 25,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rönök  (Magyarország)
Rönök
Rönök
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 36″, k. h. 16° 22′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 36″, k. h. 16° 22′ 04″
Rönök  (Vas megye)
Rönök
Rönök
Pozíció Vas megye térképén
Rönök weboldala

Rönök (németül Radling[3], szlovénül Renik, vendül: Rönik) község Vas megye Szentgotthárdi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentgotthárdtól 7 km-re északkeletre a Lahn-patak partján a 8-as főút mellett fekszik. Vasútállomása (Alsórönök) a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1336-ban Ryunuk néven említi először oklevél. Neve szláv eredetű lehet. Az egyik változat szerint a ribnik (= halastó) főnévből, a másik szerint a Rudnik szláv helynévből, melynek előzménye a ruda (= érc) főnév származik. 1336-ban már külön említik Alsó- és Felsőrönököt is Olsowryunuk, Felseuryunuk alakban. 1360-ban Runuk, 1413-ban Rednek, 1415-ben Rewnek, 1422-ben Renuk néven említik oklevelek. A 15. század folyamán a Szentmihályi (1413.), Hermáni (1415.), mezőlaki Zámbó (1422.) és Hosszutóti (1464-1516.) családok birtokában találjuk; 1427-28-ban pedig Németújvárhoz számítják.[4]

1533-ban pestis pusztított a faluban. Lakói részt vettek az 1763-ban a robot és az elviselhetetlen terhek miatt kitört nyugat-dunántúli parasztlázadásban. 1787-ben a II. József által elrendelt népszámlálás Alsórönökön 495 lakost talált. 1804-ben a nemesi összeírásban 497 lakost számláltak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Rönök. Elegyes faluk Vas Várm. Alsónak földes Urai B. Sennyei, és több Uraságok, fekszik Rába Sz. Mihályhoz közel, mellynek filiája; Felsőnek pedig Gr. Batthyáni, és több Uraságok, ez fekszik Német Újvárhoz mintegy mértföldnyire; réttyeik jó szénát teremnek, legelőjök, és fájok is elég van, szőlő hegyek meglehetős, eladásra módgyok a’ szomszédságokban." [5]

Fényes Elek szerint "Alsó-Rőnök, Unter-Radling, magyar–német falu, Vas vmegyében, a gréczi postautban, ut. p. Rába-Sz.-Mihály 1 óra: 587 kath., 16 evang. lak. Határa jó búza termő; bora, gyümölcse, erdeje van. F. u. gr. Zichy Herman." [6] "Felső-Rőnök, német falu, Vas vmegyében, az elébbeni falu mellett, 618 kath. lak., paroch. templommal. A németujvári uradalomhoz tartozik. " [6]

Vas vármegye monográfiájában "Alsó-Rönök, 150 házzal és 969 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Vasúti megállóhely a gráczi vasút mentén; postája és távírója Rátót. A községben két iskola van és faiskolát is nevelnek. Utolsó földesura a báró Sennyey -család volt. " [7] "Felső-Rönök, nagy falu a gráczi vasút mellett; lakosai német-ajkúak. Van a községben 178 ház és 980 r. kath. és ág. ev. vallású lakos. Postája Rába-Füzes, távírója Szt.-Gotthárd." [7]

1910-ben Alsórönöknek 483, Felsőrönöknek 851, túlnyomóan német lakosa volt. Mindkét település Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.

A mai település 1950-ben két község, Alsórönök és Felsőrönök egyesüléséből jött létre. Korábban szorványközségek voltak, a házak egymástól távol helyezkedtek el. A lakosok száma 450 fő. 1946-ban a falvak német lakosságának 90%-át kitelepítették. A porták jó része a határsávon belülre került, ahol a civil lakosság jelenléte 40 éven keresztül zavaró volt, így a hegyvidéken házak már nem maradtak. A német lakosság a hienc dialektust beszélte.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Imre-templom
A templom helyén egy 800 éves Árpád-kori templom állt. Az ősi templom 1898. utolsó vasárnapján egy viharban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Az új templom alapkövét 1902. november 9-én tették le, felszentelése 1904. pünkösdvasárnapján volt. Hossza és magassága 35 méter, szélessége 15 méter. A trianoni békeszerződés után a templom csupán néhány méterre került az új határtól. Sorsában 1945 után kedvezőtlen fordulat következett, mivel határsávba került és a határ közelsége miatt megtiltották a híveknek a templom látogatását. Berendezését elvitték és az épületet sorsára hagyták. A templomot a határőrség használta magasfigyelőként. A szomszédos burgenlandi települések népe szomorú szemmel nézte a templom pusztulását és amikor már a politikai helyzet lehetővé tette mozgalom indult a templom megmentésére. Bizottság alakult, melynek jelszava: "Mentsétek meg a Szent Imre templomot". 1990. évi március hó 12. napján Szombathelyen írták alá az egyezményt a rönöki Szent Imre templom megközelíthetőségéről a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között. (Magyarországon az egyezményt a 10/1991. (I. 18.) Korm. rendelet hirdette ki.) A helyreállítási munkák 1990 szeptemberében kezdődtek. A torony keresztjét II. János Pál pápa 1990. augusztus 19-én szombathelyi látogatásakor áldotta meg. A felújított templomot 1992. szeptember 22-én szentelték fel.

Galéria, Szent Imre-templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rönök, Szent Imre-templom  
Utcakép a haranglábbal  
Így nézett ki a Szent Imre-templom a kádári időkben  
A Szent Imre-templom szentélye a felújítás után  
Osztrák és magyar zászló az oltár előtt  
oszlop díszítés  
Szent Imre-templom  
Szent Imre-templom  
A templom előtt a határ  
A templom előtt a határ  
A templom előtt a határ  
Ismertető tábla  
Az 1956-os emlékmű a templom mellett  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rönök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 július 1)
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941  
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796  
  6. ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851  
  7. ^ a b Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rönök témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]