Borgáta

Borgáta
Borgáta címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Kistérség 2012-ig	Celldömölki
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Tóthné Zentai Éva Mária
Irányítószám	9554
Körzethívószám	95
Népesség
Teljes népesség	134 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	21,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borgáta Pozíció Magyarország térképén
Borgáta Pozíció Vas megye térképén
é. sz. 47,16199°, k. h. 17,07767°47.16199, 17.07767

Borgáta község Vas megyében, a Celldömölki kistérségben.

Fekvése

Kemenesalján, a Kis-Somlyó hegy lábánál, a Kodó-patak mentén, Sárvártól 15 km-re délkeletre a 84-es főút mellett helyezkedik el.

Története

Nevének eredetére több elképzelés is született, a legvalószínűbb szerint a magyar avar és gát szavak összetételéből származik. 1356-ban Oborgata-ként említették.

A 16. századig a Héder nemzetség tulajdonában volt a település, majd 1545-ben Batthyány Ferenc vásárolta meg 2210 Ft-ért. Egy 1752-es összeírás szerint 29 jobbágy, 5 házzal rendelkező, és 2 ház nélküli zsellér lakta a falut. 1964-ben, olajkutató fúrás közben találtak rá a 732 m mélységből feltörő, 47 °C-os termálvízre, melynek hasznosítására az 1970-es években fürdő épült.

A szép környezetben lévő, csendes helyen üdülőtelep létesült, kis nyaralók épültek.

A 12-13. században a falu ura Aborgáthai István, majd János, aztán Mihály és Péter, a falu neve is Aborgátha volt. Az 1300-as években a falu földesura Hédervári Pál. A települést Oborgáta néven említik. Az 1400-1500-as években a vasvári káptalannak a megyéről Zsigmond királynak tett jelentése Oborgátán sótelepet és erdőket említ. Később a vasvári káptalan értesítette V. László királyt, hogy vett parancsa értelmében megidézte Hédervári Pált, Bögödi Egyedet és Hali Józsát. A megidézés birtokháborítás miatt történt. Aborgáthai lakosokat hallgattak meg tanúként, akik Bak Pál, Szép István és Bak Mihály voltak. A győri káptalan előtt Hédervári Pál és Somlai Balázs Aborgátha és Somló között lévő peres földekről egyezséget kötött.

A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története szerint 1659-ben „Borgáta, Kissomlyóval együtt gyülekezetet alkot. Tanítójuk Hoicsics János, aki Borgátán lakott.” 1706-ban Borgáta tanítója Sartóriüsz Gergely.

A római katolikus egyházközség jegyzőkönyve szerint: „1837. május 25. A káldi plébánia püspöki látogatása. A borgátaiakat Komáromi István, Balog Mihály, és Vas József képviselte. Borgáta lakossága: 158 katolikus, 160 evangélikus. Katolikus iskolamester Farkas József 60 éves, Röjtökből jött Borgátára.”

Az evangélikus egyházközösség jegyzőkönyvéből:

• 1865: Új ikola építése. A tanító Szalai József.
• 1882: Az olvasókör megalakítása (Molnár Károly tanító). A Földügyi Miniszter 500 kötet könyvet adományozott. (Az egyetlen ilyen intézmény volt a járásban.)
• 1884: Temető nagyobbítása.
• 1912: Harangláb építése. A harang tömege 331 kg. A kisharang tömege 75 kg.

A Megyei Levéltár Jegyzőkönyveiből:

1922-ben a hősi emlékművet felavatták. (Első volt a megyében.)

1948-ban A falut villanyárammal látták el. 1950-ben megtörtént a falu első nyilvános telefon felállítása. A boltban helyezték el, hogy ne keljen kezelői díjat fizetni. Kezelője Molnár Pálné boltos volt. Augusztus 5-én volt az utolsó Elöljárósági ülés. Utána Tanács alakult.

1958-ban televíziót vásárolt a falu. Kezelője Radnai István tanító. Ezidőben a környéken sehol sem volt televízió.

• 1968. augusztus 20.: A fürdő megnyitása.

Nevezetességei

• Első világháborús hősi emlékmű
• Evangélikus harangláb
• Termálfürdő
• Király-kő
• IV. Béla király szobra
• Szent László szobor (állították 2009. augusztus 20-án)

Külső hivatkozások

• Borgáta a kemenesvidek.hu-honlapon