Borgáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borgáta
Borgáta címere
Borgáta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség 2012-ig Celldömölki
Jogállás község
Polgármester Dr. Tóthné Zentai Éva Mária[1]
Irányítószám 9554
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 134 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 21,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borgáta  (Magyarország)
Borgáta
Borgáta
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,16199°, k. h. 17,07767°
Borgáta  (Vas megye)
Borgáta
Borgáta
Pozíció Vas megye térképén
é. sz. 47,16199°, k. h. 17,07767°

Borgáta község Vas megyében, a Celldömölki kistérségben.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Kemenesalján, a Kis-Somlyó hegy lábánál, a Kodó-patak mentén, Sárvártól 15 km-re délkeletre a 84-es főút mellett helyezkedik el.

Története [szerkesztés]

Nevének eredetére több elképzelés is született, a legvalószínűbb szerint a magyar avar és gát szavak összetételéből származik. 1356-ban Oborgata-ként említették.

A 16. századig a Héder nemzetség tulajdonában volt a település, majd 1545-ben Batthyány Ferenc vásárolta meg 2210 Ft-ért. Egy 1752-es összeírás szerint 29 jobbágy, 5 házzal rendelkező, és 2 ház nélküli zsellér lakta a falut. 1964-ben, olajkutató fúrás közben találtak rá a 732 m mélységből feltörő, 47 °C-os termálvízre, melynek hasznosítására az 1970-es években fürdő épült.

A szép környezetben lévő, csendes helyen üdülőtelep létesült, kis nyaralók épültek.

A 12-13. században a falu ura Aborgáthai István, majd János, aztán Mihály és Péter, a falu neve is Aborgátha volt.[3] Az 1300-as években a falu földesura Hédervári Pál. A települést Oborgáta néven említik.[4] Az 1400-1500-as években a vasvári káptalannak a megyéről Zsigmond királynak tett jelentése Oborgátán sótelepet és erdőket említ.[5] Később a vasvári káptalan értesítette V. László királyt, hogy vett parancsa értelmében megidézte Hédervári Pált, Bögödi Egyedet és Hali Józsát. A megidézés birtokháborítás miatt történt. Aborgáthai lakosokat hallgattak meg tanúként, akik Bak Pál, Szép István és Bak Mihály voltak.[6] A győri káptalan előtt Hédervári Pál és Somlai Balázs Aborgátha és Somló között lévő peres földekről egyezséget kötött.[7]

A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története szerint 1659-ben „Borgáta, Kissomlyóval együtt gyülekezetet alkot. Tanítójuk Hoicsics János, aki Borgátán lakott.” 1706-ban Borgáta tanítója Sartóriüsz Gergely.

A római katolikus egyházközség jegyzőkönyve szerint: „1837. május 25. A káldi plébánia püspöki látogatása. A borgátaiakat Komáromi István, Balog Mihály, és Vas József képviselte. Borgáta lakossága: 158 katolikus, 160 evangélikus. Katolikus iskolamester Farkas József 60 éves, Röjtökből jött Borgátára.”

Az evangélikus egyházközösség jegyzőkönyvéből:

  • 1865: Új ikola építése. A tanító Szalai József.
  • 1882: Az olvasókör megalakítása (Molnár Károly tanító). A Földügyi Miniszter 500 kötet könyvet adományozott. (Az egyetlen ilyen intézmény volt a járásban.)
  • 1884: Temető nagyobbítása.
  • 1912: Harangláb építése. A harang tömege 331 kg. A kisharang tömege 75 kg.

A Megyei Levéltár Jegyzőkönyveiből:

1922-ben a hősi emlékművet felavatták. (Első volt a megyében.)

1948-ban A falut villanyárammal látták el. 1950-ben megtörtént a falu első nyilvános telefon felállítása. A boltban helyezték el, hogy ne keljen kezelői díjat fizetni. Kezelője Molnár Pálné boltos volt. Augusztus 5-én volt az utolsó Elöljárósági ülés. Utána Tanács alakult.

1958-ban televíziót vásárolt a falu. Kezelője Radnai István tanító. Ezidőben a környéken sehol sem volt televízió.

Nevezetességei [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek története a 14. sz. közepéig
  4. Anjou-kori okmánytár. I-VII. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Gyula. Bp. 1878-1920.
  5. Hazai okmánytár, 244. oldal
  6. Hazai okmánytár, 371. oldal
  7. Hazai okmánytár, 380. oldal

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]