Őrimagyarósd
| Őrimagyarósd | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Őriszentpéteri |
| Rang | község |
| Polgármester | Biczó István[1] |
| Irányítószám | 9933 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 231 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 18,80 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Őrimagyarósd
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Őrimagyarósd
Pozíció Vas megye térképén
|
|
Őrimagyarósd község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Őrség szélén fekszik Körmendtől 16 km-re dél-délnyugatra.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1270-ből való Monorosd alakban, amikor V. István király örök kiváltságlevelet adott a településnek. A későbbi időkben nem tartozott a szorosan vett Őrséghez. Először Monorosd, majd Magyarósd volt a neve, 1907 óta hívják Őrimagyarósdnak. 1272-ben Munorousd, 1295-ben terra Munurousd, 1430-ban Monyarosd, 1471-ben Monyorosd alakban szerepel az írásos forrásokban.[3]
A Nádasdi Darabos, majd a Batthyányi család birtoka volt. A 16. század első felében Magyarósd földesura, a Darabos család és a község népe is evangélikussá lett, egyházilag a szőcei lelkészséghez tartozott. A török időkben végvárként is használták az erődített Darabos-kastélyt, mely a mai Petőfi utcában levő Kastélyparton állt, mára csekély nyoma maradt.
A falu első fatemploma 1710 körül épült, 1732-ig volt az evangélikusoké, ekkor az ellenreformáció elvette a templomot. Ennek ellenére a község népe evangélikus maradt, istentiszteletre a megmaradt nemescsói templomba járt. A régi templomot, miután az elhagyottan tönkrement 1838-ban bontották le.
A türelmi rendelet után 1781-ben újra szabad lett a vallásgyakorlás, 1796-ban megnyílt a felekezeti iskola.
1805-ben épült fel a kisméretű zsupptetős evangélikus templom, első lelkésze 1842-ben kezdte meg működését.
A mai templom 1871-ben épült fel.
Fényes Elek szerint "Mogyorosd, magyar falu, Vas vármegyében: 48 kath., 220 evang., 114 ref. lak. F. u. h. Batthyáni, és a körmendi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Körmend." [4]
Vas vármegye monográfiájában "Magyarósd, 69 házzal és 399 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Postája Viszák, távírója Csákány. Ág. ev. temploma 1862-ben épűlt. A község közelében kolostor volt, mely a szentgotthárdi csata alkalmával pusztult el." [5]
1910-ben 526 magyar lakosa volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Evangélikus templom
- A közelben található Vadása-tó
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
