Simaság
| Simaság | |
| A kastély légifotón | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség 2012-ig | Csepregi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Molnár László[1] |
| Irányítószám | 9633 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 543 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 53,60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 25′ 18,70″, k. h. 16° 50′ 38,90″ | |
| é. sz. 47° 25′ 18,70″, k. h. 16° 50′ 38,90″ | |
| Simaság weboldala | |
Simaság község Vas megyében, a Csepregi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A 84-es főút mentén; Sopron és Sárvár között.
Története[szerkesztés]
Felsőságot először 1265-ben villa Schag; Simaházát 1357-ben említik az oklevelek. Felsőságnak több neve is volt: Pecsenyesütőság (1378), Kenyérsütőság (1597); valamint Kis-, Nagy- és Nemesság. Templomát már 1338-ban említik. 1458-ban vármegyegyűlést tartottak itt. A környékbeli birtokosok között az 1600-as évek végén jelent meg a Festetics család. Itt született Festetics György (1755 – 1819) és Festetics Imre (1764 – 1847). 1787-ben 51 házában 431 lakos élt. Vályi András szerint "SÁG. Magyar falu Sopron Várm. földes Ura Gr. Festetits Uraság, a’ kinek kastéllya díszesíti, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja 2 nyomásbéli, ’s közép termésű, szőleje nem terem, réttye kevés van, juhai számosak, piatzok Sopronban 4 3/8 mértföldnyire. " [3]
Fényes Elek szerint "Ságh, magyar falu, Sopron vgyében, Sopronhoz délre 4 3/4 mfd. a sárvári országutban, 400 kath., 150 evang. lak., szép urasági kastélylyal és kerttel. Róna határa 1424 hold, mellyből szántóföld 828 h., rét 122 h., gyümölcsös 54 h., erdő 410 hold. Földe igen jó buzát terem, s a váltógazdaság divatozik. Baromfit és nemes birkát sokat tartanak. Erdeje cser, tölgy, nyárfa, s 80 éves vágásra osztatik. Birja gr. Festetics Tassziló, s feje egy uradalomnak. " [4]
Simaháza eredeti neve Simonháza volt. 1456-ban nemesi előnévben szerepel Simonhazasag alakban. 1488-ban "Poss. Simonhaza Saagh in facie possessionis Saagh" összefüggésben szerepel.[5] Régi köznemesi község, melynek első ismert birtokosa a Simaházi család volt. 1787-ben 17 ház és 109 lakos volt a településen. Vályi András szerint "SIMAHÁZA. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai G. Festetits, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálnak szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, bora nem terem, 260réttyei kevesek, juhai számosak, piatzok Sopronban 4 2/8 mértföldnyire." [3]
Fényes Elek szerint "Simaháza, magyar falu, Sopron vgyében, Sopronhoz délre 4 1/2 mfd., 80 kath., 30 evang. lak. Róna határja 900 hold, mellyből szántóföld 612 1/2 hold, rét 7, erdő 238 1/2 hold. A határ tagositva van, s igen jó buzatermő. Erdeje cser- és tölgyfákból áll, s 82 éves vágásra osztatik. Birják többen" [4]
Simaság 1928-ban jött létre a korábbi Simaháza és Felsőság egyesítésével. A település történelme során mindvégig Sopron vármegyéhez tartozott. Az 1950-es évek közigazgatási változásai idején került Vas megyehez.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mária Magdolna templom közepkori eredetű, első említése 1338-ban történt . A templomot 1754-ben a Festetics család építtette újjá, majd 1800-ban későbarokk stílusban építették át. A bejáratnál található Szent László és Szent István szobrokat Dietrich Antal alkotta.
- Festetics-kastély
Itt született[szerkesztés]
- 1755. december 31-én Festetics György a keszthelyi Georgikon alapítója.
- 1762-ben Festetics Imre nagybirtokos, genetikus
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Simaság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||

