Vönöck

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vönöck
Vönöck címere
Vönöck címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Vas
Járás Celldömölki
Kistérség Celldömölki
Jogállás község
Polgármester Palotai László[1]
Irányítószám 9516
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 733 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 42,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vönöck (Magyarország)
Vönöck
Vönöck
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 46″, k. h. 17° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 46″, k. h. 17° 09′ 30″
Vönöck (Vas megye)
Vönöck
Vönöck
Pozíció Vas megye térképén

Vönöck község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Celldömölktől 7 km-re északi irányban fekszik

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vönöck a Kemenesalján húzódó, 850 lélekszámú, többutcás, szalagtelkes község. A bazaltvulkán a „tanúhegytől”, a Ság hegytől 7 km-re terül el északi irányban. A község nevét legkorábban 1265-ben említik meg írásos formában. Története során végig köznemesek, kisnemesek birtokolták.

A településnek vasútállomása volt az 1897. december 19-én megnyitott Nezsider–Celldömölk-vasútvonalon, amelynek Fertőszentmiklós és Celldömölk közötti szakaszát 1979. május 26-ával szüntették meg. A település állomásán történt a GYSEV legnagyobb balesete 1942. június 30-án. Emberi mulasztás miatt 80 sérültet és négy halottat követelt a Sopronba tartó BCmot 16 pályaszámú motorkocsiból és két mellékkocsiból álló szerelvény, amikor szinte fékezés nélkül belerohant a nyílt pályán, Vönöck állomás bejárati jelzője előtt álló vegyesvonatba.


Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1903-ban épült neobarokk-neoklasszicista stílusú kastély, melyet Miskolczi Imre építtetett. Később a Pfeiffer-család, majd a Karátsony-család tulajdonába került. Az épületet gondozott park veszi körül.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1903-ban épült neobarokk-neoklasszicista stílusú kastély, melyet Miskolczi Imre építtetett. Később a Pfeiffer-család, majd a Karátsony-család tulajdonába került. A kastélyban 59 évig általános iskolai képzés folyt. Az épületet gondozott park veszi körül.

Az evangélikus templom

Miközben az 1500 és 1600-as években hazánkat dúlja a török, a reformáció hatása a mi községünk népére is kihat. Vas megyében, már 1536-ban Nádasdi Tamás főnemes védnöksége alatt virágzó evangélikus gyülekezetek jönnek létre Kemenesalján. A régi feljegyzések szerint Vönöck községben az iskolai oktatás 1570 táján indulhatott meg.Először evangélikus iskola és tanító volt a községben. Az első tanítók neveit nem ismerjük. De az ismerteket felsoroljuk. Farkas Mátyás 1706-tól 1725-ig. 1788-tól Rácz József, 1803-tól Sólyom János, 1808-tól Matisz András, 1840-ben Marton Gábor, 1856 Bognár Sámuel, majd Nagy János, 1857-től Szily Pál. Szily Pál tanító, huszár őrmesterként vett részt a szabadságharcban. Községünk lakossága nagy tisztelettel beszélt róla. Szakállat viselt, hogy az arcán levő kardvágást eltakarja. A vönöcki evangélikus temetőben van eltemetve, utcát is neveztek el róla.

Szily Pál tanítót követte Nagy Pál aki ebben az évben énekkart is alapított. Az iskola több alkalommal is leégett.

1796-ban építette az evangélikus egyházközség a hívek nagymérvű társadalmi segítsége mellett a torony nélküli templomot. 1903-ban épült az evangélikus templomnak a tornya. Ez évben szűnt meg az evangélikus lelkészlakás előtt levő fából készült kettős harangláb, miután a harangok a toronyba kerültek.

Bővül az iskolai oktatás. 1900-ban megszervezik az evangélikus iskolánál a II.sorszámú tanítói állást. Az iskola vezetője Weber Gyula, a másodtanító Hajas Dénes, majd 1901-től Nagy Kálmán 1903-tól Papp Sándor, majd Dömötör Vince aki elesett az I. világháborúban. A háború előtti kulturális élet csak a 20-as évek elején zökkent helyre. Az evangélikus fiatalok a Boda féle kocsmaépület egy szobáját bérelték ki. De ez a helyiség nem volt megfelelő, 1932-ben társadalmi munkával ifjúsági otthont építettek.

Férfikarként, mint egyházi énekkar indult, de az 1930-as évek végétől részt vett a községi ünnepeken is. Az énekkar egyházmegyei versenyeken is részt vett. Emlékezetes énekkari számai: „A reményhez” és „A madár fiaihoz” című dalok.

Nagy Pál után Weber Gyula, Böröcki Vilmos, Rácz Endre és 1947 után Bognár Sándor volt az énekkar vezetője.

1933-ban telepes rádióval az evangélikus ifjúság is rendelkezett. (A rádiók száma ez időben 4-5db. volt a faluban). 1938-ban kap villanyt a község.

Vönöck híres emberei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vönöck települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]