Viszák
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Viszák | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség 2012-ig | Őriszentpéteri |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Avas József[1] |
| Irányítószám | 9932 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 249 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 24,58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Viszák
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Viszák
Pozíció Vas megye térképén
|
|
| é. sz. 46° 52′ 55,38″, k. h. 16° 29′ 30,19″ | |
| Viszák weboldala | |
Viszák község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Viszák az Ivánc – Pankasz, illetve Őrimagyarósd útelágazásokból közelíthető meg az Őrség belső részén. Középnagyságú település. 386 fős lakossága (1980), ami 287 főre csökkent (2001).
Története [szerkesztés]
Történelme az Árpádok koráig nyúlik vissza. Első okleveles említés Lugossal és Ivánccal együtt 1237 ellőttről való „Vyzaah” alakban. Nevének eredete a magyar „vissza-ág” azaz visszakanyaradó patak jelentésű szóösszetételre vezethető vissza (Kniezsa István). A gyakori német betörések megakadályozására a királyok az ország nyugati határára katonai szolgálattal tartozó "szabadalmas őrállókat", őröket telepítettek. Az ország határát jelentő erdőségekből és mesterséges torlaszokból álló ún. "gyepű" Szent László király idejében a Lugos-Szalafő vonalon húzódott. Viszák a középkorban egy birtokot képezett Ivánccal, Szentmártonnal, Németfaluval, Miskefalvával, Alsó- és Felsőlugossal. Földesura Ajakas másképpen Ivánczy család volt 1355-től 1650-ig, majd ezután a Szepes vármegyéből származó Sigrayak lettek. A török hódítóktól más szerencsésebb falvakhoz képest többet szenvedett: először 1582-1598 között néptelenedett el, majd átmeneti gyér népesség után török kiűzése után újra lakatlanná vált. Csak a Rákóczi-szabadságharc után jelentek meg Viszákon az első telepesek. Az első foglalóknak Sigray József telepítő levelet adott, mely számos kedvezményt tartalmazott számukra. Az 1700-as évek végére a beköltözések és házasodások következtében három felekezet híveit magába foglaló falu lett: reformátusok az Őrségből (Ispánk, Pankasz), evangélikusok Őrimagyarósdról, Szőcéről, katolikusok a Sigray birtokról jöttek. Viszák ősi falumagja –csakúgy mint ma- az ősi vízszerzőhely, a patak mellett feküdt. A középkorban egy ideig két Viszákot említenek az írások, 1460-ból még egy kis kápolnáról is tudunk a falu déli részén. A mai településszerkezet sokat megőrzött az eredeti formából. 1857-ben a tagosításkor még borona falu volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
-Viszák közterén található Sibinger Miklós alkotása, a kitelepítettek faszobra, amelyre a három viszáki kitelepített család, a Böhm, a Török és a Dávid nevét vésték.
-A budapesti Szabadság-szobor modellje, Gál Erzsébet , viszáki születésű volt. A lánya pedig híres festőnő, Turánszki Éva .
-Szarvas József, a Nemzeti Színház művészének a Pajtaszínháza, mely már 2006 óta működik és minden évben rendszeresen rendezvényeknek ad otthont. Például: március 15-ei, október 6-ai és október 23-ai emlékünnepségeknek, illetve bekacsolódik a Viszáki Falunapok (Pajta-napok) rendezvényeibe.
-A méltán híres viszáki Asszonykórus 2005-ben ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját
Testvértelepülése [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez a Vas megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
