Vasszilvágy
| Vasszilvágy | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség 2012-ig | Szombathelyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szabó József[1] |
| Irányítószám | 9747 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 413 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 35,00 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vasszilvágy
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Vasszilvágy
Pozíció Vas megye térképén
|
|
| é. sz. 47° 17′ 55″, k. h. 16° 45′ 15″ | |
| Vasszilvágy weboldala | |
Vasszilvágy község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szombathelytől 15 km-re északkeletre, a Gyöngyös-sík északi részén fekszik. Két falurésze a Hosszú-víz mentén fekszik, délnyugatról a Rátka-patak, délkeletről a Kőris-patak határolja.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a régi magyar szilvágy (= szilvafákkal benőtt hely) főnévből származik. Az egyesítés után előbb Kétszilvágy volt a neve, később a mai nevet állapították meg.
Története [szerkesztés]
A község területén már a római korban épületek álltak, a templom építése során számos római cseréptöredék és épületmaradvány került elő. A feltárt sírok tanúsága szerint már a honfoglalás előtt település állt itt, ahova annak lakói temetkeztek. A mai falut 1217-ben Zyluag néven említik először. A templom régészeti feltárása során derült ki, hogy az középkori eredetű, oltárlapjában Nagy Lajos király szerencsedénérját is megtalálták. A templomhajóban, mely 14. századi építésnek bizonyult feltárták a középkori templom festésének több részletét is. 1549-ben két kastélyt említemnek itt a Szelestey és Zarka családok tulajdonában. A 16. században lakói protestáns hitre tértek. 1673-ban itt tartottak protestáns kerületi gyűlést. Alsószilvágy köznemesi község volt, melyet története során Kis- és Nemesszilvágynak is neveztek. A 19. században Reidiger Károly birtoka, majd 1918-ban a felsőszilvágyival együtt Bezerédj Imre vásárolta meg. Felsőszilvágy régi birtokosa a Talián család volt, magyar kisbirtokosok lakták.
Fényes Elek szerint "Szilvágy (Alsó-), magyar falu, Vas vmegyében, 174 kath., 28 evang., 5 zsidó lak. F. u. Tallián, Gál stb. Ut. p. Szombathely 1 1/2 óra. Szilvágy (Felső-), magy. falu, Vas vmegyében, 203 kath. lak. Kath. paroch. szentegyház. Szép kastély és kert. F. u. Tallián Antal, cs. k. kamarás. Ut. p. Szombathely." [3]
1910-ben Alsószilvágynak 233, Felsőszilvágynak 325 magyar lakosa volt. A mai települést 1935-ben egyesítették Alsó-, és Felsőszilvágy községekből előbb Kétszilvágy néven, majd nevét a maiban állapították meg.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma nagyon régi, középkori eredetű. Mai formáját az 1769-es átépítés után nyerte el.
- A templom alőtt 1732-ben készített Szenvedő Krisztus szobor áll.
- Eklektikus stílusú Bezerédy-kastély
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1949. november 24-én Devecsery László író, költő, tanár.
+ Itt született 1948. szeptember 24-én Pődör György költő, mérnök-tanár, ásványgyűjtő
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vasszilvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
