Kemenesszentmárton
| Kemenesszentmárton | |
 |
|
| Kemenesszentmárton légifotója az erődtemplommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség 2012-ig | Celldömölki |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Jován János Attila[1] |
| Irányítószám | 9521 |
| Körzethívószám | 95 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 203 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 47,32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kemenesszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Kemenesszentmárton
Pozíció Vas megye térképén
|
|
| é. sz. 47,29333°, k. h. 17,16655° | |
Kemenesszentmárton község Vas megyében, a Celldömölki kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Kemenesalja északkeleti részén, a Cinca-patak mellett fekszik. Határa jellegzetes kemenesaljai hullámos síkság, mely szinte teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll, bár találunk kisebb erdőfoltokat a falu nyugati és délkeleti határában is. A Cinca partjai mentén még néhol fellelhetők az egykori árterek növényzetének maradványai. Mellékága, a kicsiny Rőke ér felső szakaszánál, a Cser elsimuló lankái alatt vizenyős rétek borítják a felszínt.
Története[szerkesztés]
A falu határa ősidők óta lakott hely, ezt bizonyítják azok a régészeti leletek, melyek a Felső-Marcal-melléke dűlőből, illetve a Cinca pataktól északra emelkedő dombhátról gyűjtöttek be. Köztük találhatóak újkőkori, réz-és bronzkori, valamint bronzkor végi emlékek is. Az innen származó bronzkincs többek között kard-, sarló-, és baltatöredékek, ma a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatóak.
A római idők emléke az a korabeli hadiút, amely a falu határában, Kemenessömjén - Vönöck irányába vezetett. Kiemelkedő, kavicsos domborulatként nyomai még ma is fellelhetők a szántásokon.
Első írásos említése (Zenthmarton) már templomára is utal. 1592-ben hódolt először a törököknek. 1643-ban engedélyt kértek a megyétől a hódolásra, vagy segítséget a támadók ellen, hogy lakóhelyükön maradhassanak. Mindezek ellenére 1685-ben elnéptelenedett településként tartották számon.
Története során korábban többnyire kisnemesek birtokolták, 1744-ben a 143 férfiból 77 volt nemes. Hosszú ideig a környék jelentős evangélikus vallási központja volt, Vönöck és Szentmárton közös prédikátora lakott itt. Itt született Füzy János nemes, az 1610-es évek környékén.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Erődtemplom - A falu közepén álló templom a XIII. században épült. Szent Márton tiszteletére szentelték. Az épületet török elleni harcok idején a Rába védővonalának erődítményévé alakították. Ennek emlékei az oldalfalakon látható lőrés-szerű ablakok. A templom ívelt szentélye keskenyebb a hajónál. Tornya, mely keleti homlokzat előtt áll, jóval későbbi átépítés nyomait viseli.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A Kemenesvidék települései
- Kemenesszentmárton - Templom - a Vas megyei várak honlapon
- Kemenesszentmárton a Via Sancti Martini honlapján
- Légifotók Kemenesszentmártonról
 |
Ez a Vas megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||
