Boba
| Boba | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség 2012-ig | Celldömölki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 9542 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 817 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 74,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Boba
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Boba
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,1817°, k. h. 17,1882° | |||
| Boba weboldala | |||
Boba község Vas megyében, a Celldömölki kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Vas megye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, a Kemenesalján, a Ság és a Somló között terül el Boba község. A szomszédos Nemeskocs, mellyel Boba közigazgatási egységet alkot, szintén kisközség, Bobától északra fekszik.
Az öntésiszappal fedett pannon kori rétegek nem rejtenek számottevő ásványkincset, bár a megyehatár túloldalán fekvő szomszédos községek területén kavicstermelés folyik. A Marcal folyó medencéjében elterülő kis falu éghajlatát nagymértékben meghatározza a víz és a hegyek közelsége. A mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú községben évi 1950-2000 a napsütéses órák száma, 10 °C évi átlagos hőmérséklet mellett. Az átlagosan 700 mm csapadék jelentős többletet okoz a vízmérlegben, amit a sok vizenyős rét, a belvízcsatornák is bizonyítanak. A falu határában a lápos réti talajok a jellemzőek.
A falu a megyeszékhelytől 60 km-re fekszik. A Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalból innen ágazik ki a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal. A 10 km-re levő Celldömölk város meghatározó szerepet tölt be a környékbeli községek, így Boba életében is.
Története [szerkesztés]
Az ásatások során előkerült leletek azt bizonyítják, a jelenlegi falu területén már a kora vaskor-ban (i. e. 500 körül) is laktak módosabb emberek. A Kismezőnél feltárt tumulusban 3 db 30 centiméteres vaslándzsát és cserépedényeket is találtak. Ezek jelenleg a Székesfehérvári Múzeumban tekinthetők meg a Lázár Gyűjtemény darabjaként. A római kor jelenlétét igazolják a régészeti ásatások során római kori sírokból előkerült edények, ékszerek és illatszeres üvegek.
A község eredete a 13. századig nyúlik vissza. Ekkor már létezett a sokat emlegetett „Vadasüllés”, a későbbi Bucsfa, a bobai és a nemeskocsi régi temetők helyén.
A hagyomány szerint IV. Béla ajándékozta ezt a területet egy Babay nevű vitéznek hősies tetteiért. Az ő nevéhez fűződik a község keletkezése, az ő leszármazottjai között emlegetnek ma is több élő családot: Bobai, Győrffy, Lórántffy, Porkoláb. Az ősi birtokon 1407-ben osztozik a Bobay család, mely 1418-ban Zsigmond királytól nemesi oklevelet kapott.
A községet 1563-ban új adományként kapta a Móritz család. Később a Porkoláb nevet felvett ágazatból nemes Babai Porkoláb Pál 1849-ben visszakapja Boba részeit.
A falubeli családok között tizenhat család nagyobb vagyonnal rendelkezett, a lakosság zöme azonban szegény volt. A község népességének alakulásáról 1785-től találhatók statisztikai adatok. Ezek azt bizonyítják, hogy a lakosok száma nem nagyon változott. Az 1830-as évektől jelentős létszámnövekedés tapasztalható. Ezt a növekvő tendenciát az sem szakította meg, a faluban is sok halottat követelt 1849-ben a kolerajárvány. Majd egészen 1920-ig stagnálás mutatkozik, ekkor azonban jelentősen megnövekszik a lakosság létszáma.
A falu első okleveles említése 1211-ből való. Ekkor Boba néven említik, de később másfajta neveken is megjelenik:
- 1271-ben, 1390-ben és 1464-ben: Boba
- 1336 – 1482: Baba
- 1773-ban, 1786-ban és 1799-ben: Bába
- 1799-es dokumentumon a Beits elnevezés is szerepel
- 1808 – 1836: Bába
- 1863 – 1907: Boba
A régi időkből sértetlen levelek is fennmaradtak, melyeket a falu lakosai féltve őriznek az utókor számára. A nemrég megnyílt falumúzeumban egy-egy darab megtalálható ezek közül.
Nevezetességei [szerkesztés]
Könnyen megközelíthető Bobáról, igaz csak gyalogosan, vagy gépjárművel a kb. 8 km-re lévő borgátai termálfürdő, vagy az egyházashetyei Berzsenyi Dániel szülői ház. Mind a Ságra, mind pedig a Somlóra eljuthatnak a túrázni vágyók közúton, kerékpárral.
- Evangélikus templom: 1783 augusztusában kezdte el építtetni Lakos Ádám lelkész, egy év múlva felszentelték. A torony 1820-ban készült el.
- Katolikus templom: Alapkőletétele 1929. szeptember 8-án, vasárnap történt.
- Harangtorony: A falukép jellegzetes eleme, 1841-ben épült, harangja 1762-ből való. 1967-ben renoválták.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Boba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
