Szombathely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szombathely
Szombathely Main Square.JPG
A szombathelyi Fő tér
Szombathely címere
Szombathely címere
Becenév: A nyugat királynője
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szombathelyi
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP-Pro Savaria)[1]
Irányítószám 9700
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 77 566 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 813,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 97,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szombathely (Magyarország)
Szombathely
Szombathely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 16° 37′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 16° 37′ 07″
Szombathely (Vas megye)
Szombathely
Szombathely
Pozíció Vas megye térképén
Szombathely weboldala

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel, szlovákul Kamenec) Magyarország egyik legrégibb városa (a római korban Savaria), amelyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye (a korábbi Vas vármegye) székhelye. 1990-től megyei jogú város.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m, de mivel dombokra épült, a városon belül is jelentős szintkülönbségek vannak.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárokat.

Német neve, Steinamanger jelentése: 'kő a mezőn'. A város nyugati határa magyarul néven is ismert volt, ami a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Savaria romjaira utal.[3]

A latin Savaria vagy Sabaria név a városon átfolyó Gyöngyös-patak ókori latin Sibaris nevéből származik, ami a patak német nevében (Zöbern) is fennmaradt.[4] Eredete az indoeurópai seu (= nedv, vizes) szóra vezethető vissza.[5]

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város címeréről az önkormányzat 8/1991 (V.23.) sz. rendelete szól. A város címere, mely egy 1734-ből származó polgári könyv kezdőlapján szerepel, a Gyöngyöskapu a fal egy részét és a kapu fölött álló kis tornyot ábrázolja. A torony egyik oldalán egy csillag, a másikon a félhold áll. Ezt a címer alkalmazták már a város által kiállított régi pergamen okmányokon is, mint függő pecsét, így például a megyei levéltárban őrzött, 17. században kiállított megyei házvásárlási okmányon.

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szombathely népessége a város vasúti csomóponttá való válásával és a betelepülő iparral egyetemben indult gyors iramban növekedésnek. A szocializmus idején a város népességnövekedését a központi fejlesztések és a környező falvak népességének elszívása biztosította. A rendszerváltást követően a népesség drasztikusan csökkenni kezdett az országos mutatókkal egyetemben. A megyeszékhely nem tudott kellő számban és árban kedvező kertes, családiházas lakóterületeket kínálni, azért a kiköltözések nagy száma miatt a város lakossága fogyott, miközben a környező agglomerációs településeken ugyanakkor jelentős népességnövekedés ment végbe: Vasszécseny, Táplánszentkereszt, Torony, , Perenye, Gencsapáti, Balogunyom. 2000-2009- között lassult a népességfogyás 2009 és 2010 között pedig a nem hivatalos adatok szerint enyhén emelkedett. Becslések szerint az elmúlt 3 évben kb. 500 osztrák állampolgár telepedett le Szombathelyen.

A következő táblázatban láthatjuk miként változott a város népességszáma 1870 óta:

2009-ben a KSH adatai szerint a lakások száma 81 037 volt.

Szombathely története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város ókori története (Savaria)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ízisz szentély

Szombathely területe ősidők óta lakott, amit az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A város területének a Pannónián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost létesítsenek. Kr. u. 43-ban Claudius császár colonia rangra emelte Colonia Claudia Sabariensum (Savariaiak claudiusi kolóniája) néven. A név alakja az évszázadok során Sabaria-ra változott. A város Felső-Pannónia (Pannonia Superior) vallási központja lett, palotája, fürdője, amfiteátruma épült. Savaria központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között.

Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta Szent Quirinus sisciai püspök kivégzése, akit itt dobtak a megáradt Sibaris-patakba, malomkővel a nyakában. Itt szenvedett vértanúhalált két társával Szent Rutilus, Szent Iréneusz és sok más keresztény, akiknek nevét nem jegyezte fel a történelem.

A keresztényüldözéseknek Nagy Konstantin császár hatalomra jutása vetett véget, ő a szarmaták elleni hadjárata során 356-ban hosszabb ideig időzött Sabariában is. A császár uralkodása alatt átszervezte a tartományokat és a várost Pannonia Prima tartomány székhelyévé tette. Itt született az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours püspöke lett.

Valentinianus császár halála után 377-ben a hunok kezdték elözönleni Pannóniát, Macrinus, a tartomány prefektusa saját seregének feláldozásával sem tudta megakadályozni a hunok és a velük szövetséges barbár népek hódítását, de a falakkal körülkerített város még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost csak Attila hun király tudta elfoglalni 441-445 között. A hunok pusztítását a 456-ban bekövetkezett földrengés tetőzte be, amely lerombolta a várost.

A város a középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A súlyos pusztítások ellenére a város folyamatosan lakott maradt, városfalait helyreállították, a római épületek helyére azok anyagának felhasználásával kevésbé pompázatos lakóépületek épültek. A falak védelmet nyújtottak a lakosság számára. A latin nyelvű lakosság ugyan nagyrészt Itáliába menekült, de helyükre keleti gótok, majd longobárdok érkeztek, akik keveredtek a helyi lakossággal. 567-ben Alboin longobárd király behívta szövetségesül a Baján kagán vezette avarokat, akik segítségével legyőzte a gepidákat. Az új szövetséges azonban túl erősnek bizonyult, így a longobárdok Itáliába távoztak, helyükre avarok, majd azok segédnépeiként szlávok érkeztek. A 8. századra azonban az avar hatalom meggyengült és 795-ben a frank sereg döntő vereséget mért rájuk. A hadjáratból hazafelé tartó Nagy Károly frank király elzarándokolt Szent Márton szülővárosába, Savariába.

A szombathelyi ferences templom

805-ben Nagy Károly az avarok szállásterületéül a Duna és Savaria közti területet jelölte ki. Arnulf keleti frank király 875-ben a várost a salzburgi érseknek adta. Valószínűleg ekkor épült meg az egykori római központi fürdő épületének felhasználásával a vár is, amely kezdetben egy erődített lakótorony lehetett. Átmeneti morva uralom után 900 körül a várost elfoglalták a magyarok.

1009-ben Szent István a várost az újonnan alapított győri püspökségnek adta. Sokat szenvedett 1042 és 1044 között a III. Henrik német-római császár és Aba Sámuel közötti harcokban, de még többet a tatárjáráskor. Ekkor a tatárok bevették és teljesen elpusztították a várost, a lakosság a környező erdőkben ásott vermekben keresett menedéket – az erdőt a nép sokáig vermes erdőnek nevezte.

1407-ben Szombathely városi rangot kapott. 1440-ben a város mellett győzte le Cillei Ulrik hada I. Ulászló király seregét, majd a felek itt kötöttek békét 1441. április 19-én. Alig fél évszázad múltán III. Frigyes császár fiának, Miksának serege ostromolta meg a várat, de Tamás győri püspök várőrsége az ostromot még visszaverte, 1490-ben azonban a város mégis Miksa birtokába került. 1491-ben a pozsonyi szerződés a várost visszaadta Ulászlónak. A város a győri püspökök kegyéből számos szabadalommal és kiváltsággal rendelkezett. Fejlődésére nagy befolyással volt, amikor 1578-ban az országgyűlés határozata alapján a vasvári káptalant Szombathelyre költöztették át, ettől kezdve Vas vármegye székhelye lett. Ekkor a vár körüli addig üres területekre új épületeket emeltek, iskolái a jezsuiták irányítása alatt nagy virágzásnak indultak.

A fellendülésnek 1605-ben Bocskai István hadjárata vetett véget. A Némethy Gergely vezette több ezres sereg megostromolta és bevette a várost és a várat. A városi levéltár iratait Németújvárra menekítették, de azok az ott keletkezett tűzben megsemmisültek.

A város története az újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újkor kezdetén a töröktől való állandó félelem tartotta rettegésben a várost. 1664-ben a a török sereg egészen Szentgotthárdig hatolt be a vármegyébe, de ott vereséget szenvedett. 1683-ban újabb nagy török hadjárat indult Bécs ellen, a Bécs alatt vereséget szenvedett török sereg fosztogatva vonult vissza, de Szombathelyt a városfalak ezúttal is megvédték. A török kiűzése nagy megkönnyebbülést jelentett a városnak is, és mivel a 17. század végi kuruc harcok nem érintették, viszonylag békésebb időszak következett.

A Rákóczi-szabadságharc hírére a város a fejedelem mellé állt, 1704-ben 36 hajdút állított ki és nagy mennyiségű ellátmányt szállított Ocskay László táborába. Rövidesen azonban császári hadak szállták meg és 1705 novemberéig császári kézen maradt. Ekkor a Heister tábornokot Szentgotthárdnál megszalasztó Bottyán János kuruc serege szabadította fel. 1706 elején ismét császári kézre került, de az év végén újra a kurucok voltak az urai. 1707 elején maga Bottyán is a városban rendezte be főhadiszállását. Két hónap múlva Rabutin császári serege vonult be a városba, júniusban már újra a kurucoké volt. Bottyán felkelésre szólította fel a környék nemességét és a felhívásra 7000 fegyveres gyűlt össze, mellyel Bottyán Stájerországra támadott. Válaszul Starhemberg tábornok császári serege tört be az országba és a város 1710-ben császári kézre került.

Alig ért véget a hadak pusztítása, júniusban szörnyű pestisjárvány sújtotta a várost, amelynek 2000 lakos esett áldozatul. A csaknem kipusztult városi népességet a környékről bevándorlókkal pótolták, akik legnagyobb része Kőszeg, Rohonc és Pinkafő környékéről bevándorolt németajkú polgár volt. A város magyar polgárságát elveszítve ettől kezdve német jelleget öltött, ezzel a város virágzásának új szakasza indult meg. Zichy Ferenc győri püspök támogatásával 1772-ben megépült a gimnázium, majd 1777-ben Mária Terézia királynő megalapította a szombathelyi egyházmegyét, és annak élére egy rendkívül művelt és széles látókörű embert, Szily János püspököt nevezte ki. Az új püspök máris nagy lendülettel látott munkához, lebontatta a rossz állapotú várat és a vártemplomot, és helyére nagyszabású épületeket emeltetett. Ekkor épült meg a székesegyház, a püspöki palota és a környező egyházi épületegyüttes. 1793-ban megnyílt a a bölcseleti iskola, ahol gróf Széchenyi István is tanult.

A vármegyeháza
A színház épülete 1880-ban.

1809. május 31-én I. Napóleon francia hadai vonultak be a városba, a város piacterén kisebb harc bontakozott ki a várost védő magyar nemesi sereg és az ellenség között. A franciák 110 napig tartották megszállva a várost, ezalatt tervezték meg francia mérnökök a megyeházát és a Szily János u. és a Petőfi Sándor u. sarkán álló épületet. Az 1817-ben keletkezett nagy tűzvészben a város kétharmada leégett, 1831-ben pedig kolera pusztított.

Az 1848. márciusi pesti forradalom híre itt is nagy lelkesedést keltett. A megyei közgyűlés március 17-én Horváth Boldizsár főjegyző vezetésével elfogadott egy 16 pontból álló petíciót, amelyben hitet tett az új eszmék mellett. Kossuth szavára a város is megmozdult, december 10-én a székesegyházban nagy ünnepséggel szentelték meg a 44. honvédzászlóalj zászlaját. December 28-án császári csapatok szállták meg a várost és a nemzeti jelképek eltávolítására szólították fel a lakosságot. A harcok Szombathelyt nem érintették, mindvégig császári kézen maradt.

1866-ban a porosz-osztrák háború költségeihez a város 13 önkéntessel és pénzzel járult hozzá. 1867-ben, a kiegyezés utáni új kormány igazságügyi minisztere a város képviselője, Horváth Boldizsár lett. Neki is köszönhető, hogy a város a 19. század utolsó évtizedeiben gyors fejlődésnek indult, lakossága elérte a 20 000 főt. 1865-ben megépült a nagykanizsai vasútvonal, majd az 1871-es és 1872-es újabb vasútépítések a várost a Nyugat-Dunántúl közlekedési csomópontjává tették. 1885-ben a szomszédos Ó-Perint és Szentmárton községeket egyesítették a várossal.

1890. novemberében elkészült az első aszfalt borított járda az Úri - ma Széchenyi - utcában. Az aszfalt burkolat ötletét még 1870-ben a Vasmegyei Lapok ajánlotta a szombathelyi városvezetés figyelmébe párizsi példára ahol már elterjedt a por -és sármentes, nesztelen járást biztosító burkolat.[6] A város fellendülésének nagy korszaka Éhen Gyula polgármester idején kezdődött. 1895 és 1902 között megépült a vízvezeték- és csatornahálózat, az utcákat szilárd burkolattal látták el. 1900 júniusában például a Szily János utca kapott kavicsburkolat helyett aszfalt kialakítást. Új közlekedési eszközként megjelent a villamos, amely a vasútállomást kötötte össze a városközponton keresztül kelet-nyugati irányban a Kálvária templommal. Felépült a városi Kaszinó és a Nagyszálló épülete. Megalakult a Fehérkereszt Egyesület és megépült a gyermekmenhely, amely a vidéken az első ilyen intézmény. Megalakult a városi Kultúregyesület, a városban pezsgő társadalmi élet alakult ki. Négy évtized alatt a város lakossága megnégyszereződött. Brenner Tóbiás polgármestersége alatt 1904-ben megindult a zenei oktatás a Zeneiskolában, megalakult a város szimfonikus zenekara. Megépült a városi Kioszk épülete, a népfürdő, a múzeum, a domonkosok és a karmeliták kolostora és az erdei iskola. Emellett számos díszes palota épült a belvárosban is.

A modern Szombathely kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szombathely várostérképe 1904-ből

Az első világháború és annak következményei visszavetették a város fejlődését. A trianoni békeszerződés következtében Vas vármegye elveszítette nyugati – többségben német ajkú – területeit. Az országhatár mindössze 10 km-re került a várostól. Ezzel a város megszűnt Nyugat-Magyarország központja lenni. A város egyik színhelye volt az első királypuccs eseményeinek. Ide érkezett 1921. március 26-án IV. Károly király, és a püspöki palotában tanácskozott a Teleki-kormány képviselőivel. A város hatalmas lelkesedéssel fogadta, innen indult Budapestre, ahol a puccskísérlet kudarcot vallott. Kiheverve a hanyatló korszakot az 1920-as évektől újabb fejlődési korszak kezdődött. Új városrendezési terv készült. Ekkor épült az új városmajor, a csendőrlaktanya, a Leánygimnázium, a Női felső kereskedelmi iskola, a gazdasági szakiskola, az új városi bérpalota. Tisztviselői lakások és száz új szükséglakás is épült. Bővítették a városházát és a vízműveket. 1926 és 1929 között megépült a megyei kórház, az egész Dunántúl akkori legmodernebb kórháza.

A Savaria nagyszálló

A második világháború eseményei nagy megpróbáltatásokat hoztak a városnak. A menekülő nyilas államhatalom intézményei Szombathelyen és környékén rendezkedtek be, ennek következtében 1945. március 4-én a szövetséges légierő nagy erejű csapást mért a városra. A halottak száma több százra rúgott. A belváros épületeinek jelentős része pusztult el, köztük a székesegyház és a városháza. Az épületek több mint fele sérült meg. A támadás következtében Szombathely az ország ötödik legsúlyosabb károkat szenvedett városa lett.

Belváros - Szent Márton út

1955-ben egy építkezés kapcsán a Thököly és Rákóczi utca sarkán a mai ISEUM helyén találtak rá arra a régészeti lelőhelyre, amelynek 6 évig tartó kutatásával az egész szentélykerület feltátása megtörtént. 1963. szeptember 8-án pedig elkészült az ISEUM első rekonstrukciója.

1956-ban a város népe is lelkesedéssel fogadta a forradalmi eseményeket. Megalakult a Forradalmi Bizottság és a Nemzetőrség. November 4-én az oroszok váratlanul rajtaütöttek a Nemzetőrség épületén és az ott tartózkodó fiatal nemzetőröket válogatás nélkül meggyilkolták. Az első nagyobb lakótelep a Derkovits-lakótelep építése 1963-ban indult. Ezután egymás után épülnek a modern lakótelepek: a KISZ-, a Joskar Ola-, a Stromfeld-, majd az Oladi lakótelep. A városban új nagyüzemek épültek, melyek közül legjelentősebbek a Latex, a Remix, a Falco forgácslapgyár, majd a 70-es években a Rába futóműgyár.

A 20. század során a város területe számos környező község csatlakozásával növekedett. Szombathelyhez csatolták 1933-ban Gyöngyösszőlőst, 1950-ben Gyöngyöshermánt, Herényt, Kámont, Oladot, Perintet és Szentkirályt (az 1935-ben hozzá csatolt Zarkaházával), végül 1969-ben Zanatot. 1966-ban elkészült a KRESZ-park.

1973. augusztus 19-én átadták a Savaria Mozit, augusztus 20-án pedig a Vasi Múzeumfalu nyitotta meg kapuit.[7]

A 80-as években átszervezték a belváros forgalmát, a Fő térről kiiktatták a gépjárműforgalmat és az új, széles Thököly utcára terelték. Megépült a belső, majd a külső körgyűrű is. Megnyílt a Megyei Könyvtár épülete, fedett uszoda, képtár épült. 2000-ben felújították a város hagyományos történelmi karneválját, mely nemzetközi hírű eseménnyé nőtte ki magát.

A rendszerváltozás után a városnak SZDSZ-es polgármestere lett Wagner András (1990-1998) személyében, akit Szabó Gábor (Fidesz, 1998-2002), dr. Ipkovich György (MSZP, 2002-2010), majd dr. Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) követtek.

1991. augusztus 19-én Dr. Konkoly István püspök meghívására II. János Pál pápa a városba látogatott és szentmisét celebrált a repülőtéren. A Szentatya látogatásának emlékét ma is őrzi: egy-egy bronz emléktábla a Püspöki Palotában és a Székesegyházban, a térdeplő a Madonna-kápolnában, valamint a pápai oltár hatalmas keresztje a Martineum Felnőttképző Akadémia kertjében.[8]

Az 1990-es évektől megvalósult a várost elkerülő körgyűrű kiépítése, majd elkezdődött a 86-os és 87-es főutak közös szakaszának négysávosítása. A 2000-es évekre elkészült a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vasútvonal villamosítása is. Az Európai Unióhoz való csatlakozással új lehetőségek nyíltak a város előtt, hogy a nyugat-magyarországi és dél-burgenlandi térség központjává váljon. Ezt segítette a várost Felsőőrrel összekötő 89 sz. és B63-as főút új nyomvonalon való megépítése a határ mindkét oldalán, amely a két város közti menetidőt majdnem felére csökkentette. Ma a Nyugat-Dunántúli régió egyik központja.

A megújult Fő tér

Gazdasági élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban PPP-konstrukcióban 700 férőhelyes börtön épült.[9]

2012-ben megalapításra került a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot, ahol egymilliárd euró tőkebefektetést és 25 ezer új munkahely létrejöttét várják. A központ egyik központja Szombathely.

Fontosabb gazdasági szereplők:

  • BPW Hungária
  • Delphi Hungary
  • Falco
  • Jabil
  • LUK Savaria
  • Styl
  • EPCOS

Munkanélküliek száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2001.01.20. 1 644 3,09%
2002.01.20. 1 642 3,01%
2003.01.20. 1 597 2,92%
2004.01.20. 1 692 3,12%
2005.01.20. 2 131 3,97%
2006.01.20. 2 196 4,11%
2007.01.20. 1 889 3,50%
2008.01.20. 2 136 4,00%
2009.01.20. 2 265 4,23%
2010.01.20. 3 231 6,08%
2011.01.20. 2 775 5,29%
2012.01.20. 2 244 4,32%
2013.01.20. 2 464 4,79%

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városhoz csatolt egykori önálló községek

Thököly utca ma, a háttérben álló toronyházak jelölik az egykori Szentmártont

1885-ben:

1933-ban:

1950-ben:

1969-ben:

Oladi Lakótelep temploma Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére

Lakótelepek

  • Oladi-lakótelep
  • Derkovits-lakótelep
  • Stromfeld-lakótelep
  • Minerva park
  • Éhen Gyula-lakótelep
  • Joskar-Ola lakótelep
  • KISZ-lakótelep
  • Sallai-telep
  • Parkerdei Lakópark (jelenleg is épül)
  • Aranypatak lakópark

Ipari telepek

  • Pick-telep
  • Bébic-telep

Egyéb

  • Petőfi-telep (egykori nevén: Sorok-major)
  • Szünöse-major

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920. november 7-én légiposta indult Budapestre.[10] 1946. október 15-én Budapest–Szombathely belföldi légijárat (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) indult, a járat az ötvenes években megszűnt. A város reptere északi irányban Szombathely, Gencsapáti és Söpte igazgatási területén fekszik. A füves repteret a II. világháború idején egészen Pusztacsó községig kiterjesztették. Ma már csak sport- és hobbicélokat elégít ki: kismotoros és vitorlázó repülők fogadására szolgál. A város környezetében az alábbi nemzetközi repülőterek működnek: Bécs, Pozsony, Graz, Budapest, Sármellék. Savaria Airport néven új nemzetközi reptér építése tervezett Vát és Porpác községek területén, a várostól 10 km-re keletre.

6 éves tervezés után 1,5 milliárd eurósra, azaz 450 milliárd forintos beruházásra becsült Vát és Porpác közöttre tervezett, 600 hektáros nemzetközi teher- és személyszállító repülőtér, támogatás hiányában nem valósul meg.[11].

Közúti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókori Szombathely (Savaria) területét már a római korban is fontos utak kapcsolaták a birodalom többi pontjához. Az első gépkocsi Szombathelyen 1900. augusztus 7-én robogott végig, erről a Vasvármegye napilap tudósította. A jármű Szapáry gróf tulajdonát képezte, amellyel a betonhídon áthaladva a pinkafői országúton Vasvörösvárra ment. Az első motoros bérkocsit 1910-ben pedig Váradi Géza helyezhette üzembe.[12] A megyeszékhelyt ma is több fontos országos közút érinti. A 86 sz.; 87 sz.; 89 sz. másodrendű főutak a település fő közlekedési kapcsolatai az országos törzshálózattal. A 86 sz. főútvonal E65 jelzéssel európai közlekedési hálózat részét képezi, amely a történelmi Borostyánkő útvonallal egyezik meg a Balti-tenger és az Adriai-tenger között.

M86-os autóút szombathelyi szakasza

Az európai úthálózat elemei Szombathely környezetében:

A gyorsforgalmi úthálózat Szombathely környezetében a következő módon érhető el:

  • Kőszeg/Bécs felé a 87.sz. főúton az osztrák B61 és B50 sz. főutakon haladva 35 km-re érhető el az S31 gyorsforgalmi út. Az S31 és S4 gyorsforgalmi út az A2 és A3 autópályákhoz csatlakozik, ezen érhető el Semmering, Bécsújhely, Bécs, Graz. Ezen az útvonalon tervezett az M87 autópálya kiépítése.
  • Kőszeg után az osztrák B55 és B50 sz. főutakon haladva mintegy 77 km-re az A2 autópálya érhető el, Bécs felé (csomópont: Aspang).
  • A 89 sz. főutakon haladva az osztrák B63 főúton Felsőőr irányába is elérhető az A2 autópálya elsősorban Graz, Olaszország felé igénybe véve.
  • A 86.sz. főúton, illetve Csornától a 85 sz. főúton tovább haladva Győrnél az M1 autópálya érhető el. Építés alatt van az M86 gyorsforgalmi út Szombathely-Szeleste szakasza, melyből üzemel a váti elkerülő. Váttól leágazva a 88 sz. főúton Sárvár felé haladhatunk. A főút déli szakaszáról a tervezett M8, Körmend és Szentgotthárd, valamint Zalaegerszeg, távolabbi célként Zágráb érhető el.

Az Országos Területrendezési Terv (OTRT) szerint megyeszékhely és térségét a jövőben érintő új gyorsforgalmi úthálózati elemek:

  • M86 Szombathely térsége – Csorna – Mosonmagyaróvár térsége (M1)
  • M87 Szombathely (M86) – Kőszeg térsége – S31 gyorsforgalmi út
  • M9 gyorsforgalmi út Szombathely térsége (M86) – Püspökmolnári térsége – Zalaegerszeg térsége – Nagykanizsa – Inke térsége – Kaposvár – Dombóvár – Szekszárd térsége – Szeged (M5).

Mellékúthálózaton az alábbi fontosabb útirányok érhetők el: Ják, Németújvár; Pinka völgy; Vép; Csepreg és Bük.

Autópályán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014. június 28-án forgalomba helyezték az M86-os autóút Szombathely-Vát közötti szakaszát, ezzel a város gyorsforgalmi útkapcsolatot kapott.[13] Jelenleg építés alatt van az M86-os autóút több szakasza Csornáig, ahonnan a szintén kivitelezés alatt álló M85-ös autóút révén gyorsforgalmi útkapcsolata lesz 2016-ra a városnak északra Pozsony és Győrőn át Budapest felé. Készülnek az M9-es autóút tervei a Szombathely-Vasvár szakaszra, itt még 4 változat van kimunkálás alatt. A tervek szerint az M86-os Szombathely-Mosonmagyaróvár; az M87-es Szombathely-Kőszeg-(Bécs); az M9-es Szombathely-Kaposvár-Szeged között teremt összeköttetést. A város hagyományos kapcsolat rendszerét fedik a nyomvonalak, amely Bécs, Zágráb, Pozsony, Budapest felé orientálódnak.

Vasúti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútállomás helyreállított épülete
A pályaudvar a gyalogos felüljáróról

Szombathely már a 19. század végére fontos vasúti csomóponttá vált. 1865-ben kiépült a Bécsújhely–Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal és a szombathelyi állomásra hamarosan befutott az első szerelvény. 1872-ben átadták a Budapest, valamint a Graz felé vezető Szombathely(–Szentgotthárd)–Gyanafalva vonalat is, így Szombathely alig egy évtized alatt vasúti csomópont lett. 1883. augusztus 15-én átadták a Kőszeg–Szombathely, 1888. december 12-én pedig megnyitották a Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat (utóbbin a párizsi békeszerződés után) az államhatáron átmenő forgalom 1953. március 1-jén szűnt meg, Bucsuig[14] 1960. január 1-jéig maradt csak fent a forgalom, napi 5 vonatpárral, később a pályát felszedték). 1891. november 9-én nyitották meg a Pozsony–Porpác(–Szombathely) közötti 123 km hosszú vasútvonalat. 1982. május 21-én elkészült a Porpác állomás[15] és Szombathely közötti második vágány 13 km hosszban. 1894. december 9-én megnyitották a Szombathely–Rum-vasútvonalat, amit 1974. május 25-én zártak be. A 20. század elején már kilenc irányba futnak innen a vonatok, naponta 84 szerelvény érkezik és indul tovább a szombathelyi állomásról.

Szombathely vasútállomásának mai felvételi épülete a 20. századdal egyidős: 1900 óta szolgálja a szombathelyi utazóközönséget. A monumentális épületet Posel Gusztáv tervezte, az akkoriban divatos szecessziós-eklektikus nagyvárosi pályaudvarok mintájára. Az állomásépület felújításával 2006 őszére végeztek.[16] A belvárosban található az egykori MÁV Szombathelyi Területi Igazgatóság székháza.

Szombathely jelenleg Kőszeg, Körmend, Porpác, Celldömölk, Vasvár irányából közelíthető meg vasúton. Közvetlen összeköttetésben áll a jelentősebb városokkal, így Budapesttel, Győrrel, Péccsel, illetve Szentgotthárdon keresztül Graz-cal, és Sopronon keresztül Béccsel, illetve Bécsújhellyel.

2012. október 18-án ünnepélyesen átadták az összesen 3 szintes Csaba úti felüljáró rendszert. A beruházás 2,5 milliárd forintból épült 2011. május és 2012. októbere között. Magába foglal egy 156 m hosszú 2×1 sávos közúti felüljárót a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal és a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal felett, áthidalva a Mikes Kelemen és Sólyom utcákat is. A gyalogosok és kerékpárosok közös aluljárót kaptak a vasútvonalak alatt, amelynek hossza 52 m.[17]

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kiterjedt helyi autóbuszhálózattal rendelkezik, a helyi autóbusz közlekedést a Vasi Volán biztosítja. Régen villamos is közlekedett a városban, ami mára megszűnt. A 2009-es városi területrendezési koncepció keretében azonban újra felvetődött a villamos pálya lefektetése. Szombathelyen 2 irányban 1 pályán épülne meg a hálózat és elővárosi villamos hálózat létesülne Kőszeggel, Felsőpulyával; a tervezett váti Savaria Airporttal és Őrállással.

Kerékpár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak kiterjedt kerékpáros hálózata, jól kiépített kerékpárútja van közel 26,9 km hosszban, amelyek további fejlesztések révén 2012-ig 33 km-re bővülnek. A kerékpárutak összekötik az egyes városrészeket, és idegenforgalmi nevezetességeket. A kerékpárutak közúttól elválasztva önálló nyomvonalon és a gyalogos forgalommal közös járdákon épületek ki. Legszebb a Gyöngyös partját követő útvonal. A város környékén több kerékpáros útvonalhoz csatlakoznak, így Bucsu felé az Írottkő Naturpark és a Vashegy Kerékpárutakhoz. Déli irányba Vasszécseny Csempeszkopács és Rum felé épült ki az útvonal. A fenti útvonalakon elérhető , Ják, a Pinka-völgy, az Őrség, Kőszeg, a Fertő tó, a Rába.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arena Savaria sportcsarnok, a Falco KC otthona
James Joyce szobor Szombathely Fő terén

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évente megrendezésre kerülő rendezvények:

  • Bartók Fesztivál és Szeminárium
  • Bloomsday: James Joyce szobor és Ulysses regényének főhőse Leopold Bloom családjának itt található lakóház köré szervezett kulturális esemény
  • Lamantin Jazzfesztivál
  • Mediawave Nemzetközi Film és Zene fesztivál (2010-től Szombathelyen)
  • Savaria Történelmi Karnevál
  • Iseumi Szabadtéri Játékok - opera és musical előadások a világ 3. legnagyobb Iseumában
  • Márton-napi Vásár
  • Szent György-napi Vásár
  • Savaria Nemzetközi Táncverseny
  • Szent Márton európai kulturális útvonal ( www.viasanctimartini.eu )

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

épülete

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi közgyűlés 2007. szeptember 27-én; 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag megszavazta Szombathely város első, állandó társulattal rendelkező kőszínházát. 2008 őszén nyitotta meg kapuit a Jordán Tamás által vezetett Weöres Sándor Színház. A színház épületét ünnepélyesen 2011. január 22-én, A magyar kultúra napján, Az ember tragédiája bemutatójával avatták fel. A színház épülete az Akacs Mihály utca 7. szám alatt található, közel a buszpályaudvarhoz! A megújult külső mellett új, légkondicionált színházterem – páhollyal, megemelt nézőtérrel, jó rálátással és kényelmes székekkel – és az első emeleten a legkorszerűbb adottságokkal rendelkező kamaraterem /Márkus Emília terem/ várja a nézőket. A színházban található egy TV-stúdió és egy hangstúdió is. A földszinten egy 80 fős étterem üzemel, amelyből átriumos terasz nyílik a szabadba, amely a szabadtéri előadások és a kertmozi helyszíne. Az étterem szintén teret ad színházi előadásoknak, beszélgetéseknek, koncerteknek ahogy az alsó szinten található próbaterem is /Stúdiószínház/, így összesen öt játszásra alkalmas helyiség áll rendelkezésre. A város megszerette a színházat és az itt élő színészeket. A művészek részt vesznek a város mindennapi életében. A WS színházban nem csak színdarabokat nézhetünk, hanem rendszeresen vannak koncertek,kiállítások,könyvbemutatók és egyéb más programok.[19]

Igazgatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkalmi vetítőhelyek után 1911-től nyílt állandó mozi a városban. A Kőszegi utcai TIT-székház helyén működött Apolló Mozi után az Uránia Udvar szálloda felőli végén állt Uránia Mozi, majd pedig 1928-tól egészen 1973-ig a Malom utca és a Király utca sarkán állt legendás és közkedvelt, emeletes nézőterű Sabaria Mozgó. A Savaria Mozit 1973. augusztus 19-én adták át. Az épületet Mátis Lajos tervezte, belsőépítész Sellyei Gábor volt. 2010-ben több ütemben megújult a környezetével együtt.[20] A város másik mozija a Savaria Plazában található, amely 2002-ben nyitotta meg kapuit.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kámoni arborétum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamikor Kámon önálló falu volt, ma már Szombathely belterületéhez tartozik. Itt kezdte meg az arborétum kialakítását az 1860-as években Saághy Mihály földbirtokos, a terület gazdája. Abban az időben a Gyöngyös-patak mentén húzódó négyhektáros tocsogós részt, láprét, égerlápos foltok, és kőris-tölgy ligeterdő borította. Az alapítót követte fia, aki rendkívül tehetséges kertépítőként a területet bővítette, és az 1930-as évekig több mint ötszáz fás szárút telepített az arborétumba, amelynek majdnem fele örökzöld volt. A II. világháború alatt a park területén katonai tábor állt, később pedig, az ínséges időkben a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Az eredmény: az 1950-es évekre – amikor az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet ismét fejleszteni kezdte – a park kétharmada kipusztult. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma mégis a Kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal. A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény. A parkban – a jegenyefenyők majd' negyven változata mellett – a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók, és igen gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható, valamint kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon. Külön említést érdemel az arborétum rendkívül esztétikus kialakítása, amelyet a tavaszvégi hónapok hangulata még emelkedettebbé tesz. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a szépséges rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárú gyűjteménye azonban az év minden időszakában virágzó fajokkal és fajtákkal várja a látogatót.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balra az egykori Zsinagóga, középen a Képtár és az újjáépülő ISEUM
Az Ízisz templom 2010-es rekonstrukciója
  • Egyházmegyei Gyűjtemény és Kincstár
  • Északi Vízmű - Vízmű Történeti Múzeum[21]
  • Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Múzeuma
  • Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház: az időszakos kiállítás megnyitása 2011. augusztus 12-én volt, hétfő kivételével látogatható. Az állandó kiállítás megnyitása 2012 márciusában várható.[22].
  • Fusz Ernő Mentőmúzeum
  • Járdányi Paulovics István Romkert
  • Savaria Múzeum
  • Smidt Múzeum
  • Szent Márton Látogatóközpont[23]
  • Szombathely katonatörténete - Katonaságtörténeti gyűjtemény
  • Szombathelyi Képtár
  • Vasi Múzeumfalu

Strandok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő
  • Tófürdő

Híres szombathelyiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gimnáziumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakközépiskolák, szakképzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ
  • Bartók Béla Zeneiskola
  • Savaria TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ savariatiszk.hu
  • Burgenlandi Felnőttképzési Intézet BFI
  • Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület TIT
  • Martineum Felnőttképző Akadémia Martineum

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A testvérvárosok elhelyezkedése a megújult Fő téren álló kövön is megtekinthető.

Szombathely testvérvárosai a következők:[24] [25]

 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Valasztas.hu
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Kiss, Gábor: Régészeti lelőhelyek és leletek emlékei helynevekben (PDF). Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
  4. Zöbern: Geschichte (német nyelven). Gemeinde Zöbern. (Hozzáférés: 2011. február 7.)
  5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 591-592. o. ISBN 963-05-4569-1
  6. (2012. december 11.) Szombathelyi elsők (10): Az első aszfaltjárda. alon.hu. Hozzáférés ideje: 2012. december 12.  
  7. (2013. november 7.) Konferencia a 40 éves Vasi Skanzen tiszteletére. Vaol.hu. Hozzáférés ideje: 2013. november 18.  
  8. H. Simon Katalin (2011. augusztus 9.). A szombathelyi pápalátogatásra emlékezünk. martinus.hu. Hozzáférés ideje: 2013. október 17.  
  9. Duna TV, Híróra, 2007. július 26. 18:00
  10. (2012. november 2.) Szombathelyi elsők (8): Légiposta Szombathely és Budapest között. alon.hu. Hozzáférés ideje: 2012. december 12.  
  11. (2012. október 27.) [hhttp://kapcsolat.hu/cikkek/bohozatta-fajult-vati-repuloter-ugye Bohózattá fajult a váti repülőtér ügye]. kapcsolat.hu. Hozzáférés ideje: 2012. december 12.  
  12. (2012. augusztus 27.) Szombathelyi elsők (4): Az első autó Szombathelyen. alon.hu. Hozzáférés ideje: 2012. december 12.  
  13. Megindult a forgalom az új Szombathely-Vát szakaszon
  14. Bucsu megállóhely a vasutallomasok.hu-n
  15. Porpác állomás a vasutallomasok.hu-n
  16. Szombathely állomás a vasutallomasok.hu-n
  17. (2012. október 18.) Átadták a Csaba utcai vasúti felüljárót. nyugat.hu. Hozzáférés ideje: 2012. október 19.  
  18. A Falco KC honlapja. (Hozzáférés: 2011. február 7.)
  19. Ölbei Lívia (2011. január 24.). Az ember tragédiájával megnyílt a Weöres Sándor Színház. Vas Népe. Hozzáférés ideje: 2011. január 26.  
  20. (2013. november 17.) Szombathely régen és ma - A Savaria Mozi. Nyugta.hu. Hozzáférés ideje: 2013. november 18.  
  21. http://www.vasiviz.hu/index.php?base=vizmu&type=kiallitas
  22. Peltzer Géza (2011. augusztus 12.). Megnyílt az Iseum Szombathelyen. Vas Népe.hu. Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 18.  
  23. http://viasanctimartini.eu/szombathely
  24. Testvérvárosaink – Szombathely.hu (letöltve: 2006. december 18.)
  25. [1] (letöltve: 2007. október 6.)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]