Kecskéd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskéd
Kecskéd címere
Kecskéd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Kistérség Oroszlányi
Jogállás község
Polgármester Grúber Zoltán[1]
Irányítószám 2852
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 2013 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 178,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kecskéd  (Magyarország)
Kecskéd
Kecskéd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 26″, k. h. 18° 18′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 26″, k. h. 18° 18′ 34″
Kecskéd  (Komárom-Esztergom megye)
Kecskéd
Kecskéd
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Kecskéd weboldala

Kecskéd (németül Kätschka) község Komárom-Esztergom megyében, az Oroszlányi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő település, Komárom-Esztergom megyében. A szomszédos Környe 4, Kömlőd 6, Tatabánya 11, míg Tata 17 km távolságra található a falutól.

Vonattal megközelíthető a Felsőgalla–Tatabánya–Oroszlány-vasútvonalon (Kecskéd-alsó vmh.) (Korábban a Tatabánya–Pápa-vasútvonalon is volt a falunak megállója, de 2007. március 4. óta itt nincs személyforgalom).

Kecskéd közelében fekszik egy kisgépes repülőtér (ICAO-kód: LHKD), amely jelenlegi üzembentartója a Tatabányai Oldtimer Aero Club. A repülőtéren vitorlázó-, motoros,- és sárkányrepülő tevékenység zajlik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskéd és környéke a kőkorszak óta tartó folyamatos lakottságáról az itt feltárt régészeti leletek sokasága tanúskodik: kőkorszaki, kora és késő bronzkori, római kori leletek kerültek itt elő a földből.

Itt, és a szomszédos Környén keresztül húzódott egy ókor-i római erődvonal, és valahol Kecskéd és Környe közelében állt a Quirinium nevű római erőd (vár).

A település nevére középkori adat nem maradt, illetve Dad és Ondód (Pusztavám) között említik a korabeli adatok Csetke (Csetkéd) települést, melynek nevét az 1238-as oklevelek Chetke néven írták.

Csetke (Csetkéd) A Csák nemzetség alapította Vérteskeresztúr-i (Vértesszentkereszt) monostor birtoka volt.

1326-ban a Csák nemzetségbeli István fiai Péter és István cserébe átadták Károly Róbert királynak. E Csetke települést Dad és Ondód között sorolták fel. Ma Dad mellett Kecskéd falut találjuk, így lehet, hogy nevét népetimológiai torzulás hozta létre Csetkéd-ből.

A települést a királyi pásztorok lakóhelyeként említik, a gesztesi vár tartozékaként tartják számon.

1379-ben Zsigmond király birtoka a terület.

A török időkben a környező településekhez hasonlóan hosszú ideig elhagyott puszta volt, mindaddig, amíg az Esterházyak birtokába került.

A községet és a környező településeket az Esterházy család vásárolta meg. Kecskédet gróf Esterházy József telepítette be német telepesekkel.

A korabeli (1700-as évek) feljegyzések a környék több mint tízezer kiváló gyümölcsfájáról és híres juhtenyészetéről írnak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990-ben Kecskéden helyezték forgalomba – az országban másodikként – a BHG által fejlesztett, ER256 típusjelű, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot. A központ teljes kapacitása 400 előfizető volt.
  • Római katolikus temploma - 1764-ben épült fel a környék híres építészének, Fellner Jakabnak tervei szerint, tornyában három harang található.
  • A községben német nemzetiségi múzeum is található.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kecskéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]