Mocsa
| Mocsa | |||
 |
|||
| Légifotó a római katolikus templomról | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség 2012-ig | Komáromi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Marschall Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 2911 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2216 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 32,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 67,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mocsa
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mocsa
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,66931°, k. h. 18,18270° | |||
| Mocsa weboldala | |||
Mocsa község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Kisalföld keleti szegletében fekszik, a Bársonyos-dombsor lábánál. Határában található a Boldogasszonyi-tó. Komáromtól és Almásfüzitőtől 11-11, Tatától 12, Kocstól 7 kilométer távolságra található.
Története[szerkesztés]
Mocsa első írásos említése 1237-40-ből való, Macha alakban. 1266-ban nagyobbrészt királyi harcos jobbágyok és pohárnok bocsárok lakták. Jövedelmét a királyné udvartartásának fenntartására rendelték. 1291-ben III. András hitvese Fenenna királyné a jobbágyok és bocsárok faluját Ladomér esztergomi érseknek adta, s ekkor határait is leíratta. Az akkori leírások alapján Mocsa több részből álló település volt. Ekkor van emlitve Általmocsa, Mocsa, Finta-Mocsája, mint különálló települések vannak említve. Finta-Mocsája a mai Boldogasszony-puszta épületeinek helyén, Általmocsa pedig a mai Mocsa helyén terült el.
A falut a törökök 1543-ban elpusztították, 1593-ban sikertelenül próbálják a betelepítését. 1622-ben népesül be újra református magyarokkal. 1738-ban elkészül a reformátusok első temploma és iskolája is, míg a jelenleg is álló 1954-ben készül el.
Fényes Elek 1851-ben írja a község leírásánál mint érdekességet:
A helység K-i részén van egy kiapadhatatlan kútforrás, mely vizével képes az egész községet ellátni, sőt az 1749-iki szokatlan nagy szárazságban az egész körül-belül fekvő vidéket ez tartotta ki vízzel.
1945-ig Komárom vármegyéhez tartozott.
A Kocs-Igmánd-Mocsa háromszögben fekvő keserűvíz források vizét egy ideig Mocsán is palackozták.
Tömörd-puszta[szerkesztés]
Tömörd-puszta a mai Mocsától délkeletre található. Ez az Árpád-korban három falut magába foglaló település volt. Az ősi települést még 1005-ben István király adta a pannonhalmi apátságnak, s e adományt 1093-ban I. László király és 1216-ban III. Ince pápa is megerősítette.
A helység névadásával kapcsolatban Györffy György megemlíti, hogy a török temir (vas) szóból magyar -d képzővel képzett TÖMÖRD helyneveink vasműves helyeken fordulnak elő, az utóbbi etimológiát támogatja a Mocsa falu Tömörd felé eső határában 1291-ben jelzett Rednek (szl. rednik-vasműves) helynév.
A tatárjárás előtt már három faluból álló Tömördön lovas jobbágyok, ácsok, kocsigyártók és udvarnokok éltek.
Templomát a mindenszentek tiszteletére építették, 1226-ban jövedelmét az apátság világítására, díszítésére fordították.
A tatárjárás a települést elpusztította, megmaradt lakói egy faluba tömörültek. Ma már csupán puszta.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mocsa római katolikus temploma 1700-ban épült, a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelték fel 1756-ban, majd 1851-ben kibővítették. Az 1800-as évek végén leégett, majd 1903-ban a hercegprímás újjáépíttette. Berendezése 18. századi, barokk stílusú. A katolikus egyházközség őriz egy értékes aranyozott, ékkövekkel kirakott ezüst kelyhet is.
- A település közepén álló 1824-ben készült Szentháromság-szobor egy pestisjárvány emlékére készült.
- 2000-ben adták át a község Emlékházát, melyben a falu múltjának emlékeit őrzik.
- Vaszary Kolos-kúria
- Oázis Szabadidőpark Az egykori bányatavak területén kialakított, kiváló vízminőségű fürdésre, kempingezésre és horgászásra alkalmas strand.
Híres személyek[szerkesztés]
- Itt született Barbay István jegyző 1764. május 30-án.
- Itt született Könyöki József (eredeti nevén Ellenbogen) régész 1829. február 19-én.
- Itt tevékenykedett Pereszlényi János református lelkész, újságíró, lapszerkesztő, költő 1862-1872 között.
- Itt tevékenykedett Somogyi István a "templomépítő" református lelkész 1950-1965 között.
Képtár[szerkesztés]
-
Községháza
-
Katolikus templom
-
Általános iskola
-
Emlékház
-
Szentháromság-szobor
-
Református templom
-
A mezőgazdasági szövetkezet székháza
-
Világháborús emlékmű
-
Csillag utca
-
Tömördpuszta
-
Táj Mocsától délre
-
Horgásztavak
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Mocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
