Mocsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mocsa
Mocsa légifotó1.jpg
Légifotó a római katolikus templomról
Mocsa címere
Mocsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Kistérség Komáromi
Jogállás község
Polgármester Marschall Ferenc[1]
Irányítószám 2911
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 2142 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 32,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 67,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mocsa  (Magyarország)
Mocsa
Mocsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 010″, k. h. 18° 10′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 010″, k. h. 18° 10′ 58″
Mocsa  (Komárom-Esztergom megye)
Mocsa
Mocsa
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Mocsa weboldala

Mocsa község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kisalföld keleti szegletében fekszik, a Bársonyos-dombsor lábánál. Határában található a Boldogasszonyi-tó. Komáromtól és Almásfüzitőtől 11-11, Tatától 12, Kocstól 7 kilométer távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mocsa első írásos említése 1237-40-ből való, Macha alakban. 1266-ban nagyobbrészt királyi harcos jobbágyok és pohárnok bocsárok lakták. Jövedelmét a királyné udvartartásának fenntartására rendelték. 1291-ben III. András hitvese Fenenna királyné a jobbágyok és bocsárok faluját Ladomér esztergomi érseknek adta, s ekkor határait is leíratta. Az akkori leírások alapján Mocsa több részből álló település volt. Ekkor van említve Általmocsa, Mocsa, Finta-Mocsája, mint különálló települések vannak említve. Finta-Mocsája a mai Boldogasszony-puszta épületeinek helyén, Általmocsa pedig a mai Mocsa helyén terült el.

A falut a törökök 1543-ban elpusztították, 1593-ban sikertelenül próbálják a betelepítését. 1622-ben népesül be újra református magyarokkal. 1738-ban elkészül a reformátusok első temploma és iskolája is, míg a jelenleg is álló 1954-ben készül el.

Fényes Elek 1851-ben írja a község leírásánál mint érdekességet:

A helység K-i részén van egy kiapadhatatlan kútforrás, mely vizével képes az egész községet ellátni, sőt az 1749-iki szokatlan nagy szárazságban az egész körül-belül fekvő vidéket ez tartotta ki vízzel.

Az 1910-es választási zavargásokban a csendőrök sortüzétől két ember halt meg. 1945-ig Komárom vármegyéhez tartozott.

A Kocs-Igmánd-Mocsa háromszögben fekvő keserűvíz források vizét egy ideig Mocsán is palackozták.

Tömörd-puszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömörd-puszta a mai Mocsától délkeletre található. Ez az Árpád-korban három falut magába foglaló település volt. Az ősi települést még 1005-ben István király adta a pannonhalmi apátságnak, s e adományt 1093-ban I. László király és 1216-ban III. Ince pápa is megerősítette.

A helység névadásával kapcsolatban Györffy György megemlíti, hogy a török temir (vas) szóból magyar -d képzővel képzett TÖMÖRD helyneveink vasműves helyeken fordulnak elő, az utóbbi etimológiát támogatja a Mocsa falu Tömörd felé eső határában 1291-ben jelzett Rednek (szl. rednik-vasműves) helynév.

A tatárjárás előtt már három faluból álló Tömördön lovas jobbágyok, ácsok, kocsigyártók és udvarnokok éltek.

Templomát a mindenszentek tiszteletére építették, 1226-ban jövedelmét az apátság világítására, díszítésére fordították.

A tatárjárás a települést elpusztította, megmaradt lakói egy faluba tömörültek. Ma már csupán puszta.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mocsa légifotó2.jpg
  • Római katolikus plébánia 1700-tól van a faluban, Az összedőlt református templom helyén építtette a katolikus templomot gróf Csáky Miklós, akkori prímás és esztergomi érsek 1756-ban.

A templomot Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelték fel, majd 1857-ben egy földrengés súlyos károkat okozott a templomban. 1903-ban leégett, majd Vaszary Kolos hercegprímás segítségével és a hívek adományaiból újjáépült. Berendezése 18. századi, barokk stílusú. A katolikus egyházközség őriz egy értékes aranyozott, ékkövekkel kirakott ezüst kelyhet is.

  • A település közepén álló 1824-ben készült Szentháromság-szobor egy pestisjárvány emlékére készült.
  • 2000-ben adták át a község Emlékházát, melyben a falu múltjának emlékeit őrzik.
  • Vaszary Kolos-kúria
  • Oázis Szabadidőpark Az egykori bányatavak területén kialakított, kiváló vízminőségű fürdésre, kempingezésre és horgászásra alkalmas strand.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Barbay István jegyző 1764. május 30-án.
  • Itt született Könyöki József (eredeti nevén Ellenbogen) régész 1829. február 19-én.
  • Itt tevékenykedett Pereszlényi János református lelkész, újságíró, lapszerkesztő, költő 1862-1872 között.
  • Itt tevékenykedett Somogyi István a "templomépítő" református lelkész 1950-1965 között.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsa témájú médiaállományokat.