Héreg
| Héreg | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség 2012-ig | Tatabányai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nieszner József[1] | ||
| Irányítószám | 2832 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1020 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 37,60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Héreg
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Héreg
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,64674°, k. h. 18,51061° | |||
Héreg község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település.
Esztergomtól 29 km, Tatától 22 km, Tatabányától 20 km, s a szomszédos Tarjántól és Tardostól 6–6 km (utóbbitól közúton 13 km) távolságra található.
Története [szerkesztés]
Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „Újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. Faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a Domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.
A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.
Az 1400-as évek közepét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál, a környéken való vadászatai alkalmával.
A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.
A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.
Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Falumúzeum
- Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
- Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.
Ismert emberek [szerkesztés]
- Itt halt meg 1945. március 24-én Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője.
- Itt él a televízióban Móka Mikiként ismertté vált Levente Péter, feleségével, Döbrentey Ildikó írónővel.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
