Héreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Héreg
Héreg címere
Héreg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Kistérség Tatabányai
Jogállás község
Polgármester Nieszner József[1]
Irányítószám 2832
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1032 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 37,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Héreg  (Magyarország)
Héreg
Héreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″
Héreg  (Komárom-Esztergom megye)
Héreg
Héreg
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Héreg község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település.

Esztergomtól 29 km, Tatától 22 km, Tatabányától 20 km, s a szomszédos Tarjántól és Tardostól 6–6 km (utóbbitól közúton 13 km) távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.

A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.

A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.

A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.

A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.

Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Falumúzeum
  • Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
  • Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]