Tárkány (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tárkány
Tárkány.JPG
Római katolikus templom
Tárkány címere
Tárkány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Kistérség Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Mészáros Tamásné[1]
Irányítószám 2945
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1487 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 24,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 64,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tárkány  (Magyarország)
Tárkány
Tárkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 34″, k. h. 18° 00′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 34″, k. h. 18° 00′ 24″
Tárkány  (Komárom-Esztergom megye)
Tárkány
Tárkány
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Tárkány weboldala

Tárkány község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban. Hozzá tartoznak Vasdinnyepuszta és Vadasmajor településrészek is.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tárkány Komáromtól 24 km-re, Bábolnától 7 km-re délre fekszik, a Kisalföld keleti részén, a megye nyugati határának közelében.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település határában talált, zsugorított pózban eltemetett férfi több ezer éves sírja a mellette talált kőeszközökkel arra utal, hogy e tájon az ember már a mezolitikum idején megtelepedett. 1237-ből származó, első okleveles említését egy 1221-es keltezésű határjáró levélben találjuk, Tarcan alakban. Elnevezése egyes feltételezések szerint a tarqan, alkirály jelentésű főnévre vezethető vissza. 1275-ben a pannonhalmi apátság egyik oklevelében esik szó a faluról, majd 1327-től nemesi tulajdonosai is nyomon követhetők. 1363-ban Tárkányi Finta özvegye, Ethei Péter leánya tárkányi birtokát unokájára, Moki Gergelyre hagyta. 1492-ben Tárkányi András itteni birtokát eladta Tarch Mártonnak.

A török időkben Tárkány is pusztasággá vált, még 1672-ben is lakatlan helyként tartották számon, majd Gencsy Egyed pannonhalmi főapát vette zálogba. 1684-ben telepítették újra a falut, területére többségében református magyarok költöztek, majd 1693-ban birtokosa bérbe adta Komáromi Istvánnak. Ez időktől végig a Főapátság birtokában maradt.

Római katolikus temploma 1734-ben, református temploma pedig 1800-ban épült.

A településhez több puszta is tartozott, pl.: Major, Mihályháza, Ölbő, Parragh és Vasdinnyepuszták.

1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott. A második világháború után, 1959-től termelőszövetkezet működik a községben, mely az 1989-es rendszerváltás után átalakult és ma is nyereségesen gazdálkodik. Az itt élők számára napjainkban is főként a mezőgazdaság nyújt megélhetési forrást.

Ölbő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először 1171-ben említették Elbeo alakban, személynévként. Első birtokosaként Opuch (Apoch) szerepelt, majd csere folytán a Zách és Jáki, a későbbiekben a Vasdinnyei Vass családé lett. 1517-ben Vass Mátyás és Csepy Józsa kapott rá új adományt, s a főapát is a maga részét Tarcsi Albertnek zálogosította el, majd 1693-ban a zálogból visszaváltotta, s Komáromi Istvánnak adta bérbe. A törökök Ölbőt is lerombolták, megmaradt lakosai új helyre, a mostani község helyére telepedtek. Ölbő templomának romjai még a múlt század elején is láthatóak voltak.

Vasdinnye-puszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasdinnye-puszta is népes hely volt. Már Szent László összeírásában is említették Dinna, Digna módon írva nevét.

Vasdinnye elnevezését a Dinnyei Vas családtól vette, melynek már 1435-ben birtokaként említették, ekkor már állt Szent Márton tiszteletére épült temploma is. A törökök Vasdinnyét is elpusztították, azonban a pusztítást kiheverte, határában két puszta alakult ki, mely később Vasdinnye néven egyesült. 1616-tól 1755-ig több birtokosa is volt, ekkor az egész birtok Batthyány Lajos nádor kezére került. A Batthyányaktól később a kincstár vette meg, s a ménesbirtok uradalmaihoz csatolták.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1775-ben épült fel copf stílusban a műemlék római katolikus plébániaház.[3]
  • Római katolikus temploma 1790-ben épült, késő barokk stílusban.
  • A község református templomát 1790-ben építették.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Új polgármestert és képviselő-testületet választott Tárkány (magyar nyelven) (html). Magyar Nemzet Online, 2012. november 26. (Hozzáférés: 2012. november 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A plébániaház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]