Réde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réde
Réde címere
Réde címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Kistérség Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Pölöskei József[1]
Irányítószám 2886
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1398 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 29,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Réde  (Magyarország)
Réde
Réde
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 17° 55′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 17° 55′ 04″
Réde  (Komárom-Esztergom megye)
Réde
Réde
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Réde község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Réde, a Bakony erdei mellett fekvő mintegy 1500 lakosú település Pannonhalmától 22 km-re délkeletre, Kisbértől 15, Bakonyszombathelytől 8, Bakonybánktól 5 km-re található.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rédén van gólyafészek. Csak fehér gólyák vannak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a vidék már a római kor-ban is lakott terület volt, erre utalnak a földmunkák során előkerült feliratos kövek.

A honfoglalás után Öcsök és Öse vezérek foglalták el a települést.

Sokáig Csesznek várának tartozékaként említették okiratokban, így a XIV. század elején a várral együtt a Cseszneky család birtoka volt.

A falu neve 1234-ben tűnik fel el először egy korabeli okiratban RÁDE alakban.

A történelem során az ország hódítói több alkalommal is végigsöpörtek a falun, nagy károkat hagyva maguk után.

1679-ben a törökök rombolták le a Fülegóriánál álló várat.

A törökök kiűzése után 1636-ban a királytól kapta gróf Esterházy Dániel a cseszneki várat, Rédével együtt.

A rédei grófi uradalom a XVIII-XIX. században alakult ki.

Birtokosai a XIV. században a Garaiak voltak, majd a XV. században a Szapolyai család birtoka lett.

1529-ben a törököknek esett áldozatul a település a környező falvakkal együtt.

A török időkben és a Rákóczi-szabadságharc idején Réde is sok viszontagságnak volt kitéve, fejlődése megállt.

A faluhoz tartozott Tót Réde, pár házból álló település,ahol a török vész után idetelepített Tót származásúak lakták. Ma 2-3 házát még lakják.

A XVIII. században a lassú fejlődésnek indult településen az Esterházy család épített kastélyt magának.

A Bakony erdei koszorúzta település mai lakói főként földműveléssel, fakitermeléssel foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészetileg védetté nyilvánított:

Esterházy-kastély (ún. Nagykastély maradványa, Kiskastély) 2886 Kertész u. 1.

1436-ban a királytól kapta gróf Eszterházy Dániel a cseszneki várat, Rédével együtt. Fia, Eszterházy János 1683-ban kapta meg a grófi címet. Utódai a 19. század közepén építették a rédei barokk romantikus kastélyt, amelynek bejárata felett ott díszelgett a család jól ismert címere, a kardot tartó griff. A kastély építéséhez – régi elmesélések szerint – a gróf a pannonhalmi apátság építését végző Csehországból áthozatott – végül áttelepült – mesterembereket, kőműveseket, építészeket fogadta fel. 18. század második fele, 19. század második fele Az egykori kastélypark területén álló ún. Nagykastély középrizalitjának földszinti maradványa: fal középtengelyében kosáríves záradékú kapunyílás, amit copf díszítésű kettősoszlopok által tartott, gazdag tagolású párkány zár le. Mellette kétoldalt egy-egy félköríves záradékú szoborfülke. Ettől keletre áll egy megközelítőleg téglalap alaprajzú, magasföldszintes, kontytetős, 19. század közepén épült melléképület, az ún. Kiskastély. Az épület É-i homlokzatán timpanonos lezárású középrizalit, keleti végében rizalitszerűen kiugró bővítmény. Az épület kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, belső terek síkmennyezetesek.

A kastély emeletes, zsalugáteres ablakú, hatalmas épület volt, 32 szobával. Bejárata, homlokzata a park felé nézett. (Ma már csak ez a bejárat, és a cselédszállás áll.) Bejárati ajtaja két-két barokk oszlop között volt. Jobbról-balról egy-egy ablakmélyedés volt, melyben szobor állt. A kastély mellett állt és áll még ma is a „kiskastély” (ez volt a cselédszállás). Innen látták el a kastélyt.

1947 szeptemberében a kastély padlástűz miatt leégett, de az alsó szint még lakható maradt. 1951-1952-ben szétbontatta a tanács, az építőanyagot pedig széthordták a falubeliek. Csupán a kastély bejárata maradt meg. Megmaradt a kastélypark kovácsoltvas bejárati kapuja és az egykori angolpark padjai.

Rédén található még az úgynevezett Grófi temető ahová a család temetkezett. Réde közelében az egykori uradalmi magtár többszintes épülete.

Római Katolikus templom (Szentháromság) 2886 Kertész u. 1.: Kastélykert

barokk 1767 A kastély egykori parkjában, szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, keleti homlokzata előtt toronnyal, melynek bejárata felett, félköríves fülkében Szent Péter-szobor. A szentély DNy-i oldalához csatlakozik a sekrestye, a torony és a hajó DNy-i találkozásánál félnyeregtetős toldalék. Csehsüveg boltozatú hajó, félgömbkupolás szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően barokk és késő barokk; főoltárkép: 1768 (Anton Schunko); gróf Esterházy Imre síremléke, 1792. Egykor a kastély kápolnája volt. Épült 1767-ben.

Nevezetes lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Kuncz Ignác (1841–1903) jogtudós, az MTA tagja.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Réde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]