Velencei-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Velencei-tó
Velence Lake Hungary.jpg
Kilátás a tóra
Országok  Magyarország
Hely Fejér megye
Elsődleges források Császár-víz, Bágyom-ér és több kisebb vízfolyás[1]
Hosszúság 10,8 km
Szélesség 1,5 – 3,3 km
Felszíni terület 24,9 km2
Átlagos mélység 1,5 m
Part hossza 28,5 km
Elhelyezkedése
Velencei-tó (Magyarország)
Velencei-tó
Velencei-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 18° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 18° 36′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Velencei-tó témájú médiaállományokat.

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.[2] Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.[3]

A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. A Mezőföld földrajzi középtájon, azon belül a Velencei-medence földrajzi kistájon található.

Vízellátását főként a Vértesben eredő és a Zámolyi-medence vizeit összegyűjtő Császár-víz biztosítja. A Velencei-hegységből hat vízfolyás táplálja, közülük a pákozdi Bella-patak a legszámottevőbb. Velencénél ömlik bele a Bágyom-ér, déli irányból pedig három árok torkollik a tóba. Lefolyását a mesterséges Dinnyés–Kajtori-csatorna biztosítja.[4]

A tóban két mesterséges sziget található: a Cserepes-sziget és a Velencei-sziget.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a zivataros szelek egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt. [5]

A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt, amikor a Fertő is erre a sorsra jutott. Ezzel szemben több alkalommal kiáradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások voltak.[4]

A tó felületének jelentős részét ma is nádasok borítják

Az 1960-as években kezdődött a tó szabályozása. Ennek keretében a Dinnyés–Kajtori-csatornán Dinnyésnél zsilipet, a Császár-vízen Zámolynál (1971-ben) és Pátkánál (1975-ben) víztározót építettek. A tó medrének mintegy 50%-át 19771978-ban kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m³ iszap és nád felhasználásával a Cserepes-szigetet – amelyet ezt követően 6 m-es betoncölöpökkel cölöpöztek körbe –, valamint a Velencei-szigetet. A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.[4][6][7]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt található a Velencei-tavi madárrezervátum.

Bütykös hattyú a Velencei-tavon

Állatok a tóban és környékén:

Növények: gyékény, hínár, nád és tengermelléki káka

Tóparti települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tókörnyéki települések a Gárdonyi kistérséghez tartoztak 2012-ig, 2013-tól pedig mindegyik a Gárdonyi járáshoz tartozik.[8]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől 40–50 km, Székesfehérvártól 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Velmira: A Velencei-tó térsége. Velence Ó-falui Ingatlaniroda. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  2. Bozó András: MAGYARORSZÁG TERMÉSZETJÁRÓ FÖLDRAJZA 4.3 Magyarország tavai
  3. A tó bemutatása. velenceito.hu. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  4. ^ a b c Csatornázás és szennyvíztisztító beruházás a Velencei-tónál – Vízrajz (magyar nyelven). Nadap. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  5. Velencei-tó – "a napfény tava" kul-tura.hu
  6. Boromisza Zsombor: Tájváltozás a Velencei-tó partján (magyar nyelven) (pdf). Tájvédelmi füzetek 2. szám. Budapesti Corvinus Egyetem. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  7. Kiss Gábor, Boromisza Zsombor, Tari Anna, Kiss Péter: Természetismereti kenutúra (magyar nyelven). Nádastó Környezetvédő Csoport. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  8. A Kormány 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete (magyar nyelven) (PDF). magyarkozlony.hu. Magyar Közlöny, 2012. augusztus 13. (Hozzáférés: 2013. március 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]