Barna rétihéja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Barna rétihéja
C aeruginosus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétihéjaformák (Circinae)
Nem: Circus
Faj: C. aeruginosus
Tudományos név
Circus aeruginosus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Barna rétihéja témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna rétihéja témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna rétihéja témájú kategóriát.

Rohrweihe.jpg

A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában és Közép-Ázsiában elterjedt, de a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában, valamint Afrikában is előfordul. Rövidtávú vonuló.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Circus aeruginosus aeruginosus
  • Circus aeruginosus harterti

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testmagassága 48-56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. A hím 400-670 gramm, a tojó 540-800 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím szárnyán és farkán szürkés színezés, hasalja rozsdabarna. A tojó sötétbarna, feje és torka világos. A fiatal példányok sötétbarnák.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alacsonyan, imbolyogva repül, zsákmányára hirtelen ejti rá magát. Siklórepülést is végez. Főleg kisemlősökkel, talajon élő és vízimadarakkal, hüllőkkel táplálkozik.

Őrjáraton

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban rendszeres fészkelő. Nádasokban nádszálakból, gyékényből építi fészkét. A nászidőszak áprilisban van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 31-32 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon márciustól októberig tartozkódik, de át is telelhet.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában biztos állományú fajnak számít. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

Rokon fajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rokonai közül hazánkban is él a kékes rétihéja (Circus cyaneus), a fakó rétihéja (Circus macrourus) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus). Ausztrália és Óceánia, továbbá Indonézia szigetvilágában él a pettyes rétihéja (Circus assimilis), illetve a mocsári rétihéja (Circus approximans).

További rokon fajok:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]