Barna rétihéja
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Circus aeruginosus Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna rétihéja témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna rétihéja témájú médiaállományokat. |
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása[szerkesztés]
Európában és Közép-Ázsiában elterjedt, de a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában valamint Afrikában is előfordul. Rövidtávú vonuló.
Alfajai[szerkesztés]
- Circus aeruginosus aeruginosus
- Circus aeruginosus harterti
Megjelenése[szerkesztés]
Testmagassága 48-56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. A hím 400-670 gramm, a tojó 540-800 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím szárnyán és farkán szürkés színezés, hasalja rozsdabarna. A tojó sötétbarna, feje és torka világos. A fiatal példányok sötétbarnák.
Életmódja[szerkesztés]
Alacsonyan, imbolyogva repül, zsákmányára hirtelen ejti rá magát. Siklórepülést is végez. Főleg kis emlősökkel, talajon élő és vízi madarakkal, hüllőkkel táplálkozik.
|
Szaporodása[szerkesztés]
Hazánkban rendszeres fészkelő. Nádasokban nádszálakból, gyékényből építi fészkét. A nászidőszak áprilisban van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 31-32 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon márciustól októberig tartozkódik, de át is telelhet.
Védettsége[szerkesztés]
Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában biztos állományú fajnak számít. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Rokon fajai[szerkesztés]
Rokonai közül hazánkban is él a kékes rétihéja (Circus cyaneus), a fakó rétihéja (Circus macrourus) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus). Ausztrália és Óceánia, továbbá Indonézia szigetvilágában él a pettyes rétihéja (Circus assimilis) illetve a mocsári rétihéja (Circus approximans).
További rokon fajok:
- fehérhasú rétihéja (Circus buffoni)
- patagóniai rétihéja (Circus cinereus)
- szerecsen rétihéja (Circus maurus)
- tarka rétihéja (Circus melanoleucos)
- mangrove rétihéja (Circus spilonotus)
- réunioni rétihéja (Circus maillardi)
- békászó rétihéja (Circus ranivorus)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 23.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
