Pettyes rétihéja
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Circus assimilis (Jardine & Selby, 1828) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pettyes rétihéja témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes rétihéja témájú médiaállományokat. |
A pettyes rétihéja (Circus assimilis) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az Indonéziához tartozó Celebesz szigetén és a Kis-Szunda-szigeteken, továbbá Ausztrália északi és középső területein honos.
Nyílt füves területek, száraz sztyeppék és szántóföldi területek madara.
|
Életmódja [szerkesztés]
Általában madarakat, rágcsálókat fogyaszt, de megeszi a kis emlősöket, hüllőket és a kétéltűeket is.
Szaporodása [szerkesztés]
Ez az egyetlen rétihéja, amelyik többi földön fészkelő rokonától eltérően fákra rakja a fészkét. Kis gallyakból álló terjedelmes fészkét a lombkorona külső részén építi fel és friss falevelekkel béleli ki. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyeken 33 napig kotlik, a kikelt fiókák 45 nap után válnak önállóvá. A fiókákat kizárólag a tojó költi ki és ő felügyeli később a fejlődésüket is, míg a hím mindannyiuk etetéséért a felelős.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve
