Fakó rétihéja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fakó rétihéja
Pallid Harrier.jpeg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétihéjaformák (Circinae)
Nem: Circus
Faj: C. macrourus
Tudományos név
Circus macrourus
Gmelin, 1770
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fakó rétihéja témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakó rétihéja témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakó rétihéja témájú kategóriát.

A fakó rétihéja (Circus macrourus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa északi és Ázsia középső részén honos. Megtalálható a mérsékelt övi, a sivatagi és a sztyepp környezetben is. A nyílt területeket, pusztákat és gabonaföldeket kedveli.

A Kárpát-medencében általában ősszel fordul elő, a Dunántúlon szórványosan, a Tiszántúlon gyakoribb kóborló.

Költőhelyéről délebbre vonul, eljut Dél-Ázsiába és Afrikába is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testmagassága 40-48 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-120 centiméter. A hím 300-450 gramm, a tojó 450-550 gramm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában rágcsálókat és kisemlősöket fogyaszt, de megeszi a talajon fészkelő énekesmadarakat is, pintyeket, pacsirtákat, fürjeket, foglyokat és a réceféléket is. Néha gyíkokat és nagyobb rovarokat, sáskákat is zsákmányol. Afrikában a sáskajárások idején gyakoribb.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Április végén, május elején költ. Fészkét nyílt területen az aljnövényzetbe építi, sásból és növényi szárakból. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 28-30 napig kotlik.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mérsékelten veszélyeztetett. Európában veszélyetetett fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]