Kis vöcsök
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tachybaptus ruficollis ruficollis |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tachybaptus ruficollis (Pallas, 1764) |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Podiceps ruficollis |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Kis vöcsök témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kis vöcsök témájú médiaállományokat. |
A kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Eurázsiában és Afrikában is megtalálható. Azokon a területeken, ahol befagy a víz, ott vándorol, máshol állandó madár. Főleg az állóvizeket kedveli, amelyek partján sűrű a növényzet.
Alfajai [szerkesztés]
- Tachybaptus ruficollis capensis
- Tachybaptus ruficollis collaris
- Tachybaptus ruficollis cotabato
- Tachybaptus ruficollis iraquensis
- Tachybaptus ruficollis kunikyonis
- Tachybaptus ruficollis philippensis - Fülöp-szigetek
- Tachybaptus ruficollis poggei
- Tachybaptus ruficollis ruficollis
- Tachybaptus ruficollis tricolor - önálló fajjá nyilvánították Tachybaptus tricolor néven
- Tachybaptus ruficollis vulcanorum
Megjelenése [szerkesztés]
Átlagos testhossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 40-45 centiméter. Nászruhája felül fényesfekete, barnás csillogással, alul szürkésfehér, sötét foltokkal. A szem vörösesbarna, szemsávja sárgászöld, a csőr töve sárgászöld, a hegye fekete.
Életmódja [szerkesztés]
Jól úszik és bukik, de röpte nagyon nehézkes. Veszély elől alábukással igyekszik menekülni, vagy a vízi növények közé úszik. Kisebb állatokra vadászik, elkapja a ízeltlábúakat, puhatestűeket és férgeket.
Szaporodása [szerkesztés]
A párok tél folyamán állnak össze. Április és július között a tojó 4-6 fehéreszöld tojást rak, amelyeken a szülők felváltva 20-27 napig kotlanak. A fészkét, amely egyfajta úszófészek, a nyílt víztükör közelében, vízinövényekből építi. Mindkét szülő gondozza az utódokat. Magányosan fészkelő.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon rendszeres fészkelő március-november hónapokban, néha áttelel (pl.: Hévízi-tó).
Védettsége [szerkesztés]
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
- Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
- Brehm Az állatok világa

