Vöcsökfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vöcsökfélék
Gyűrűscsőrű vöcsök(Podilymbus podiceps)
Gyűrűscsőrű vöcsök
(Podilymbus podiceps)
Vöröspofájú vöcsök (Tachybaptus novaehollandiae)
Vöröspofájú vöcsök (Tachybaptus novaehollandiae)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vöcsökalakúak (Podicipediformes)
(Fürbringer, 1888)
Család: Vöcsökfélék (Podicipedidae)
(Bonaparte, 1831)
Nemek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vöcsökfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöcsökfélék témájú kategóriát.

Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)
Vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena)

A vöcsökfélék (Podicipedidae) a madarak osztályának vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe tartozó egyetlen családja.

6 nem és 22 faj tartozik a családba.

A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szerint a gólyaalakúakhoz tartozik.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vöcsökfélék szinte minden kontinensen megtalálhatóak, kivéve az Antarktiszt.

Különösen kedvelik a sekély, homokos aljú tavakat, ahol nincs áramlás. Kevésbé gyakran lehet látni lassú folyású folyóknál is. A szaporodási időszakban egyes fajok láthatók a tengeren is. Több faj is kimerészkedik a tengerre, de nem mennek távol a parttól.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legjobban a búvárfélékre hasonlítanak. Lábuk hátul ízesül, így törzsüket nagyjából függőlegesen tartják.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Úszó és bukó madarak. Nappali madarak, de néha éjjel is aktívak. A legtöbb faj magányosan vagy párban él. Télen általában kisebb csapatokban vannak. Vízi rovarokkal és halakkal táplálkoznak. A búvárkodás során néha a madarak egész teste a víz alá kerül; ugrásukkal minél meredekebb szögben buknak a víz alá, annál mélyebbre jutnak. A nagyobb fajok általában 10–40 másodpercig maradnak víz alatt, de képesek 1 percig is, legfeljebb 3 percig. A kisebb fajok kevesebb ideig maradnak a víz alatt. A mélység általában 1–4 méter.

Búvárkodó példány

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaporodási időszakukban monogám párokat alkotnak. A Podisceps nembe tartozó legtöbb faj általában násztánccal hódítja el párját. A fészekrakás a szárazföldön történik, de a vízparton. A fészket mindkét szülő készíti vízinövényekből, ágakból és levelekből. A fészkek átmérője 30–50 centiméter, nagyon ritka esetben akár egy méter is, de ez függ a körülményektől és az építőanyag mennyiségétől. A fészekaljuk általában 2–7 tojásból áll. Egy évben maximum három fészekalj van, de általában egy vagy kettő. A tojásokon mindegyik szülő kotlik, a kotlás időtartama általában 20–30 nap. A fiatalokra jellemző a csíkos mintázatú tollazat. Mikor hideg a víz, a szülők általában a hátukon szállítják a fiókáikat.

A vöcsökfélék és az ember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a tolluk a 19. században igen népszerű lett, elkezdték vadászni őket, így számuk csökkent. Ám a 20. században a védelmükre keltek, és a számuk ismét megnövekedett. Napjainkban a madarakat veszélyezteti a vizek szennyezése és a hajók.

Az emberi tevékenység más módon is veszélyezteti a madarakat: a mesterséges világítás miatt szilárd felületeket nézhetnek vízfelszínnek, és ily módon bukórepülés közben összetörik magukat.[1]

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vöcsökalakúak rendjébe egyedül a vöcsökfélék családja tartozik, amely az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lappentaucher című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]