Gárdony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gárdony
Gárdony címere
Gárdony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Gárdonyi
Rang város
Polgármester Tóth István (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2483
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 9551 fő (2010. január 1.)[2] +/-
Népsűrűség 150,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 63,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gárdony  (Magyarország)
Gárdony
Gárdony
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47.19731° k. h. 18.60906°
Gárdony  (Fejér megye)
Gárdony
Gárdony
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47.19731° k. h. 18.60906°
Gárdony weboldala

Gárdony a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, amely egyben a Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Velence és Zichyújfalu településekből álló kistérség központja. Részei Gárdony, Agárd és Dinnyés.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A fővárostól 50, a megyeszékhelytől 17 kilométerre található. A 7-es elsőrendű főút áthalad a település teljes hosszán, illetve Pákozddal és Zichyújfaluval mellékút köti össze.
A város a Budapest és Nagykanizsa között futó vasúti fővonal Budapest–Székesfehérvár közötti, elővárosi jellegű szakasza mellett fekszik, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve további a vasútvonal mellett fekvő településekkel.
A városban helyi autóbuszok járnak.

Két hajóállomása közül az agárdi kiemelkedő, amely a velence-tavi hajózás központja. A város vonzerejét elsősorban a Velencei-tó nem túl iszapos strandjainak köszönheti, amelyre a település gazdaságát meghatározó idegenforgalom épül. Gárdony manapság tapasztalható komoly fejlődésének egyik fő oka lehet a nagy odaköltözési vágy, elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező agglomerációs várost.

[szerkesztés] Története

Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd, Sukoró és Velence voltak.

Az agárdi gyógy- és termálfürdő

Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való. Ebben az időszakban azonban alig – összesen legfeljebb huszan – éltek a környéken, az itteni földeket leginkább sukorói és pákozdi jobbágyok művelték. Az 1543-ban Székesfehérvárat elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történnek Agárdra, amely immár a fehérvári kanonok tulajdonát képezi. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnál.

A II. József által elrendelt népszámlálás eredményei Agárdon már 34 lakost említenek. Közben Gárdony is fejlődésnek indult, 1784-ben épül meg református temploma. A környék a Nádasdi család marhaállományának legeltetésére szolgál a 19. században, innen a Bika völgye elnevezés, amellyel illetik Agárd térségét.

Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút 1861-es megépítése volt, amely egyben a Velencei-tó lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult. 1870-re már a térség legjelentősebb települése, amelyhez Agárdot és Dinnyést is hozzácsatolják. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá válik Gárdony, amelyhez 1962. szeptember 14-én Zichyújfalu csatlakozik. Az 1970-es évektől újabb lendületet vesz a község fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődik országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörténik a tópart rendezése, strandok épülnek az itteni nádasok helyett, amely komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve.

1989-ben városi rangra emelik a települést, amely fejlődése az 90-es években sem áll meg. Majd 1997. december 15-én elszakad a város többi részénél jóval fejletlenebb Zichyújfalu.

Gárdonyi Géza szülőháza Agárdon

A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható.

Az agárdi Temetődomb légifotója

Régi képek Gárdonyról>>>

[szerkesztés] Gazdaság, népesség

Magyarország egy dinamikusan fejlődő kistérségének központja. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a Velencei-tó idegenforgalmának köszönheti. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 7044, ami az országos átlag 320%-ka.

A térségben 648 regisztrált munkanélküli van, amely mindössze 3,12%-os arányt jelent a 18-59 éves népesség számához képest az országos 5,6%-kal szemben.

Rendkívül sokan vándorolnak a környékre, így az 5. legkedveltebb célpont ma Magyarországon, amelyet elsősorban csendes, tóparti, agglomerációs fekvésének köszönhet. Azonban az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, amely következtében a fiatal lakosság aránya viszonylagosan alacsony a teljes népességből.

[szerkesztés] Nevezetességek

Az emléktábla Gárdonyi Géza szülőházán
  • Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum.
  • Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.

[szerkesztés] Érdekességek

Gárdony neve rovásírással: Gardony rovastabla.png [3]

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Források

  1. Gárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. Rovásírásos helységnévtáblák (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2011. május 21.)
  4. Flecken Gieboldehausen - Städtepartnerschaft (Hozzáférés: 2010. december 10.)
  5. ^ a b c d e f Gárdony testvárvárosi kapcsolatai
  6. Gárdony Város Önkormányzatának képviselő-testületének 13/2007.(IV.25.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (pdf) (Hozzáférés: 2010. december 10.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdony témájú médiaállományokat.
Gárdony castle.jpg
Reinel compass rose.svg Pákozd Sukoró Velence, Kápolnásnyék Héraldique meuble compas.svg
Székesfehérvár, Börgönd

Észak
Nyugat  Gárdony  Kelet
Dél

Besnyő
Seregélyes Zichyújfalu Pusztaszabolcs
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken