Gárdony
| Gárdony | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Járás 2013-tól | Gárdonyi | ||
| Kistérség 2012-ig | Gárdonyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Tóth István (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Kovácsné dr. Bozsoki Kornélia[2] | ||
| Irányítószám | 2483 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9927 fő (2012. jan 1.)[3] +/- | ||
| Népsűrűség | 150,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 179[4] m | ||
| Terület | 63,50 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[5][6] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[5][6] | ||
| Földrajzi kistáj | Velencei-medence[5][6] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,19731°, k. h. 18,60906° | |||
| é. sz. 47,19731°, k. h. 18,60906° | |||
| Gárdony weboldala | |||
Gárdony a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, amely egyben a Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Velence és Zichyújfalu településekből álló kistérség székhelye, és 2013-tól ehhez a járáshoz jön Szabadegyháza is. Részei Gárdony, Agárd és Dinnyés.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A fővárostól 50, a megyeszékhelytől 17 kilométerre található. A 7-es elsőrendű főút áthalad a település teljes hosszán, illetve Pákozddal és Zichyújfaluval mellékút köti össze.
A város a Budapest és Nagykanizsa között futó vasúti fővonal Budapest–Székesfehérvár közötti, elővárosi jellegű szakasza mellett fekszik, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve további a vasútvonal mellett fekvő településekkel.
A városban helyi autóbuszok járnak.
Két hajóállomása közül az agárdi kiemelkedő, amely a velence-tavi hajózás központja. A város vonzerejét elsősorban a Velencei-tó nem túl iszapos strandjainak köszönheti, amelyre a település gazdaságát meghatározó idegenforgalom épül. Gárdony manapság tapasztalható komoly fejlődésének egyik fő oka lehet a nagy odaköltözési vágy, elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező agglomerációs várost.
Története [szerkesztés]
Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd, Sukoró, Velence és a tó déli partjától 10 km-re fekvő Zichyújfalu voltak.
Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való. Ebben az időszakban azonban alig – összesen legfeljebb huszan – éltek a környéken, az itteni földeket leginkább sukorói és pákozdi jobbágyok művelték. Az 1543-ban Székesfehérvárat elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történnek Agárdra, amely immár a fehérvári kanonok tulajdonát képezi. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnál.
A II. József által elrendelt népszámlálás eredményei Agárdon már 34 lakost említenek. Közben Gárdony is fejlődésnek indult, 1784-ben épül meg református temploma. A környék a Nádasdi család marhaállományának legeltetésére szolgál a 19. században, innen a Bika völgye elnevezés, amellyel illetik Agárd térségét.
Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút 1861-es megépítése volt, amely egyben a Velencei-tó lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult. 1870-re már a térség legjelentősebb települése, amelyhez Agárdot és Dinnyést is hozzácsatolják. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá válik Gárdony, amelyhez 1962. szeptember 14-én Zichyújfalu csatlakozik, melynek következtében újabb lendületet vesz a község fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődik országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörténik a tópart rendezése, strandok épülnek az itteni nádasok helyett, amely komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve.
1989-ben városi rangra emelik a települést, amely fejlődése az 90-es években sem áll meg. Majd 1997. december 15-én elszakad a település többi részénél fejletlenebb, de történelmi emlékekben annál gazdagabb Zichyújfalu.
A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható.
Gazdaság, népesség [szerkesztés]
Magyarország egy dinamikusan fejlődő kistérségének központja. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a Velencei-tó idegenforgalmának köszönheti. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 7044, ami az országos átlag 320%-ka.
A térségben 648 regisztrált munkanélküli van, amely mindössze 3,12%-os arányt jelent a 18-59 éves népesség számához képest az országos 5,6%-kal szemben.
Rendkívül sokan vándorolnak a környékre, így az 5. legkedveltebb célpont ma Magyarországon, amelyet elsősorban csendes, tóparti, agglomerációs fekvésének köszönhet. Azonban az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, amely következtében a fiatal lakosság aránya viszonylagosan alacsony a teljes népességből.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában.
- Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum.
- Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.
- Agárdi tematikus sétány: A 7-es úttól induló sétány, mely a Gárdonyi Géza utcát követve bemutatja a látogatóknak a város nevezetességeit. Érinti például a Chernel István Általános iskolát és Gimnáziumot, az agárdi temetőben látható Nádasdy obeliszket és az agárdi pálinkafőződét. A sétány vége agárdpusztán található a Gárdonyi Géza emlékház és az Egri vár kicsinyített mását ábrázoló rönkvár mellett.
Érdekességek [szerkesztés]
Gárdony neve rovásírással:
[7]
Testvérvárosai [szerkesztés]
Gieboldehausen, Németország[8]
Halikko, Finnország[9]
Kirchbach, Ausztria[9][10]
Kirchbach, Németország[9]
Postbauer–Heng, Németország[9]
Stroud, Anglia[9]
Zary, Lengyelország[9]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1855. augusztus 4-én Nagy Géza régész, etnográfus.
- Itt született 1862. december 7-én Babay Kálmán író, református lelkész.
Források [szerkesztés]
- ↑ Gárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
- ↑ Polgármesteri hivatal, Gárdony (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2012 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Gárdony, Hungary (magyar nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ Rovásírásos helységnévtáblák (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2011. május 21.)
- ↑ Flecken Gieboldehausen - Städtepartnerschaft (Hozzáférés: 2010. december 10.)
- ^ a b c d e f Gárdony testvárvárosi kapcsolatai
- ↑ Gárdony Város Önkormányzatának képviselő-testületének 13/2007.(IV.25.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (pdf) (Hozzáférés: 2010. december 10.
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||
|
|||||||
| Pákozd | Sukoró | Velence, Kápolnásnyék | ||
| Székesfehérvár, Börgönd | Besnyő | |||
| Seregélyes | Zichyújfalu | Pusztaszabolcs |

