Alcsútdoboz

Alcsútdoboz
A Habsburg-kastély maradványa
Alcsútdoboz címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Kistérség	Bicskei
Rang	község
Polgármester	Oláh Gyárfás
Jegyző	Ifjú Attiláné
Irányítószám	8087
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	1458 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	28,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	50,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alcsútdoboz Pozíció Magyarország térképén
Alcsútdoboz Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47.42577° k. h. 18.60256°47.42577, 18.60256
Alcsútdoboz weboldala

Alcsútdoboz község Fejér megyében, a Bicskei kistérségben.

Fekvése

Székesfehérvártól 35 kilométerre található, észak-keleti irányban, a 811-es út mentén, itt ezzel az úttal közös nyomvonalra tér a Baracskáról érkező mellékút.

Története

A település jelenlegi formájában 1950-ben jött létre Alcsút (németül Altschutt) és Vértesdoboz községek összevonásával.

1944-ben egyik településen sem volt kultúrház, nyilvános községi könyvtár, sem pedig mozi. A művelődési lehetőségeket a gazdakör, a két egyházi dalárda, az 1882-ben alakult túzoltó egyesület, a levente egyesület és az oltáregylet biztosították. A közlekedésre jó lehetőséget biztosított a Székesfehérvár-Bicske vasútvonal, aminek a község központjától 2 km-re volt megállója Alcsút-Felcsút néven. Autóbusz nem állt rendelkezésre. A község főútvonala és a Biatorbágy felé vezető utak harmadrendű makadámutak voltak. A többi utcában földutak húzódtak, melyeknek 7000 m-nyi összhosszúságából már 1000 m volt járdásítva.

Alcsút

Alcsút a 12. századi adóösszeírásokban már nemesi faluként szerepelt, első okleveles említése 1365-ből származik. Ekkoriban még Pilis vármegyéhez tartozott. Az 1600-as évek elején teljesen kipusztult. A 17. század közepén a közeli pálos kolostor szerette volna megszerezni az újjáépült falu feletti irányítást, és jobbágyi szolgáltatásokat is követelt lakosaitól. Nemesi előjogaikat Komárom vármegye próbálta megvédeni. A falu és a pálosok végül 1753-ban kötöttek szerződést. Valószínűleg ennek okán készülhettek a falu legrégibb ismert pecsétnyomói is, melyek 1691-ben esetleg 1671-ben készülhettek. A településen 1763-ban indult meg az anyakönyvezés.

1825-ben az uradalom akkori tulajdonosa, József nádor kezdett a völgybe különleges növényfajokat telepíteni, ezzel megteremtve a mai arborétum alapjait. Itt volt gazdatiszti gyakornok 1845 és 1846 közt Vajda János.

1944-ben Alcsút nagyközség, területe 8131 kat. hold 318 házzal és 1669 magyar ajkú lakossal. Külterületi lakott helyek: Bányavölgy, Máriavölgy, Ginza, Göböljárás, Hatvan, Vért, és Vértesboglári vasútállomás. A községben működött egy csendőrörs és három egyházi lelkészség, illetve lelkiszolgálat (róm. kat. lelkészség, ref. lelkészi hivatal és lelkiszolgálat háza, Bethámia Egylet üdülőháza). Habsburg Józsefnek Alcsúton 6274 kat. hold földje volt.

A munkaképes lakosság számára többnyire az uradalom biztosított munkát, de summások is jöttek ide évente Zala, Heves, Veszprém és Fejér megyéből.

A művelődésügy az elemi iskolai oktatásra korlátozódott. Az iskolák felekezetiek voltak.

Alcsútról a második világháború idején kb. 220 sorkatona teljesített szolgálatot, közülük 33-an vesztették életüket. 8 lakóház teljesen romhalmazzá vált.

A németek 1944 októberében József főherceg kastélyában helyezték el parancsnokságukat, december folyamán Szálasi Ferenc is járt itt egy magas rangú német katonatiszt kíséretében. Felszólították Erzsébet hercegnőt, hogy a front közeledte miatt a kastélyt hagyja el, az értéktárgyakat azonban hátrahagyhatják, mert két hónap elteltével a front annyira visszahúzódik, hogy újból biztonságos lesz ott lakni. József főherceg még októberben, Erzsébet hercegnő és udvartartása december 20-án hagyta el a kastélyt. A németek december 23-án délelőtt 9 óráig tartózkodtak a kastélyban, elvonulásuk előtti napon azonban felrobbantották a vértesboglári úton álló hidakat. A főherceg alkalmazottai december 24-én távoztak a kastélyból, délelőtt 9 és 10 óra között látták, hogy ég a kastély könyvtára és a pavilonban is tűz keletkezett.

A szovjet katonák 1944. december 23-án délelőtt 10-11 óra között érkeztek Vértesacsa irányából Alcsútra. A község felszabadításáért fegyveres harc nem folyt, a lakók nem tanúsítottak ellenállást. A szovjetek 1945 április elejéig tartózkodtak Alcsúton. A községek határában 90 napon át állt a megmerevedett frontvonal. A pihenő és ezeket felváltó katonai alakulatok Alcsúton vonultak keresztül és az élelmet is innen, valamint Vértesdobozról szerezték be.

A Földigénylő Bizottság Alcsút 1945. március 27-én, Vértesdobozon 25-én alakult meg. Alcsúton 129 család igényelt földet, Hatvanpusztán 44 család, Göböljáráson 79 család, Bányavölgyben 37 család, Vértesdobozon pedig 57 család - összesen tehát 346 család.

A házigénylők száma Alcsúton 190, Vértesdobozon 14 fő volt. Alcsúton 11, Hatvanpusztán 44, Göböljáráson 79, Bányavölgyön 37 család igényelt lakást.

Alcsúton József főherceg 5663 kat. holdas birtokát igénybe vették, Vértesdobozon ugyancsak az ő birtokából kiosztottak 237 holdat, a község határában lévő birtokostól elkoboztak 16 holdat. Alcsúton és a külterületeken lakóknak 5916 holdat osztottak. Az alcsútiak 769, a hatvanpusztaiak 453, a Göböljárás pusztai lakosok 982, a Bányavölgyi pusztai lakók 401, a vértesdoboziak 210 holdhoz jutottak, ez összesen 2815 hold. Az Állami Erődgazdaság kapott 3101 holdat, a 80 holdas kastélykertet a Természetvédelmi Tanácsnak adták. 1946 végén zárták le a reformot, 346 család és jogi személy jutott földhöz.

Csuthy Zsigmond református lelkész

1813-ban itt, Dobozon született Csuthy Zsigmond református lelkész is. 1848-as váci buzdító beszédéért a megtorlás idején halálra ítélték, majd Erzsébet királyné közbenjárására kegyelemben részesült.

Nemesi család sarjaként 1813-ban a Fejér megyei Dobozon született. Előbb a híres pápai gimnáziumnak volt tanulója, majd a nagykőrösi grammatikai osztály köztanítójaként vállalt munkát. Ambíciói újra az iskolapadba szólították: Debrecenben jogot és teológiát tanult.

1841-ben beutazta Erdélyt, a következő évben Bécsbe ment egyetemre. Hamarosan Pesten szerzett lelkészi képesítést. Vácott lett lelkész, itt érte a forradalom és szabadságharc. 1849-ben a függetlenségi nyilatkozat mellett tartott egyházi beszéde miatt haditörvényszék elé került. 15 hónapi várfogság után kötél általi halálra ítélték, amit később 6 évi várfogságra és javai elkobzására, valamint hivatalvesztésre változtattak. 1853-ban szabadult a várfogságból. Heintzi tábornok, aki Pest ágyúzásával tette hírhedtté nevét, visszavitette Dabasra segédlelkésznek. Arról pedig személyesen gondoskodott, hogy a zsandárok naponta zaklassák Csuthy Zsigmondot. Később Dömösön tanító volt, ahonnan csaknem ötvenévesen került Kajdacsra, és itt érte a halál 1884. november 22-én.

Doboz

Doboz (Vértesdoboz) Alcsúttól délre található település, a Csák nemzetség birtoka volt, leginkább a szomszédos Tabajd része volt Felső-Tabajd néven. Doboz néven az oklevelekben először 1539-ben szerepelt, nevét Doboz, Dobosz alakban írták.

A korabeli írások szerint nagy valószínűséggel idevalósi volt az a Dobozi Mihály Fejér megyei egytelkes nemes katona, aki az Istvánfi-krónika és Verancsics Antal maróti csata legendájában szerepel, s akit Székely Bertalan is megfestett: Amikor 1526 után a török a Vértes körül is megjelent, a környék népe a török ellen egy tó közelében Herégynél (Héreg?) és Marótnál (Pusztamarót) gyűlt össze. Táborukat azonban a török bevette, az ellenállókat kardélre hányta. Szeptember derekán a magyarok táborukat árkokkal és szekerekkel megerősítették, hogy megvédhessék asszonyaikat, gyermekeiket, vagyonukat. A törökre több ízben rátörtek, annak súlyos veszteségeket okoztak.

Dobozi Mihály és felesége (1861)

Itt küzdött a török ellen Dobozi Mihály is. A török hatezer janicsár, több ezer lovas és nagyszámú ágyú bevetésével, hatalmas veszteségek árán foglalta el ezt a szekértábort. Foglyokat azonban nem tudott ejteni, mert a védők egy része elmenekült, a többiek elestek a harcban. Maga Dobozi a tábor elestekor kivágta magát, feleségét lovára kapva menekült. Amikor a török üldöző csapat már majdnem beérte őket, hogy becsületét mentse, leszúrta feleségét, maga pedig utolsó leheletéig harcolt a török ellen.

A magyarok vesztesége ezen ellenállásnál a mohácsihoz mérhető, mert legalább húszezer ember maradt halva a csatatéren, de a török veszteségei is nagyobbak voltak a mohácsi ütközet veszteségénél.

Az 1944. évi helységnévtár szerint Vértesdoboz kisközség és közigazgatásilag Alcsúthoz tartozik. Területe 980 kat. hold, a községben 104 házban 353 magyarajkú lakos élt. Vértesdobozon a külterületi lakott helyek közül Göböljáráson 394, Hatvanpusztán 177, Bányavölgyben 143, Máriavölgyben 16 lakos élt. Habsburg József 268 hold földet bírt.

Vértesdoboz lakossága a 19. század második és a 20. század első felében napszámosként dolgozott az alcsúti uradalomban. A lakók meglehetősen szorgalmasak voltak, mégis nehéz anyagi körülmények között éltek. A munkalehetőség és a föld kevés volt.

Pogányvár

Pogányvár Alcsút-Göböljárás pusztától DK-re található. A 290 m átmérőjü bronzkori földvár, melyet a Váli völgyben folydogáló Szent László patak ölel körül – a kr.e. II. évezred közéből, a középső bronzkorból származik.

Ginza-puszta

Ginza-puszta is Alcsut mellett található, a Váli völgyben. Valamikor mezőváros volt, eredetileg neve Khénza, Gejza (Géza) volt. Itt még 1925-ben is említettek egy hatalmas, Árpádok korából származó templomromot.

Itt született Kézai Simon mester, a magyarság egyik történelemírója és krónikása, a Gesta Hungarorum szerzője, ki nevét is Khnézáról vette^[forrás?].

Nevezetességei

A Habsburg-kastély megmaradt főhomlokzata

• Habsburg-kastély, amelyet Pollack Mihály tervezett
• Késő barokk református templomok

Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület

Az Arborétum majdnem 70 hold terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület. Az ország legértékesebb élőfagyüjteményeinek egyikeként van számontartva.

Híres emberek

• Itt született 1872. augusztus 9-én József Ágost főherceg, m.kir. honvéd tábornagy, kormányzó, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
• Itt született 1913. március 10-én Kovács Imre politikus, író.
• Itt született 1813. január 19-én Csuthy Zsigmond református lelkész, teológiai író, író.
• Itt született 1905-ben Weygand Tibor a harmincas-negyvenes évek népszerű énekese

Források

• Alcsútdoboz. Száz magyar falu könyvesháza.
• A felszabadulás a bicskei járásban (Bicske, 1970)

Külső hivatkozások

• A község hivatalos honlapja
• Légifotók a hajdan volt kastélyról