Bakonykúti
| Bakonykúti | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség | Székesfehérvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Marics József[1] | ||
| Irányítószám | 8046 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 120 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 9,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bakonykúti
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bakonykúti
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| Bakonykúti weboldala | |||
Bakonykúti község Fejér megyében, a Székesfehérvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bakonykúti a Kelet-Bakony hegység lábánál, a Burok-völgy természetvédelmi terület mentén, csodálatos természeti környezetben fekvő zsákfalu. Fejér megye legkisebb önálló települése. A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonalának bakonyi szakasza. A legközelebbi város Székesfehérvár (18 km).
[szerkesztés] Története
Az oklevelekben először 1424-ben jelent meg a neve (Kwthy). A település egy része a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták. A török hódoltság idején lakatlanná vált, a 18. századtól akkori tulajdonosa, a Zichy család németeket telepített be az elnéptelenedett faluba. A neve 1903-ig Kuti volt. 1869-ben a patakon 3 vízimalom működött, téglagyára is volt a községnek. Az állandó lakosok lélekszáma 1870-ben 557 fő, 1930-ban 346 fő, 1970-ben 256 fő, 2004-re 100 főre csökkent.
Bakonykúti jelenleg egyre inkább pihenőfaluvá válik. Kezdetben csak a hétvégi házak szaporodtak, de ma már egyre többen választják állandó lakhelyül is a települést, amit az egyre több új építésű lakóház is jelez, így a népességszámban is bizonyos emelkedés tapasztalható. A környék nagyvadas erdei vonzzák a vadászokat, a szép táj és Székesfehérvár relatív közelsége pedig a városból kiköltözőket.
2007-ben a Móri kistérségből átkerült a Székesfehérvári kistérségbe.
[szerkesztés] Látnivalók
Bakonykúti lakossága sokat tett az elmúlt években a közterületek rendezése és szebbé tétele érdekében.
- A római katolikus Nagyboldogasszony 1795-ben épült. Orgonakarzat fa mellvéddel. Keresztelő medencéje és a fapadok a 19. század elején készültek.
- A faluban a kivágásra ítélt fák egy részéből szobrokat faragtattak:
-
Hazatérőben
-
Lizi néni
-
Vízhordólány
-
Díszes fa macskával
- Millenniumi emlékoszlop
- Díszkút
- Kitelepítettek emlékműve
- Csobogó
[szerkesztés] Képek a településről
-
Szabadság utca
-
Térkép a faluról
-
Utcatábla nyáron és télen
-
Utcakép (Ady E út)
-
Jókai út eleje
-
Tűzoltó szekér
-
Faragott utcatáblák
-
Utcakép a templom előtt
[szerkesztés] Túralehetőségek
Bakonykútiról indulva több kirándulási lehetőség adódik: vehetjük utunkat a Baglyas-hegy felé, ahonnan a környék legszebb panorámája nyílik, valamint Kincsesbánya irányába fekvő Bogrács-hegy felé, és a gyönyörű Burok-völgy irányába.
-
Turistaút a Baglyas hegy felé
-
Baglyas-hegy
-
Levendulaültetvény
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
