Bakonykúti
| Bakonykúti | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Székesfehérvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Marics József[1] | ||
| Irányítószám | 8046 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 120 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 9,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 253[3] m | ||
| Terület | 12,45 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Bakonyvidék[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Keleti-Bakony[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,24544°, k. h. 18,19757° | |||
| é. sz. 47,24544°, k. h. 18,19757° | |||
| Bakonykúti weboldala | |||
Bakonykúti község Fejér megyében, a Székesfehérvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bakonykúti a Kelet-Bakony hegység lábánál, a Burok-völgy természetvédelmi terület mentén, csodálatos természeti környezetben fekvő zsákfalu. Fejér megye legkisebb önálló települése. A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonalának bakonyi szakasza. A legközelebbi város Székesfehérvár (18 km).
Története [szerkesztés]
Az oklevelekben először 1424-ben jelent meg a neve (Kwthy). A település egy része a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták. A török hódoltság idején lakatlanná vált, a 18. századtól akkori tulajdonosa, a Zichy család németeket telepített be az elnéptelenedett faluba. A neve 1903-ig Kuti volt. 1869-ben a patakon 3 vízimalom működött, téglagyára is volt a községnek. Az állandó lakosok lélekszáma 1870-ben 557 fő, 1930-ban 346 fő, 1970-ben 256 fő, 2004-re 100 főre csökkent.
Bakonykúti jelenleg egyre inkább pihenőfaluvá válik. Kezdetben csak a hétvégi házak szaporodtak, de ma már egyre többen választják állandó lakhelyül is a települést, amit az egyre több új építésű lakóház is jelez, így a népességszámban is bizonyos emelkedés tapasztalható. A környék nagyvadas erdei vonzzák a vadászokat, a szép táj és Székesfehérvár relatív közelsége pedig a városból kiköltözőket.
2007-ben a Móri kistérségből átkerült a Székesfehérvári kistérségbe.
Látnivalók [szerkesztés]
Bakonykúti lakossága sokat tett az elmúlt években a közterületek rendezése és szebbé tétele érdekében.
- A római katolikus Nagyboldogasszony 1795-ben épült. Orgonakarzat fa mellvéddel. Keresztelő medencéje és a fapadok a 19. század elején készültek.
- A faluban a kivágásra ítélt fák egy részéből szobrokat faragtattak:
- Millenniumi emlékoszlop
- Díszkút
- Kitelepítettek emlékműve
- Csobogó
Képek a településről [szerkesztés]
Túralehetőségek [szerkesztés]
Bakonykútiról indulva több kirándulási lehetőség adódik: vehetjük utunkat a Baglyas-hegy felé, ahonnan a környék legszebb panorámája nyílik, valamint Kincsesbánya irányába fekvő Bogrács-hegy felé, és a gyönyörű Burok-völgy irányába.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bakonykúti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Bakonykúti, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||

